Tomas Sedlacek A jó és rossz közgazdaságtana című műve után talán a közgazdászok is bátrabban nyúlnak olyan gondolatébresztőkhöz, amiből mind a mainstream közgazdaság, mind a gazdaság pszichológia könnyebben rámutathat a valóságtól nem elszakadt modellekre és lehetséges megoldási alternatívákra. Rivers a Máté evangélium 25. fejezetébe lévő Talentumok példázatát használta fel arra, hogy a családi vállalkozásokat is érintő alapvető kérdésekre rámutasson.
14 Mert épen úgy van ez, mint az az ember, aki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és amije volt, átadá nékik.
15 És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
16 Elmenvén pedig aki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
17 Azonképpen akié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
18 Aki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
19 Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
20 És előjövén aki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
21 Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
22 Előjövén pedig az is, aki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
23 Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
24 Előjövén pedig az is, aki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is takarsz, ahol nem vetettél;
25 Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan ami a tied.
26 Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is takarok, ahol nem vetettem;
27 El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
28 Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, akinek tíz tálentoma van.
29 Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.
30 És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
(Károli Gáspár fordítása)
A történetben egy tehetős ember nagyobb utazásra készül és a távollétének ideje alatt a vagyon kezelését szolgáira bízza. A szolgái közül hármat hívatott és rájuk bízta a vagyon kezelését. Az első szolga öt, a második kettő, a harmadik szolga egy talentumok kapott (egyes Biblia-tudósok szerint a talentum értéke ma kb. 300 000 – 500 000 USD között van). Amikor az utazásából hazatért gazda megkérte, hogy mutassák be az eltelt időszak eredményeit; az első ötből tíz talentummal, a második a kettőből néggyel számolt el. A harmadik szolga avval az eggyel számolt el, amivel a rábízott munkát elkezdte. Ez a szolga bemutatta azt az alapvető pénzügyi vagy üzleti analfabetizmust, amit ma sokan képviselnek.
Aratni ott ahol nem vetettél? Ez gyakorlatilag lehetetlen! Akármilyen üzleti vállalkozásban, nincsen siker kockázat vállalása nélkül – legyen az akármilyen nehéz a tudatlan szemlélődő számára.
A harmadik szolga megőrizte a gazdája számára a talentumot, de ez idő alatt a befektetés nem termelt semmit, a valós értékéből inkább veszített. Bizonyos értelemben ő meglopta a gazdáját. A gazda ezért gonosznak és restnek nevezte.
Az eredeti görögben a ponérosz szó egyben rossz állapotban lévőt, semmirekellőt és gyávát is jelent, amit itt gonoszként olvasunk, illetve, amit itt restként olvasunk az oknérosz görög szó félénknek, hanyagnak, lustának, vagy terhesként is fordítható. Az utasítása ezt követően, hogy a szolgát vessék a külső sötétségre (szkotosz: vakság, szédülés, tudatlanság) ahol lesz sírás (klauthmosz: jajgatás, siránkozás) és fogcsikorgatás.
Ez az egyik történet a Bibliában, aminek köze van a pénzhez, a befektetéshez és hasznossághoz.
Mi a példázat üzenete a családi vállalkozások számára? Itt van néhány gondolatébresztő:
1. A munka fontos.
Ami azt jelenti, hogy nem akarunk tétlenek, lusták lenni. Szükségünk van a kihívásokra az életünkben, hogy teljes mértékben kibontakoztathassuk képességeinket. Elrejteni a pénzügyi eszközeinket, tehetségünket, képességeinket egy torz magatartás, és nem is válik értékké, értéktartóvá.
2. Az elszámoltathatóság, teljesítményértékelés fontos.
Minden egyénnek kell tudni vállalni azt a felelősséget, hogy tetteinek következményei lehetnek jók, eredményesek és hibásak vagy kudarccal végződőek. A jó vezetők foglalkoznak a számonkéréssel és tudatják, hogy kinek munkája eredményes és kinek nem.
3. A példázat bemutatja ez egyik fontos humánerőforrás leckét.
Meg kell nézni az emberek képességeit objektíven, hogy kihívások legyenek számukra megfelelőek. Nem adhatunk nekik olyan feladatot melyre nem állnak készen, ugyanakkor nem hátráltathatjuk a tehetségeknek a fejlődését és növekedését avval, hogy mi magunk végezzük el a legnehezebb feladatokat.
4. A példázat hangsúlyozza a gondoskodást.
A gazda nagyvonalúan bánt a dicséretekkel azoknál, akik jól és bölcsen gazdálkodtak, súlyosan megfeddte azt a szolgát, aki felelőtlenül járt el. A családi vállalkozás vezetőinek szent kötelezettsége bölcsen sáfárkodni ezekkel az eszközökkel.
5. A munkavállalóinkról gondoskodni felelősség.
Meg kell érteni munkaadóként az ő személyiségüket, elvárásaikat és jövőképüket, víziójukat. A vezetőnek egyértelműen kommunikálni kell saját elképzeléseit, tervét, stratégiáját, hogy azt alkalmazottai magukénak érezzék, és hogy ebben a win-win környezetben az üzlet virágozzon.
6. Az egészséges és reális kockázatvállalások megszüntetik az egy helyben járást.
7. A jutalmazásnak arányosnak kell lennie.
A két eredményes szolga jutalmazása egy adott algoritmus alapján azonos, de egy másik szempontból viszont különbözött. Az első, aki öt talentumot hozott az öt mellé, kapott ötöt, hogy gazdálkodjon vele. A második kettőre kapott kettőt. Bizonyos értelemben az első javadalmazása 250%-kal több, mint a második. A nagyobb javadalom tükrözi a termelt nagyobb jövedelmet és a képességeket az adott dologra vonatkozólag (nincs ez másképp a harmadik szolgával sem).
8. A jó vezető delegál.
A gazda kiválasztotta három – minden bizonnyal kiemelkedő – szolgáját, és rájuk hagyta minden vagyonát. Nem kontrollálta és menedzselte a döntését minden nap a szolgák feje fölött. Ő valóban delegálta a feladatokat, és számon kérte őket, amikor hazatért.
Függetlenül attól, hogy valaki a példázat révén azt állapítja, meg hogy vallásos vagyok vagy sem, a történet természetes, egyszerű és életszerű. Mikor várható az, hogy ajándékot, jutalmat és javadalmakat osszunk meg, ugyanakkor felelősek vagyunk a vállalkozásunk gazdálkodásáért, tevékeny produktivitásáért vagy mulasztásokért, passzivitásért, a sikerért vagy a kudarcért, hogy a világ egy jobb hely lesz-e általunk, mint ahogy mi megkaptuk.
A családi vállalkozások előtt álló kihívások egyik nagy kérdése a generációváltás, ahol a család tagjai között felismerhető a gazda, a szolga szerepe, de ha jól megfigyeljük egy kölcsönös jó együttműködés eredményeként mindenki tehette azt, ami képességeihez és terveihez méltó volt a vállalkozásuk folytatásával.
Az írások gondolatébresztőjét Wayne Rivers a Family Business Institute elnöke és egyik alapítója által írt cikk adta. A cikk 2016 júniusában jelent meg.
