KOSZTKONTROLL
‘Tejben-vajban fürödtek’ a kosztkontrollos családok
Legalábbis tejtermékekre költötték a havi 660 lejes átlagbüdzséjük legnagyobb részét. Húsvétkor eleresztették a nadrágszíjat, utána spóroltak a projekt résztvevői. Kiértékelő három hónap után.
Havi átlag 660 lejt költöttek ételre a Kosztkontroll családjai a február-április közötti időszakban. Három hónapon át követtük a családok kiadásait, ehhez arra kértük őket, hogy minden nap jegyezzék fel egy táblázatba, hogy mennyit és hol költöttek élelmiszerre.
Bár a csíkszeredai család négytagú (a többiek háromtagúak), mégis ők fordítottak átlagosan a legkevesebbet „a napi betevőkre”, 610 lejt. Ez azzal is magyarázható, hogy a táblázatos-felvezetős rendszer nem új számukra, már régóta beosztják a kiadásaikat, és az életmód, táplálkozási szokások mellett az is közrejátszik, hogy rendszeresen kapnak támogatást a falun élő nagyszülőktől, zöldséggel és hússal egyaránt segítik őket.
Nem nagy különbséggel következik a szatmárnémeti család, ők 652 lejből gazdálkodtak átlagosan. Csokira és édességre alig költöttek, a gyümölcsök pedig szinte teljesen hiányoztak a bevásárlókosarukból. A legnagyobb havi élelmiszer-büdzsét a kolozsvári család esetében kalkuláltuk – Petronelláék átlag 718 lejből jöttek ki, igaz, márciusban jelentősen megugrott a költségük, valószínűleg a húsvéti ünnepek miatt.
Megfigyelhető, hogy februárhoz képest áprilisra csökkent a családok büdzséje (március kivételt képez az ünnep miatt). A részben a költségek vezetésének is betudható „spórolási” trend egyedül a csíkszeredai családra nem igaz, ők áprilisban több nagybevásárlást is tartottak különböző szupermarketekben.
Ha már az áruházaknál tartunk: a Kosztkontroll családjai jellemzően a nagyobb bevásárlóközpontokban tartanak bevásárlást 3-4 naponta, csak kisebb „tételekért” szaladnak le a sarki boltba: zöldséget piacról vásárolnak, kenyeret pedig pékségből. A kolozsvári család a heti nagy bevásárlások híve: minden héten ellátogatnak egy bevásárlóközpontba, általában ugyanabba. Annak ellenére, hogy elméletileg a választási skála szűkebb, a csíkszerdaiak változatos helyeken vásárolnak: pár hét alatt szinte mindenik nagyobb szupermarketet bebarangolták. A szatmárnémeti család vásárolt a legtöbbet a kisebb boltokban, de ők is gyakran választják a multikat.
A Kosztkontroll projekt keretében nyert adatokat alaposan átböngészve arra jutottunk, hogy a családok tejtermékekre költenek a legtöbbet, átlagosan 142 lejt fordítottak erre, a szatmárnémeti és a csíkszeredai családnál is ez a legfontosabb költségelem: ez bizonyára azért van így, mert kisebb gyerekek is vannak.
A kolozsvári családnál a hússal kapcsolatos kiadások dominálnak: ez végzett az összesítésben a második helyen. A Kosztkontroll résztvevői havonta 110 lejt fordítottak átlagosan sonkára, szalámira, virslire, csirke- és disznóhúsra, valamint hasonló húsfélékre. A péktermékek is fontos elemei a családi élelmiszer-büdzsének, havi átlag 64 lej ment el kenyérre, kiflire és hasonlókra az említett időszakban.
Az egy főre való lebontás alapján kijelenthetjük, hogy a projektben résztvevő családok egy tagjának az „étkeztetése” 200 lejbe kerül havonta. Ez összecseng az Országos Statisztikai Intézet (INS) nemrég közölt adataival, amely szerint a romániai munkahellyel rendelkező átlagosan 210 lejt (jövedelmük 21%-át), a nyugdíjasok 180 lejt, az állástalanok 148 lejt, a földművelők pedig alig 100 lejt szánnak élelemre minden hónapban. A statisztikák szerint, míg a városi környezetben átlagosan 223 lejből vásárolnak élelmiszert, addig vidéken mindössze 130 lejt szánnak erre.
A projektben résztvevő mindegyik család úgy látja, hogy megérte a költségek vezetése az erőfeszítést, ugyanis racionálisabban költenek, és jobban képesek beosztani keresetüket. Azok számára, aki kedvet kaptak hozzá, hogy számon tartsák havi kiadásaikat, az itt letölthető Excel-táblázattal nyújtunk segítséget
