Az Országgyűlés szigorúbb jogszabályi keretek létrehozásával szeretné elérni azt a célt, hogy hazánkban kizárólag egészséges és biztonságos termékeket vásárolhassanak a fogyasztók.
A törvényt előreláthatólag szeptembertől kell majd alkalmazni, hatálya a Magyarországon gyártott és forgalomba hozott termékekre terjed ki. Kivételt képeznek azok a termékek, amely esetében a forgalmazó a termék forgalmazásakor egyértelműen közli a fogyasztóval, hogy a termék régiség, vagy a terméket használat előtt meg kell javítani, rendbe kell hozni, vagy helyre kell állítani.
A termék biztonságosságáról főszabályként a gyártó köteles gondoskodni; az importőr és forgalmazó pedig nem hozhat forgalomba olyan terméket, amelyről szakmai ismerete alapján tudnia kellene, hogy az nem biztonságos. A tervezet kiemelt hangsúlyt helyez a gazdasági szereplők azonosítására, azaz a piacfelügyeleti hatóság felhívására adott gazdasági szereplő köteles adatot szolgáltatni és hitelt érdemlően igazolni, hogy kitől szerezte be a terméket, és azt mely gazdasági szereplőnek értékesítette tovább.
Megfelelés az Uniós biztonsági követelményeknek
Noha a CE jelölés már több mint 15 éve létezik, a legtöbben még mindig nem tudják, hogy mit szimbolizál. A termékeken (vagy csomagolásukon) feltüntetett CE jelölés tanúsítja, hogy az Európában vagy máshol gyártott termék megfelel az Európai Unió termékbiztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi követelményeinek. A jelölés nem csupán a felhasználók biztonságát fokozza, hanem az egységes uniós piacon történő szabad árumozgást is elősegíti.
A tervezet szerint a piacfelügyeleti hatóság 8 napos határidő tűzésével ún. megfelelőségi nyilatkozatot kérhet a gyártótól, mellyel a gyártó teljes mértékben felelősséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel az alkalmazandó európai jogszabályoknak, és ily módon jogszerű a CE jelölés használata. Bizonyos termékek kizárólag e logóval ellátva hozhatók forgalomba az EU-ban. Ide tartoznak a számítógépek, a játékok, az elektronikai termékek, a háztartási gépek, illetve az orvosi műszerek – azaz az ipari termékek több, mint 30%-a.
Szigorúbb bírságok
A biztonságos termékek forgalmazása megsértésének bírságtételei a tervezet alapján jelentősen növekednének a korábbi szabályozáshoz viszonyítva. A piacfelügyeleti hatóság 15 ezertől 500 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki alap esetben, súlyosbító körülménynek minősül azonban a 3 éven belüli újbóli jogsértés. A bírság összege 15 ezertől 2 milliárd forintig terjedhet, ha a jogsértés a fogyasztók testi épségét, egészségét sérti, vagy veszélyezteti.
Az új szabályok szerint a piacfelügyeleti hatóságok tárgyalással, és anélkül is bírságolhatnak. Az utóbbi esetben a megbírságolt kérheti tárgyalás megtartását, és annak eredményeként a hatóság módosíthatja – esetleg vissza is vonhatja – a határozatát.
Biztonsági szempontok korai érvényesítése
A veszélyes és forgalomba nem hozható termékek bekerülnek a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerbe (KPIR), mely a működtetéséért felelős fogyasztóvédelmi hatóságon keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot a rendelkezésére álló adatokról. A KPIR az Európai Termékbiztonsági Hálózaton keresztül kapcsolódik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (RAPEX), amelynek feladata, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat tájékoztatassa az általa regisztrált veszélyes termékekről.
A termékbiztonságról szóló uniós jog egyik központi eleme a biztonsági szempontok korai érvényesítése („safety at source”). Ennek az elvnek a szolgálatába állítja a tervezet azt a rendelkezést, hogy a piacfelügyeleti hatóság mintát vehet a termékből, azt laboratóriumban megvizsgáltathatja, továbbá jogosult belépni az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére. Így a biztonsági kockázatok felmérése még az előtt sor kerül, mielőtt a termékek a gyárból kikerülnének, és a hatóság jelenti, ha valamilyen problémát észlelnek.Ha a termék széles körben, fokozottan veszélyeztet, akkor e tényt a felügyelet a sajtóban is közzéteszi.
A RAPEX-rendszer fokozatosan egyre kiterjedtebbé válik: a kockázatok szélesebb körével, a környezetvédelemmel, a munkahelyi egészséggel és biztonsággal, valamint a közbiztonsággal, továbbá a szakembereknek szánt termékekkel is foglalkozik.
A felügyeleti rendszer hatékonyságának javulása minden bizonnyal a vásárlói bizalom növekedését vonja maga után, és arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy Unió-szerte tevékenyebben keressék a legjobb ajánlatokat. Ezáltal a kereskedők közötti verseny és a gazdasági növekedés is lendületet kap.
