Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Tech

A digitális vállalkozásoké a jövő

Szupergyors internet mindenkinek

Két évvel az uniós céldátum előtt, 2018-ban Magyarországon minden háztartás, vállalkozás és közintézmény legalább 30 megabites internetkapcsolattal csatlakozhat a világhálóra – áll a kormányzati ígéretben. A Szupergyors Internet Program (SZIP) sikere a szigorú ütemezés és megfelelő technikai háttér esetén biztosítható – közölte el a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ).

2012-2013 fordulóján 30 Mbps nagyon gyorsnak számított, ezért kapta a projekt a szupergyors elnevezést. Az ezer megabites megoldások mellett ma már ugyan nem feltétlenül ez a kifejezés jut eszünkbe a harmincas szám láttán, az elnevezés ennek ellenére marad, a fejlesztések pedig valamivel kevesebb mint félmillió magyar családnak lehetnek fontosak, ennyi háztartásban ugyanis jelenleg nincs kiépített infrastruktúra a SZIP-kompatibilis kapcsolat kiépítéséhez – írja az IT Café.

Mivel a kormánynak nem volt valódi, naprakész lefedettségi térképe a vezetékes szélessávú internet tekintetében, első lépésként készítettek egyet – tájékoztatott Dr. Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Hozzátette, ezzel egy régi hiányosságot sikerült megszüntetni. Örömét fejezte ki, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint általában 3,5 évig tartó, átfogó infrastruktúra-felmérés a magyaroknak pusztán fél évébe került, megjegyezte ugyanakkor, hogy a frissítéseknek folyamatosnak kell lenniük.

A piac felmérése és folyamatos monitorozása azért fontos, hogy csak azokon a helyeken legyen fejlesztés, ahol jelenleg nincs megfelelő infrastruktúra a 30 megabites kapcsolathoz, oda pedig semmiféle támogatás ne kerülhessen, ahol már megoldott. Kelemen Csaba úgy fogalmazott, szükséges a kontroll a támogatásban részesülő szolgáltatók felett, a folyamatok felügyeletéhez pedig erőforrást kell biztosítani. Ne adjunk feleslegesen olyan forrást  a piaci szereplőknek, amire nincs szükség – pontosított.

Modern Vállalkozások Program

A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) jelenleg korlátozottan használják a korszerű informatikai megoldásokat, a magyar kkv-k vezetői, döntéshozói jelentős arányban hiányos információkkal rendelkeznek az infokommunikációs technológiák (IKT) vállalati felhasználásának lehetőségeiről, előnyeiről – derül ki a Modern Vállalkozások Program honlapjának ismertetőjéből.

A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja keretében megvalósuló projekt fő célja a hazai kkv-k versenyképességének növelése. Az új informatikai alkalmazások használatának ösztönzése, az általuk elérhető előnyök bemutatása és a korszerű megoldások iránti igény felkeltése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a programban résztvevő kkv-k versenytársaiknál hatékonyabban, eredményesebben működhessenek a hazai és külföldi piacokon.

A közel kétéves időtartamú program kifejezetten vidéki vállalkozások számára nyújt segítséget, lebonyolítása Közép-Magyarország kivételével országosan zajlik. A kormányzati támogatással létrehozott projekt arra törekszik, hogy segítse olyan fizikai eszközök, szoftverek vagy módszerek meghonosítását egy cég életében, amely kiváltja a hagyományos papír alapú feladatvégzést, vagy a meglévő, korszerűtlenné vált informatikai megoldások cseréjét eredményezi.

A program pillérei:

– Közel 30 fős tanácsadói hálózat segít a vállalkozásoknak eligazodni abban, hogy milyen eszközökkel vagy módszerrel érhetnek el nagyobb hatékonyságot.

Rendezvénysorozat indul, amely járási szinten szólítja meg a vállalkozásokat, szakmai előadásokat tartanak, szakértőkkel konzultálhatnak az érdeklődők, kipróbálhatják a projektben kedvezményesen elérhető eszközöket, szolgáltatásokat.

– Ingyenes tudástárat hoztak létre.

Partnerhálózatot alakítottak ki.

A projekt konzorciumban valósul meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával, a konzorcium további tagjai az Informatika a Társadalomért Egyesület és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség. A megvalósításban további kiemelt együttműködő partnerek a területi kereskedelmi és iparkamarák.

 

Meg kellene reformálni az informatikusképzést

Az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) arra kíván fókuszálni, ami a szakmának fáj. Ez pedig ma már nem az, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet eladni, hanem elsősorban az, hogy honnan lesz a cégeknek megfelelő mennyiségű minőségi munkaereje – írja az IT Café.

Évről évre kevesebben jelentkeznek informatikai mérnöknek, a folyamat okairól pedig még feltételezések sincsenek. Azt szokták hangoztatni, hogy legalább 10 000 informatikus hiányzik a piacról. Dojcsák Dániel, az IVSZ tartalom igazgatója a lapnak elmondta, hogy ezzel kapcsolatban rengeteg elkeseredett levelet, önéletrajzot kapnak, amiből az látszik, hogy az sem egyértelmű ma, hogy ki az informatikus. Az IVSZ álláspontja szerint a KSH adatai semmit sem érnek, és el kell különíteni az informatikust a digitális munkahelyen dolgozóktól. Aki például keresőoptimalizálással foglalkozik, a Szövetség álláspontja szerint nem informatikus.

A másik oldalról valamit kezdeni kell azzal a régmúltból megmaradt nézőponttal is, hogy az informatikusképzésben programtervező matematikát is oktatni kell, hiszen ez a szemléletmód is közrejátszik abban, hogy a BME-n 30 százalékos a lemorzsolódás aránya, ami pedig senkinek sem jó. Tehetséges fiatalok hullnak ki a rendszerből, és megy el a kedvük a pályától.

A kevés induló mellett azonban az is probléma, hogy a frissen végzettek közel fele azonnal külföldre megy. Érdekes módon az elérhető fizetés csak a harmadik az okozati rangsorban, az első helyen a kihívások elégtelensége áll. A fiatalok úgy érzik, tehetségüket jobban kamatoztathatják más országokban. A korábban hazánkra jellemző, a környező országoknál magasabb bérezés már a múlté, így a hozzánk érkező informatikusok sem elsősorban a pénz miatt jönnek, hanem érdekes módon azért, mert az emberek szeretik a változatlanságot.

Főleg a középkorú, fejlettebb országokból érkező munkavállalók keresnek hazánkban állást, jellemzően azért, mert itt azt kapják, ami 5-10, vagy akár 15 éve náluk volt. Az IVSZ egy kutatása szerint, míg az ügyvéd szülők gyermekei szintén azt a pályát választják, a mérnökök és informatikusok tekintetében a családi életpályamodell már nem ennyire egyértelmű: a gyerekek már a jólétet keresik, nem akarnak egész életükben tanulni és ezért érthető módon a szolgáltatói szektor felé mozdulnak el.

Probléma még az is, hogy a támogatott felnőttoktatás mára gyakorlatilag a közmunkásképzést jelenti – írja az IT Café. A 2004-ben megszüntetett adókedvezményekkel együtt az állam gyakorlatilag kivonult az aktív munkavállalók oktatásának támogatásából. Ennek is köszönhető, hogy ma alig 5 százalék tanul munka mellett, míg az EU átlag 26 százalék. A vállalati belső képzések nem számítanak felnőttképzésnek (például az e-learning nem is lehetne az), ezért a cégek inkább bukják az adókedvezményt, de a saját feltételeik és igényeik szerint képzik alkalmazottaikat. Jelenleg is vannak az országban olyan vállalatok, amelyek több ezer munkahelyet tudnának feltölteni minőségi munkaerővel, ha lenne ilyen.

Szakmák tűnhetnek el

A digitalizáció térhódításának hozadékaként munkahelyek szűnnek meg. A különböző felmérések és előrejelzések más-más eredményre jutnak, ezeket átlagolva nagyjából az jön ki, hogy az adminisztratív munkakörök kétharmada is áldozattá válhat, ahogyan az alacsonyabb képzettséget igénylő termelői, mezőgazdasági munkára sem lesz a jelenlegi mértékben igény a közeljövőben. Erről Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója beszélt a HTTP Alapítvánnyal közösen tartott sajtótájékoztatón.

A régiek helyett azonban új munkakörök jelennek (illetve részben már jelentek is) meg, például a közösségi alapú gazdaságban – a kihalófélben lévők helyére érdekesebb, több kreativitást igénylő munkahelyek érkeznek. Az új állások persze sokkal magasabb képzettséget is igényelnek, ez viszont nem feltétlenül papíralapú végzettséget jelent, hanem friss, naprakész tudást, proaktív alkalmazkodó-készséget, melyekkel a változó körülményekhez lesz képes igazodni a munkavállaló – írja az IT Café.

A cégek szempontjából is fontos mérföldkőhöz érkeztünk: a sikeres vállalkozások élnek a lehetőséggel, és hasznosítják a hatalmas mennyiségben keletkező adatot, velük kapcsolatban csak az a kérdés, mennyire kreatívan tudják felhasználni az információkat. Horváth Krisztina szerint a határ a csillagos ég. A Cisco birtokába jutott előrejelzések szerint 40 százalékot is elérheti azon vállalatok aránya, amelyek jelentősen zsugorodni fognak, vagy teljesen ki is szorulnak a piacról, mert nem tudnak versenyképesek maradni az adatvezérelt optimalizálásra, folyamati automatizálásra nagy hangsúlyt fektető versenytársaikkal szemben.

Négy éve történt, hogy végre sikerült az informatikai szakképzés megújítása, ennek során a szakképzési kerettantervbe informatikai munkaerőpiac elvárásainak megfelelő tartalmak kerültek be – mondta Sisák Zoltán, a HTTP Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt.

Az akadémiai programhoz kifejlesztett Cisco Packet Tracer szoftver fontos szerepet kap a 2017-ben első alkalommal lebonyolításra kerülő szakmai informatika érettségin: a szoftverlistán a Cisco programját jelölték ki a hálózati feladatok megoldásához. A Cisco Packet Tracer olyan szimulációs program, amivel a diákok akár otthoni körülmények között is gyakorolni tudják a hálózatok kiépítését és a hálózati eszközök beállítását. A programot a Cisco minden szakközépiskola és szakgimnázium részére ingyenesen elérhetővé tette.

Forrás: MTI, IT Café, Modern Vállalkozások Program

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.