Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Jog

A magáncsőd hitelezői szemszögből Magyarországon

A magyar Országgyűlés a 2015. június 30-i ülésnapján elfogadta a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt. A jogszabály 2015. július 08. napján lépett hatályba. A törvény célja az, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön, és a fizetőképességük helyreálljon. Az adósságrendezési eljárás két szakaszból, egy bíróságon kívüli és egy bírósági szakaszból áll.
Az adósságrendezési eljárást az adós jogosult kezdeményezni, amennyiben a jogszabályban meghatározott feltételek mindegyike fennáll. A felsorolt feltételek közül a legfontosabb, hogy az adós hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozásának vagy tartozásainak az összege annak kamataival és járulékaival együtt nem lehet kevesebb, mint kétmillió forint, és nem haladhatja meg a hatvanmillió forintot. További feltétele az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének, hogy a tartozások között kell, hogy legyen olyan fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze.
Bíróságon kívüli adósságrendezés
Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi, és a vagyona, bevételei felett a családi vagyonfelügyelő korlátozza a rendelkezési jogát.
A pénzügyi intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal szemben a hitelviszonyból fennálló jogviszony vagy egyéb jogviszony alapján fennálló követeléseit. A pénzügyi intézmény továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, amely őt vagy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó intézményt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest.
Az adósságrendezés kezdeményezéséről értesített hitelező az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hiteljogviszonyt, a lakóingatlanra vonatkozóan kötött lízingszerződést, valamint az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket.
A főhitelező az adós bevonásával az adósság rendezésére és az adós fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan megállapodás-tervezetet készít. Az adósságrendezési megállapodás tervezetére a hitelezők a tervezet kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételeket, javaslatokat tehetnek. A beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembevételével a főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósságrendezési megállapodás-tervezetet szükség szerint átdolgozza, kiegészíti, és az átdolgozott megállapodás tervezetet a főhitelező megküldi a hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek számára.
Az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napján jön létre.
Bírósági adósságrendezési eljárás
Ha a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen, a főhitelező ezt a tényt elektronikusan bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, és erről a bejelentésről írásban az adóst, adóstársat, az egyéb kötelezetteket és a hitelezőket értesíti.
Az eljárás során a családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján hirdetményt tesz közzé, amely tartalmazza azon, az eljárásba még be nem jelentkezett hitelezőknek szóló felhívást, hogy az adóssal szemben fennálló, 50 000 forintot meghaladó összegű követeléseiket és azok biztosítékait a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül írásban jelentsék be a családi vagyonfelügyelőnél. Ha a hitelező a 30 napos határidőt elmulasztja, az adósságrendezési eljárás során megkötött egyezségkötés során szavazati jogát nem gyakorolhatja, a bírósági adósságtörlesztési határozat meghozatala során a bejelentett követelését nem kell figyelembe venni, a bíróság adósságtörlesztési határozatának hatálya nem terjed ki rá.
A családi vagyonfelügyelő minden hitelezővel közli, hogy az egyes követelései melyik hitelezői kategóriába vagy kategóriákba tartoznak, és a követelés összegéhez igazodóan azokhoz milyen szavazatszám társul. A hitelezői besorolásra az érintett hitelező a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül tehet észrevételt.
Az egyezségi javaslatról folytatott vitában a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot támogatják vagy nem ellenzik, vagy az egyezségi javaslat átdolgozását kérik, vagy az egyezségi javaslatot azért nem támogatják, mert az adós fizetőképességének helyreállítására  nem látnak lehetőséget, vagy nem értenek egyet a vagyonértékesítés feltételeivel. A hitelezői tárgyaláson kötött egyezség akkor jön létre, ha az egyezségi javaslatot az adós, adóstárs, a főhitelező és legalább a hitelezők egyszerű többsége nem szavazta le. Ha a hitelező az egyezségi tárgyaláson részt vett, de nem szavazott, úgy kell tekinteni, hogy az egyezséget nem ellenzi. Ha az adós és az adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel az egyezségkötésre nyitva álló időtartam alatt több egyezségi tárgyalás is tartható. Ha a hitelezők az egyezséget leszavazták, és az adós, adóstárs az egyezségi javaslat átdolgozására a tárgyaláson vagy az azt megelőzően tett nyilatkozatában nem vállalt kötelezettséget, akkor a családi vagyonfelügyelő a tárgyalást lezárja.
Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja, a végzést az adósnak, adóstársnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezettnek kézbesíti, a családi vagyonfelügyelőnek pedig megküldi. A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya minden, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre kiterjed, a szavazásban való részvételtől és a leadott szavazat tartalmától függetlenül.
BALÁZS & KOVÁTSITS Ügyvédi Társulás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.