Egy magyar társasággal létrejött ügylet esetén sajnálatos módon előfordulhat, hogy a magyar társaság a fizetési kötelezettségének nem tud vagy nem kíván eleget tenni. A külföldi társaság magyarországi jogi képviselője ebben az esetben az alábbi jogi lépéseket teheti meg követelése érvényesítése érdekében.
1. A követelés érvényesítésével kapcsolatos perenkívüli eljárás
1.1. A cégadatok ellenőrzése a cégjegyzékben
Első lépésként ajánlott az adós társaság cégadatainak (a cég aktuális szervezeti felépítése, a cég előző évre vonatkozó pénzügyi helyzete és mérlege, esetleges folyamatban lévő felszámolási eljárás léte) a cégnyilvántartásban történő ellenőrzése. Ezekről az adatokról természetesen írásbeli jelentés készíttetése célszerű.
Amennyiben a magyar társaság felszámolási eljárás alatt áll, a követelés érvényesítésére vonatkozó igényt minél hamarabb szükséges az adós társaság felszámoló-társaságának bejelenteni. A hitelezői igény bejelentésének határideje 40 nap a felszámolást elrendelő végzés hivatalos lapban való közzétételét követően. 2012. március 01-jétől kezdődően, ha a felszámolási eljárás az adós, a hitelező vagy a társaság végelszámolójának kérelmére indul, az eljárás során a felek jogi képviselete kötelező.
1.2. A számla vizsgálata, a tartozás kiegyenlítésére felszólító levél
Amennyiben a társaság nem áll felszámolás alatt, a magyarországi jogi képviselő megvizsgálja a külföldi cég számláját; különösen, hogy a számla átvételéről áll-e valamilyen igazolás a jogosult rendelkezésére. A bíróság fizetésképtelennek minősíti a társaságot – és egyúttal kötelező jelleggel elrendeli annak felszámolását, amennyiben az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az azt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.
A felszámolással fenyegetett adóssal egyeztető tárgyalások folytatására kerülhet sor. Amennyiben az egyeztetések végeztével a felek írásban megállapodtak, ajánlott az írásbeli megállapodást közjegyzői okiratba foglalni, amely polgári per megindítása nélkül közvetlenül végrehajtható. Ha az adós társaság sem a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, sem egyeztetések folytatására nem hajlandó, a felszámolás a fenti előzmények alapján lefolytatható.
2. A követelés érvényesítésével kapcsolatos bírósági eljárás
Amennyiben az adós fél kellő határidőben vitatta a tartozását, a magyarországi jogi képviselő – az eset körülményeitől függően – felszólító levelet küld neki, és megkísérli a bíróságon kívüli egyezség létrehozását, vagy azonnal sor kerül a követelés ún. fizetési meghagyásos eljárás, polgári per vagy választott bírósági eljárás útján történő érvényesítésére. Az adós társasággal szemben a követelés érvényesítésére vonatkozó (kereseti) kérelmet az illetékes bírósághoz kell benyújtani. A bíróság illetékességét alapvetően az alperes székhelye határozza meg, azonban a feleknek lehetőségük van a szerződésükben vagy az általános szerződési feltételeikben kikötni egy meghatározott bíróság (választott bíróság) kizárólagos illetékességét.
2.1. A fizetési meghagyásos eljárás
Ha az adós társaság a követelést nem vitatja, érdemesebb a követelés érvényesítése érdekében egy fizetési meghagyásos eljárást elindítani. A fizetési meghagyásos eljárás kötelező amennyiben az alapkövetelés nem haladja meg az egymillió forintot. 2010. július 01-jétől az ügyvédi irodák, valamint a jogi személyek a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kizárólagosan elektronikus úton küldött űrlapon nyújthatják be, mely esetben a közjegyző 3 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Az eljárás megindításával egyidejűleg a követelés 3%-át (de legalább 5.000,- Ft
legfeljebb 300.000,- Ft-ot) mint eljárási illetéket kell banki átutalással befizetni. Amennyiben a társaság a fizetési meghagyás iránti kérelemnek ellentmond, az eljárást polgári perré kell alakítani. A perré alakításnak a feltétele, hogy a kérelmező további 3% illetéket fizessen ily módon kiegészítve a már korábban befizetett 3% illetéket.
2.2. A polgári per
A peres eljárás megindításának az illetéke az alapkövetelés 6%-a (legalább 15.000,-Ft legfeljebb 1.500.000,-Ft). A feleknek az elsőfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés benyújtására az írásba foglalt ítélet kézhezvételét követő 15 napon belül van lehetőségük. Az ítélet elleni fellebbezési eljárás illetékköltsége a vitatott követelés összegének a 8%-a, de legalább 15.000 Ft, legfeljebb 2.500.000 Ft.
2.3. A perköltségek
A magyar bíróságok elsősorban az írásbeli bizonyítékoknak tulajdonítanak kiemelt bizonyító erőt. A bírósághoz benyújtandó idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelvű hiteles fordításukkal együtt kell benyújtani. A hiteles magyar nyelvű fordítás elkészítésére Magyarországon kizárólag egy állami tulajdonban lévő társaság jogosult. A hiteles magyar nyelvű fordítás költsége körülbelül 30 EUR / kisméretű, magyar nyelvű oldal. A feleknek a bizonyítási eljárás során lehetőségük van, hogy a bíróságnál igazságügyi szakértő kirendelését indítványozzák, amelynek díját és költségét az indítványozó fél köteles megelőlegezni.
Természetesen a bíróság minden esetben a pervesztes felet kötelezi a pernyertes fél által kifizetett perköltségek (pl.: az igazságügyi szakértő költségei, fordítási költségek, stb.) megtérítésére. A pernyertes fél ügyvédi költségeinek a megfizetésére a bíróság minden esetben szintén a pervesztés felet kötelezi. Az erre vonatkozó magyar jogszabály alapján a pernyertes fél a jogi képviselőjével kötött megbízási szerződés, valamint a vonatkozó számlák alapján jogosult a bíróságtól az ügyvédi költségeinek megtérítését kérni. A bíróság köteles a megbízási szerződést és a vonatkozó számlákat figyelembe venni, azonban jogosult az igazolt költségeknél kisebb ügyvédi költséget a pernyertes félnek megítélni. Sajnálatos módon az ügyvédi költségek teljes mértékű megtérítésére a fentiekre tekintettel nincs garancia.
3. A marasztaló ítélet végrehajtása
A végrehajtási eljárás illetékköltsége a megítélt összeg 1%-a, de legalább 5.000,-Ft és legfeljebb 350.000,-Ft. A bírósági végrehajtó munkadíját a végrehajtást kérő fél előlegezi meg. Természetesen ezen költségeket köteles az adós társaság az eljárás végén megfizetni.
A magyar jogszabályok alapján lehetősége van a külföldi társaságnak a külföldi bíróság által hozott, magyar társaságot elmarasztaló ítéletének Magyarországon történő végrehajtására is, amennyiben az állam, amelynek a területén lévő bíróság az ítéletet hozta, Magyarországgal a másik állam bíróságai által hozott határozatok kölcsönös végrehajtásáról egyezményt kötött vagy közöttük erre vonatkozóan viszonosság áll fenn, valamint a határozat a vonatkozó magyar törvényi feltételeknek megfelel. Magyarország többek között az 1958. évben a választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról kötött New Yorki Egyezménynek is tagja. Tekintettel erre, az Egyezmény tagállamainak területein működő választott bíróságok határozatainak Magyarországon történő végrehajtására is lehetősége nyílik a külföldi társaságoknak. Ezen felül a Tanács polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó, a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK Rendelete, illetve az Európai Parlament és a Tanács nem vitatott követelésekre vonatkozó, európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK Rendelete Magyarországon is alkalmazandó.
