Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Tech

A kéretlen levelek (spamek) között rejlő kincsek

Ha ennyire erőltetni kell valami eladását, akkor mennyire lehet az jó termék? Számtalan jogos kérdésünk merülhet fel ezzel kapcsolatban.

Hiába vagyunk semlegesek vele szemben vagy akár ellene is elhetünk, megkerülhetetlenek, mindig ott tanyáznak postaládánkban. De ezek mindig kéretlen és haszontalan levelek?

A kéretlen levél szinte mind kivétel nélkül eladást ösztönző e-mail, terméket vagy szolgáltatást próbál meg bemutatni kisebb (vagy nulla) sikerrel. Törölhetjük a külön erre kialakított e-mail rendszerünk egy gombnyomásos megsemmisítőjével minden ilyennek titulált levelet is akár, de én azt mondom, ne vagy legalábbis ne mindig tegyünk így!

1. Géphiba

Nem fogok bele menni a szerverek, IP címek és protokollok kiismerhetetlen, bonyolult és halálosan száraz világába, elég, ha csak annyit tudunk, hogy nagyon is van esélye, hogy mind a saját leveleink, mind a kapni kívánt levelünk valamilyen tartalmi vagy forgalmi okok miatt spamnak ítél meg a levelező rendszerünk (= szerverünk = levelező szolgáltatónk). Lehet az egy árajánlat kérés (sőt biztos is, mert akivel már egyszer váltottunk levelet, azt a szerver biztonságosabb kategóriába fogja sorolni)? Lehet benne egy új partner megkeresése, egy álom munkaerő önéletrajza, és kinek milyen fontos levelei szoktak jönni

2. Jó akció

Biztos vagyok benne, hogyha a vállalkozásunkat fejlesztjük, működik, és van benne mozgás, akkor mindig szükségünk lesz új és jó számítógépekre, levélpapírra, olcsó patronra és így tovább. Miért ne néznénk meg az online „katalógus kínálatot” ha már oda nyomták az orrunk alá, nem kell még keresgélni se utánuk a neten. Úgy is tisztában vagyunk azokkal az árakkal, amiket napi szinten kiadunk értük. Fél perc alatt átfutjuk szemünkkel, és ha nem aktuális, törölhetjük örökre. Lehet, találunk benne tényleg kiemelten kedvező árat, mert a kereskedő pont az ilyen levelek kiküldése miatt akkora vevőkörrel rendelkezik, hogy megéri neki ennyire olcsón adni. (Ugye a gazdaság motorját (keresleti görgét) ismerve ez nem is olyan rossz ötlet).

3. Érdekes ötlet

Biztosan lesz egy-egy igazán megfogó vagy taszító reklám levél (téma megjelölés). Ebből lehet ötletet meríteni, mi hogyan vagy hogyan ne küldjük levelet, amit biztosan hozzánk hasonlók (pont akiket keresünk ugyebár) ugyan úgy egyáltalán nem vagy nagyon szívesen nyitnának meg. Azon túlmenően a levelek tartalmából is bármilyen újítási ötletet meríthetünk (nem csak saját levelezésünkhöz,ezen túlmenően akárhova).

4. Piackutatás

A 3-as pont továbbfejlesztése, amikor már kifejezetten figyeljük,

  • melyik szegmens szokása a spam melyik időszakban?
  • milyen grafikai trendek uralkodnak jelenleg?
  • milyen témával írják melyik termék tárgymutatóját?

Aki kicsit is foglalkozik elemzésekkel (mert ugye foglalkozunk, legalább a saját cégünk ismerete végett????), az tudja mennyi hasznos információt kap ezekből nap mint nap. Éppen cégünk online önreflexiójaként még tovább mennék ezek hasznosságában. Minél több spam levelet kapunk egy bizonyos e-mail címre, annál valószínűbb, hogy azt a címet sok keresőrobot (e-mail cím kereső software) megtalálja. Ez lesz a legjobb visszajelzés számunkra, hogy a kereső rendszerek (pl Google, Bing) egyre sűrűbben dobják ki találatként a e-mail címünket, vagyis a megrendelők is egyre valószínűbb, hogy találkoznak a mi honlapunkkal, termékeinkkel, e-mail címünkkel.

Tipp!

Ha van titkárunk, végeztessük vele ezt a feladatot, nem kell nekünk mindent megtenni, ezért a munkaerő megosztás cégünknél! Én is kötelezővé teszem titkáromnak a spam mappa megtekintését. Ha van egy kis eszünk. még egy papírt is adunk neki, amin írja be a hirdetések 3-4 fajtáját, illetve napi érkezett számát, és hónap végén vigye fel egy egyszerű excel táblába azokat.
Mind a 4 pontot a levelek elolvasása nélkül 30 mp alatt cégvezetőként is végig tudjuk tekinteni (és tanulni belőle).

Miért nem ad neki esélyt?

Egy hétköznapi szituációt tekintve a (valós) postaládánk teljes tartalmát sem dobjuk ki automatikusan, hanem átlapozzuk egyesével, nem-e fontos levél rejtőzködik közöttük. Amúgy miért nem nézzük meg azokat a katalógusokat? Miből tart bevinni azokat a házba, és tv (reklámok) helyett végig lapozni azokat? „Én nem akarok vásárolni semmit” mondja az olvasóim fele. Jó! Mindent meg tud saját kertjében termelni magának? Saját állatfarmja van, és villanykörte gyára az udvarban? Ok! Akkor igaza van. Viszont, ha azon kevesek közé tartozik, aki legalább egyet a felsoroltak közül nem birtokol, kénytelen lesz vásárolni szükségletei kielégítésére. Akkor miért ne nézné meg, hogy hol olcsóbb, hol van akció? Hogy maradhatna több a pénztárcájában, akár pontosan ugyan azon termék megvásárlásakor? Ha mi vállalkozók nem látjuk az akciókban rejlő spórolási lehetőséget, akkor mivé válik a nyugati kapitalizmus (és a cégünk azzal együtt)?

Aki nyitott és körültekintő, mindig hamarabb alkalmazkodni fog! A piacot mi KKV-k nem fogjuk tudni egy személyben irányítani, tehát alkalmazkodnunk kell. Ha pedig már úgy is szükséges, akkor menjünk elébe, ne pedig utólag és kényszerből tegyünk lépéseket az életben maradás érdekében. Talán a postaládánkban van a megoldás?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.