A vállalkozások Magyarországon is sok esetben alkalmazzák a szerződések megkötése céljából az úgynevezett általános szerződési feltételeket (továbbiakban: ÁSZF). Az ÁSZF-et a vállalkozás több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározza. A felek az ÁSZF-et egyedileg nem tárgyalják meg, így a vállalkozások az általuk kidolgozott szerződési feltételekkel kötnek szerződést mindenkivel, megkönnyítve ezzel a szerződéskötés folyamatát.
Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, illetve ha azt a másik fél elfogadta. Ez annyit jelent, hogy a vállalkozásnak lehetővé kell tennie azt, hogy a másik fél még a szerződéskötés előtt megismerhesse az ÁSZF-et, a másik félnek pedig aláírásával, illetve elektronikus úton történő szerződéskötés esetén akár „kattintással” el kell fogadnia azt. Amennyiben az ÁSZF valamely kikötése eltér a szokásos szerződési gyakorlattól az ÁSZF-et alkalmazó vállalkozásnak erre külön fel kell hívnia a másik fél figyelmét, akinek ilyen esetben az eltérő szerződési feltételt kifejezetten el kell fogadnia. Ugyanígy kell eljárnia a vállalkozásnak abban az esetben is, ha a felek között korábban alkalmazott szokásos szerződési gyakorlattól tér el az alkalmazni kívánt feltétel.
Az új Polgári Törvény (továbbiakban: Ptk.) különbséget tesz aközött, hogy az ÁSZF-et kivel szemben kívánjuk alkalmazni. Amennyiben fogyasztókkal kívánunk szerződést kötni az új Ptk. szigorú szabályainak meg kell feleltetni a vállalkozás által kidolgozott ÁSZF-et. Az új Ptk. szerint minden magánszemély fogyasztónak minősül. A fogyasztók esetében pedig az új Ptk. kifejezetten kimondja, hogy mely szerződési feltételek azok, amelyek a törvény erejénél fogva „ipso iure” tisztességtelennek minősülnek, azaz az úgynevezett „fekete listához” tartoznak. Ilyen kikötésnek számít például, ha a vállalkozás egyoldalúan jogosult a szerződés bármely feltételének értelmezésére, vagy ha kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó igényérvényesítési jogát.
A fentiek mellett vannak olyan szerződési feltételek, amelyek az úgynevezett „szürke listához” tartoznak, azaz az ellenkező bizonyításáig kell tisztességtelennek tekintetni őket. Ebben az esetben az ÁSZF-et alkalmazó vállalkozás bizonyíthatja, hogy az adott szerződési feltétel alkalmazása során mégis tisztességesen járt el. Ilyen szerződési feltételnek minősül például, ha a vállalkozás indokolatlan alaki követelményeket támaszt valamely nyilatkozat megtételére, vagy ha a nyilatkozattételre túl rövid időt határoz meg. Ezekben az esetekben azonban a törvényalkotó lehetőséget biztosít a vállalkozásnak arra, hogy bizonyíthassa az adott szerződési feltétel tisztességes voltát. A legjobb azonban az ilyen szerződési feltételek alkalmazását elkerülni és szakértő segítségével az ÁSZF-et úgy megalkotni, hogy ne tartalmazzon tisztességtelennek minősülő kikötéseket, ugyanakkor a vállalkozás számára is előnyös legyen.
Amennyiben egy vállalkozás más vállalkozással kíván ÁSZF útján szerződést kötni a Ptk. nem határoz meg a fogyasztói szerződések esetéhez hasonló szigorú szabályokat. Ennek oka, hogy a jogalkotó úgy vélte a vállalkozások sokkal kevésbe vannak kiszolgáltatva más vállalkozások által meghatározott esetleges tisztességtelen előírásoknak, hiszen legtöbb esetben mindkét fél saját tevékenységi körében jár el. A vállalkozások esetében az új Ptk. sokkal inkább azon ellentmondásokat kívánta feloldani, amelyek abból adódnak, hogy mindkét szerződő fél ÁSZF-et kíván alkalmazni a szerződések megkötése során. Ilyen esetben amennyiben a felek által alkalmazott általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak. Amennyiben az ÁSZF-ek egyes nem lényegi részei között eltérések mutatkoznak a szerződés létrejön, azonban az egymásnak ellentmondó részek nem válnak a szerződés részévé. Amennyiben az ÁSZF-ek valamilyen lényeges kérdésben térnek el egymástól a szerződés nem jön létre.
A fentiek mellett újdonságként szabályozza az új Ptk. az elektronikus úton történő szerződéskötést. Így például webshopok esetében lehetőségünk van az alkalmazni kívánt ÁSZF-et a honlapunkon keresztül a másik fél rendelkezésére bocsátani, a másik fél pedig egyszerűen egy kattintással elfogadhatja azt. Fontos követelmény azonban ilyen esetben, hogy az ÁSZF-et alkalmazó fél köteles az ÁSZF-et a másik fél számára oly módon hozzáférhetővé tenni, hogy a másik fél bármikor előhívhassa azt. Amennyiben az ÁSZF-et elektronikus úton kívánjuk a másik féllel elfogadtatni a szerződésben részletesen ki kell dolgozni a szerződéskötés technikai lépéseit. Külön szükséges például felhívni a másik szerződő fél figyelmét arra, hogy az adatok kitöltésénél hogyan javíthatja a hibákat.
A megfelelő ÁSZF alkalmazása sok esetben megkönnyíti a vállalkozások mindennapjait, hiszen előre kidolgozott, számukra előnyös feltételek alapján tudnak könnyedén és gyorsan szerződést kötni. Figyelmemmel kell lennünk azonban arra, hogy az új Ptk. a szerződő partnerek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölése végett, számos védő mechanizmust épített be, elsősorban a fogyasztók védelme céljából. Hozzáértő segítséggel és odafigyeléssel azonban lehetőség van még a szigorú szabályok között is olyan ÁSZF-et kidolgozni, amely a vállalkozás számára is előnyös és más szerződő féllel szemben sem számít tisztességtelennek.
