Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Gazdaság

Ami nem tetszik a fogyasztóknak

Magyarországon 2015-ben leggyakrabban a gyümölcsökkel és zöldségekkel, húsételekkel és a használt autókkal gyűlt meg leginkább a bajuk a fogyasztóknak és ezekről a termékekről rendelkeznek a legrosszabb véleménnyel – derül ki a nemrég közzétett összeurópai szintű uniós felmérésben, amelyet a Jogiforum.hu ismertetett.

Legrosszabbul hazánkban a pénzügyi szolgáltatások, televízió-előfizetések és a vasúti személyszállítási szolgáltatások piaca teljesített. A legkevesebb gond itthon a könyvek, magazinok, alkoholmentes italok és háztartási gépek vásárlása során akadt, ezekkel voltak a legelégedettebbek a fogyasztók.

Az Európai Unió minden évben nyilvánosságra hozza az ún. Fogyasztói Piacok Eredménytábláját, amelyben a fogyasztók nézőpontjából értékelik azt, hogyan is teljesít a különböző termékek és szolgáltatások piaca. Ebben nézik egyrészt az ajánlatok összehasonlíthatóságát, a vállalkozásokba vetett bizalmat, a fogyasztói elvárásoknak való megfelelőséget, a rendelkezésre álló választékot és nem utolsósorban azt, hogy az adott piacon mekkora kárt szenvednek el a vásárlók.

Ami nem tetszett

Magyarországon, ami a szolgáltatásokat illeti, az összátlagot tekintve leginkább a bankszámlákkal, televízió előfizetésekkel, a lakásbiztosításokkal, személyszállítási szolgáltatásokkal, befektetési termékekkel, az ingatlanpiaci szolgáltatásokkal, az életbiztosításokkal, a kölcsönök-hitelek piacával és a jelzáloghitelekkel volt gond és ezeket a területeket találják a fogyasztók problémásnak.

A hazai élmezőnyben ugyanakkor legjobban a légi személyszállítási szolgáltatások, a postai szolgáltatások, valamint a kulturális és egyéb, szabadidős programokat nyújtó szolgáltatások piaca teljesített.

Az már Európai Unió-szerte jellemző adat, hogy összességében az uniós fogyasztók évről évre egyre pozitívabban értékelik a piaci teljesítményt, ugyanakkor az egyes tagállamok között rendkívül nagykülönbségek figyelhetőek meg. Az Európai Bizottság a felmérésben azt is aláhúzza, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti viták hatékonyabb megoldása érdekében szükség van a fogyasztói jogok hatékonyabb érvényesítésének biztosítására. Ebben pedig az alternatív vitarendezési fórumok, így Magyarországon a békéltető testületek segítenek, ingyenesen járnak el a vitás ügyek megoldása érdekében.

A legjobban teljesítő piacok

Az Európai Unióban a következő három piaci szolgáltatás teljesített legjobban: a nyaralások (például a hotelek piaci teljesítmény pontszáma 84,4 a 100-ból), kulturális és szórakoztatási szolgáltatások (például színházak, mozik, múzeumok 83,4 pont) és sportszolgáltatások (például edzőtermek 82,9 pont). A termékek között pedig a legjobban teljesítő piac a könyvek, magazinok és újságok piaca (85,3 pont), a szórakoztató termékek (játékok, hangszerek 84,9 pont) és a nagy háztartási gépek (hűtők és mosógépek 84,6 pont) piaca.

Tehát a fogyasztók ezeken a területeken szavaznak bizalmat leginkább a szolgáltatóknak és a kereskedőknek, mivel a statisztikák szerint csupán kis hátrányuk származik az esetlegesen felmerülő problémákból, az ajánlatokat itt könnyen összehasonlíthatónak találják, és a nyújtott szolgáltatás is találkozik általában a fogyasztói elvárásokkal. Meg kell jegyezni azt, hogy a legnagyobb mértékű javulás a pénzügyi szolgáltatások terén figyelhető meg, mivel a fogyasztók a korábbiaknál jobban bíznak például a bankokban és a befektetési alapokban.

A leginkább rossz megítélés alá tartozó szolgáltatások

A legrosszabbul teljesítő szolgáltatások piaca az EU-ben az ingatlan (73,8 pont), a jelzálog (73,8 pont) és a befektetési termékek és értékpapírok (74,1 pont) piaca. Míg a legrosszabbul teljesítő árupiacok a használtautók (75,6), a húskészítmények (80,6) és az üzemanyagok (80,9) piaca.

Ezeken a területeken a vállalkozásokba vetett bizalom alacsonyabb, a fogyasztókat nagyobb kár éri, nem hasonlíthatóak össze könnyen az ajánlatok, nem elégedettek a vásárlók a rendelkezésre álló választási lehetőségekkel és az elvárások sem teljesülnek úgy, mint a többi piac esetében.

A szolgáltatások piacán a távközlés továbbra is jelentős helyet foglal el a listán, a fogyasztók gyakran kerülnek összetűzésbe a szolgáltatókkal. Ezen belül a mobiltelefon-szolgáltatások piacán a legmagasabb a problémák aránya (ideértve az internetes előfizetéssel összefüggő problémákat), és szintén ez az a piac, ahol a legjobban emelkedik a panaszok száma, együtt a bárok, kávéházak és éttermek és a jármű bérleti szolgáltatások piacával (mindhárom piacon nőtt ez az arány 1,8 százalékponttal).

Európa-szerte pedig a megkérdezett fogyasztók majdnem egyharmada jelentős hátrányt is szenvedett a termékkel, szolgáltatással kapcsolatos probléma miatt, amely adott esetben pénzügyi veszteséget is jelentett amellett, hogy rengeteg idejük ráment az ügyintézésre.

Megoldás: a békéltető testület

Az Európai Bizottság aláhúzza, hogy bármilyen problémája is merül fel a fogyasztóknak, Európa-szerte az alternatív vitarendezési fórumok, Magyarországon tehát a békéltető testületek segítenek számukra a vállalkozással fennálló vita megoldásában. Hazánkban így a békéltető testületek szerepe még tovább nő, segítségükkel pedig a felek elkerülhetik a bírói utat, a drága költségeket és a hosszas pereskedést.

Tehát ha bármilyen probléma adódik, a békéltető testületekhez lehet fordulni az ingyenes, gyors megoldás érdekében!

Tudatosságra nevelik a fiatalokat

Országos pályázat indult a fiatalok fogyasztóvédelmi jogérvényesítésének előmozdítására Békéltető suli kicsiknek, nagyoknak! címmel.

Ma Magyarországon a fiatalok nem ismerik kellőképpen a békéltetést és a békéltető testületek által kínált ingyenes, gyors eljárás előnyeit, azt sokszor keverik akár egy bírósági tárgyalással is. Holott a testületek már 1999. óta teszik a dolgukat azért, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti viták mindkét fél megelégedésére záruljanak le, elkerülve a peres utat. A Budapesti Békéltető Testület ezért 2016. október 11-én országos pályázatot hirdetett meg Magyarország valamennyi általános- és középiskolájára részére. A jelentkezéseket 2016. november 7-ig várják a bekelteto.testulet@bkik.hu e-mail címen.

A Budapesti Békéltető Testület szakértői gyakori vendégei az oktatási intézmények tanóráinak, nagy számban kapnak megkereséseket, hogy erősítsék a diákok és tanáraik fogyasztói ismereteit. A fiatalok a jövő fogyasztói, a kellő tudatosság záloga pedig a megfelelő ismeretek elsajátítása. Azonban a mai napig sokszor előfordul, hogy akár a diákok, akár pedig a Testülethez forduló érdeklődők összekeverik a békéltető testületeket a fogyasztóvédelmi hatósággal, nincsenek azzal tisztában, hogy utóbbi – bizonyos kivételektől eltekintve – nem dönthet az egyedi fogyasztói vitás ügyekben.

A Testület célja ezért a pályázattal, hogy a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztónak minősülő fiatalok megismerjék a testületeket, az eljárással kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ezáltal tisztában lesznek alapvető jogérvényesítési lehetőségeikkel és azzal, mit kell tenniük, hova kell fordulniuk, ha a vállalkozás elutasította panaszukat.

Ugyancsak fel kívánjuk hívni a pedagógusok figyelmét a békéltetés jelentőségére, megadva számukra a lehetőséget és egyúttal a segítséget ahhoz, hogy diákjaik körében ösztönözzék a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztését – írja a Jogifirum.hu.

A program során a jelentkező diákok alkotta három-háromfős csapatok feladata, hogy a békéltetésről alkotott véleményüket, gondolataikat bármilyen, maradandó formában (akár videók, kisfilmek, interjúk, hanganyagok, társasjáték, plakát, rajz, stb.) rögzítsék. Mindezt pedig úgy, hogy alkalmas legyen a békéltető testületek népszerűsítésére környezetükben, akár hagyományos, akár online úton.

A legjobb pályamunkákat beküldő csapatok pedig később a fővárosban megrendezésre kerülő döntőben mérhetik össze egymással tudásukat két korcsoportban, és bizonyíthatják a fogyasztóvédelmi szakma neves képviselőiből álló zsűri előtt rátermettségüket, nyereményekért.

A gazdaság versenyképességéhez elengedhetetlen az elégedett fogyasztó

A tisztességes gazdasági verseny védelme fontos közérdek, de önmagában, ha a fogyasztó nem érzi a végeredményt, nem sokat ér, ezért a fogyasztóvédelem a következő hat évben is fontos terület lesz a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységében – hangsúlyozta Juhász Miklós, a GVH elnöke az MTI-nek adott interjúban.

A hivatal élére újabb hat évre kinevezett vezető megjegyezte: a konzervatív hatáselemzés azt mutatja, hogy a 2009-2014-es időszakban legalább 97 milliárd forint maradt a fogyasztóknál a különböző versenyfelügyeleti eljárások eredményeként. A közgazdasági számításokon alapuló becslések szerint a GVH eljárásai nélkül az érintett termékek és szolgáltatások ára legalább 5-10 százalékkal magasabbak lett volna a kartellek, illetve az egyéb versenykorlátozó magatartások eredményeként – tette hozzá.

Juhász Miklós a terveket ismertetve elmondta: a hatóság korábban főként a sérülékeny fogyasztókat védte, most emellett előtérbe kerül a közösségi médiumokban megjelenő kommunikációs tartalmak, illetve az adatalapú piacokkal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálata is. Így például sok esetben tisztázatlan, hogy az internetes oldalakon megadott személyes adatokat miként rögzítik, hová továbbítják, hogyan használják fel a cégek. Ez ugyan jellemzően adatvédelmi terület, de felvethet versenyjogi kérdéseket is, amennyiben a kereskedelmi kommunikáció során a fogyasztó nem kap megfelelő tájékoztatást arról, hogy miként kezelik a netes, akár ingyenes szolgáltatások igénybevételekor hátrahagyott személyes adatait.

Gyakran nem derül ki például egy közismert személlyel, celebbel a webes felületeken promotált termékről vagy szolgáltatásról, hogy a közlés fizetett reklám-e, vagy a közéleti szereplő csak megosztja a véleményét egy termékről, illetve szolgáltatásról.

Az elnök elképzelései szerint a fogyasztóvédelmi prioritás mellett kiemelt figyelmet kap a fúziós eljárásrend további fejlesztése. Ennek érdekében a GVH kezdeményezte a versenytörvény újabb módosítását. Bizonyos esetekben csökkenni fog az illeték, tovább egyszerűsödik az eljárás, és a bejelentési küszöbszám felemelése révén kevesebb ügylet lenne bejelentés-köteles. Összességében ez bürokráciacsökkentés a cégeknek – fűzte hozzá.

Rámutatott, hogy az utóbbi években egyre több a fúziós eljárás, a korábbi 30 százalékról 40-45 százalékra nőtt ezen ügyek aránya a hivatal munkájában, amit az elnök a válság utáni gazdasági élénküléshez kapcsolódó vállalat-felvásárlásokkal indokolt.

Az elnök a harmadik fontos területként a kartellek elleni küzdelmet nevezte, s ezzel összefüggésben a kis- és középvállalkozások versenytudatosságának növelését. Úgy véli: a versenytudatosság a nagyobb cégeknél többé-kevésbé rendben van, de a kkv-k kevesebb forrással rendelkeznek a versenyjogi szakemberek megfizetésére, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ők is jobban ismerjék és betartsák a versenyjogi szabályokat. Tudatosságuk növelését kampányokkal is támogatják – ismertette.

Juhász Miklós 1976-1985 között bíróként dolgozott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, egy ideig elnökhelyettese is volt a Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróságnak, majd egy magyar-német vegyesvállalat vezető tisztségviselője lett. 1990-től ügyvédként tevékenykedett, 2001-től saját ügyvédi irodát tartott fenn. 2010-ben lett a GVH elnöke.

Forrás: Jogifórum, MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük