Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Kultúra

A szakképzési hozzájárulás új

Az új szakképzési törvény megalkotása a hivatalos indokolás szerint a Széll Kálmán terv előírásai és az Állami Számvevőszék 2011. évben lefolytatott vizsgálata alapján vált szükségessé. Az új törvény célja, hogy a szakképzési rendszert áttekinthetőbbé, bürokráciától mentessé tegye, és biztosítsa a támogatásokhoz történő hozzáféréssel kapcsolatosan az esélyegyenlőséget. Cikkünkben az új törvény által bevezetett legfontosabb változtatásokat tekintjük át.

1. A hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre és a hozzájárulás mértéke

Az új törvény némileg bővíti a hozzájárulásra kötelezettek körét. A hozzájárulásra kötelezettek köre annak a követelménynek a figyelembevételével került meghatározásra, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel –hozzájárulásra kötelezett legyen. Ez az indokolás szerint érvényesíti a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók arányos teherviselésének elvét a szakmai felkészítésben. Ennek megfelelően – néhány kivételtől eltekintve – hozzájárulást kell fizetniük többek között a belföldi székhelyű gazdasági társaságoknak, továbbá a külföldi jogi személyeknek is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkeznek, és belföldön vállalkozási tevékenységet folytatnak. Az új törvény részletesen felsorolja a további, hozzájárulás fizetésére kötelezetteket, továbbá a kivételeket is: nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük például a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott szervezeteknek, vagy az egészségügyi szolgáltatóknak a szociális hozzájárulási adóalapjuk után.

A szakképzési hozzájárulás alapját az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap képezi. Ezzel jelentősen egyszerűsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen egyazon összeg után fizetnek majd egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és szakképzési hozzájárulást.

A hozzájárulás mértéke nem változott: a törvény szerint a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka, és a hozzájárulás összegét naptári évre kell megállapítani.

2. A hozzájárulás megfizetésének módja

 

A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bevallási, befizetési kötelezettségeket az állami adóhatóság felé kell teljesíteni. A hozzájárulásra kötelezettnek az év 1-11. hónapjai vonatkozásában szakképzési hozzájárulási előleget kell fizetnie. Az előleg összegét a hozzájárulásra kötelezettnek havonta kell megállapítania, elektronikus úton bevallania és megfizetnie. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

3. Az új szabályozás problémái

Várható, hogy a jövőben sor kerül az új törvény módosítására, ugyanis – az Állami Számvevőszék közzétett álláspontja szerint – a jelenlegi, némileg átláthatatlan szabályozás miatt nehezen ellenőrizhető, hogy a befizetett összegeket valóban szakképzési célok megvalósítására, gyakorlati képzés megszervezésére fordítják-e.

Az új törvény a fentiektől függetlenül garanciális szabályokkal igyekszik az ellenőrzés hatékonyságát megvalósítani. Az állami adóhatóságnak a gazdasági kamara köteles közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosítani a gyakorlati képzés szervezésére jogosultakról, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz; és a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos bevallási, befizetési, elszámolási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére az általános szabályokat (az adózás rendjéről szóló törvényt) kell alkalmazni, ami az állami adóhatóságot ebben a tekintetben széleskörű jogosítványokkal ruházza fel.

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.