A várható ingatlan piaci élénkülés szereplői jelentős számban érintettek a társasházi lakások területén is. A piac élénkülését nagyban befolyásolhatja az a környezet, ami az adott lakás árazásán túl mutatva nem csak a szomszédok, a műszaki állapot és egyéb talán külső tényezők, mint a megközelítés jelenti, hanem maga a társasházban élek létforma.
Magyarország ebben kérdésben önmagához képest sok tekintetben lemaradásban van, de ha ez valakit vigasztal nem csak balkáni, hanem nyugat európai országok között (pl.: Skócia) is van, olyan ahol még csak a társasház fogalmát sem ismerik.
Hazai viszonylatban mit mondhatunk el a társasházakról?
Meg van az a szervező erő, amitől működik a társasház hisz társasház egy jogi egység, önálló jogi és gazdálkodási identitással, menedzsment szervezettel. Nyílván internetes fórumokon, lakógyűléseken nem feltétlen látszik ez így, de ez mindenki számára egy keret, amit legfeljebb még nem használtak ki és nem fejlesztették arra, szintre, hogy a szervező erő a társasházban élők és társasház működést szolgálják. Azaz itt is igaz az a megállítás, hogy nem jó az, ha társasház van a törvényért, szabályozókért, hanem a fordítva, a törvényi háttér, szabályozok, vannak a lakóközösségekért.
Mi is ez a szervező erő?
A társasházi törvényen túl fontos megemlíteni, a konstruktívan és életszerűen megalkotott szervezeti és működési szabályzatot, alapszabályt. Érdemes szakítani avval a tradícióval, hogy letöltünk egyet az internetről, vagy arra, hivatkozva próbáljuk megfelelő rangra emelni, hogy jogász szerkesztette. Egyszerű példa, hogy miért előnyős az egy lakóközösségnek, hogy egy szükségszerű felújítási munkához 4/5 szavazati arányt írnak elő, amikor a lakógyűlések látogatottsága ritkán éri el az 50%-ot.
Egy jól működő társasház vezetés, szakképzett és emberileg is felkészült társasház kezelőkkel, lakásszövetkezeti elnökökkel, számvizsgáló és egyéb lakók által delegált bizottsági tagokkal.
Mit eredményezhet egy jól működő szervező erő?
1. a lakóközösség nyugalmát, biztosítják a lakók maguknak azt a kényelmet és komfortot, amit – legyen az új építésű, vagy használt – lakástól elvár annak tulajdonosa, használója.
2. a közös épület-üzemeltetés, fejlesztés, karbantartás megalapozása, aminek alapja egy szakmai tudás-háttér biztosítása, és pénzügyi fedezet szervezése.
3. piacképes ingatlanok, amik esztétikai, műszaki okok miatt is képesek megállni a helyüket a piaci elvárásoknak
4. konfliktus mentes vagy legalább is vitás helyzetekben gyorsabb és hosszabbtávú megoldások, megállapodások születhetnek belső vagy külső konfliktus tényezők esetén.
Az Építőipari Csúcstalálkozó küldetése az építőipar helyzetéről fog szólni a lakáspiac változásainak tükrében, az építőipar szereplői – gyártók, kivitelezők, beruházók, tervezők, pénzintézetek mint speciális gyár ami elhagyja terméket, felelősek azért hogy az a fizikai épület egyúttal társasház, amit tevékenységük outputjaként átadnak milyen szervező erőt képes felmutatni a vásárlóik egy jövendő lakóközösség számára.
