BRAND-TESZT
Hogyan kövessük termékünk online jelenlétét?
A piacon lévő weboldalak segítenek kideríteni, ki mikor és milyen kontextusban beszélt a termékünkről: az eredmény sokat segíthet a marketingstratégia építésében. A legerősebb hazai brandeket vizsgáltuk.
A vállalati marketing egyik kulcselemévé nőtte ki magát a social média. Azonban nem elég csak egy Facebook oldal, külön kell figyelni a postok tartalmi koherenciájára, a feedbackekre, a termékünk köré építkező rajongói bázisra – vélik a szakik. A hatékony stratégiához pedig elengedhetetlen, hogy tudjuk, ki mit beszél a termékünkről, és ezek köré építsük a jövőbeni fejlesztési terveket.
Az internetet böngészve számos médiafigyelő platformot találunk. Egy bizonyos díj befizetése ellenében kiszűrhetjük hűséges követőinket, megtudhatjuk, hogy halad médiakampányunk, illetve milyen demográfiai adatok jellemzik ügyfeleinket. De akár arra is választ kaphatunk, hogy egy-egy bejegyzésünknek mennyire erőteljes volt a hatása, esetleg mennyire tekinthető relevánsnak egy-egy hozzászólás – legalábbis így hirdetik magukat a szolgáltatásra specializált oldalak.
Romániai top-brandeket vizsgáltunk
A Biz és az Unlock Market Research tavalyi 50-es toplistájából saját ízlésünk – és hasracsapás – szerint kiválasztottunk néhány szimpatikus romániai brandet, amelyeknek lekövettük az elmúlt havi közösségi média-megjelenését. Fontos olyan neveket választani, amelyek csak az illető termékcsoportra utalnak és nincs másodlagos jelentésük. Így például kevésbé sikeres a Rom csokira vagy a Farmec kozmetikumokra rákeresni, de a Poiana csokoládénál is akadályba ütközhetünk, hiszen rengeteg utcát, illetve földrajzi elnevezést találunk. Természetesen szóösszetételekre is rákereshetünk, akkor viszont annak a lehetőségét zárjuk ki, hogy az egyéb szókapcsolatok kibukjanak. A médiajelenlét értékelésénél fontos tehát a részletekre figyelni és végigböngészni a megjegyzéseket: milyen kontextusban került szóba a termék, és mennyire releváns az illető hozzászólás.
Az általunk használt zelist.ro teszt-felhasználójával az online sajtóban, az adatbázisában szereplő 65 539 blogban, 21 509 nyílt Facebook oldalon vagy csoportban, 50 legfontosabbnak tartott fórumon, 1100 romániai LinkdeIn csoportban, 118 ezer romániai YouTube csatornán és 51 504 Twitter felhasználónál megjelent bejegyzéseket csoportosíthatjuk. Tehát az egyedi Facebook felhasználók kimaradnak a felmérésből – ami talán természetes is személyi biztonság megóvása szempontjából -, amiből igencsak sokat megtudhatnánk a termékünkhöz kapcsolódó elégedettségi szintről.
Borsec
A Borsec több éve vezeti a legnépszerűbb romániai brandek rangsorát, az emberek „online” tudatában mégis elhanyagolható a jelenléte. Az elmúlt 30 napban összesen 191 bejegyzést számlált az oldal, ezek közül néhány nem is az ásványvízre, hanem a településre utalt. 35,7%-ban nők, 64,3%-ban pedig férfiak beszéltek a brandről, a földrajzi súly Bukarestre összpontosult 44,2%-ban, ezt követi Moldova 16,5%-kal, majd Erdély 10,1%-kal.
BCR
A legnagyobb romániai bankot az elmúlt 30 napban összesen 2663-an, 73,1%-ban férfiak és 26,9%-ban nők említették meg a világhálón, a bejegyzések 79,6%-a Bukarestből, 5,2%-a Moldvából, 4,8%-a Erdélyből, 3%-a pedig Dobrudzsából érkezett. A BCR online népszerűsége 28%-kal elmarad az elmúlt hónaptól. A BCR tavaly a 18. legnépszerűbb brand volt Romániában.
Dacia
A Dacia a 19. helyen állt tavaly a népszerűségi listán. Az elmúlt hónapban 7421 cikkben vagy bejegyzésben szerepelt az elnevezés, a prímet a Facebook viszi 2326-tal és a sajtó 2280-nal. A Twitteren 354, fórumokon 780, blogokon 457 alkalommal említették meg. A megszólalók döntő többsége (90,7%-a) férfi, 9,3%-a pedig nő volt. Bukarestre a bejegyzések 53,1%-a összpontosult, majd Erdély következik 9,7%-kal és Moldova 7,7%-kal.
Domo
Noha a Domo csak a 46. legnépszerűbb hazai brand, sokkal többször jelent meg az online térben, mint például a Borsec. A 643 említésből 250 a sajtóból, 145 a fórumokról, 104 pedig a Facebookról származott, ezek 73,6%-ban férfiakhoz, 26,4%-ban pedig nőkhöz vezethetők vissza. Bukarest 74,9%-kal dominál, majd egy nagy szakadék után Erdély következik 6,7%-kal. Az is igaz, hogy egy Tom Jones koncertről szóló hír jelentősen megdobta a Domo említettségét, hiszen minden platform tele volt a beharangozó közleménnyel, amelyben az is szerepelt, hogy a Domo üzletekben lehet jegyeket vásárolni.
Napolact
Igaz, hogy a kolozsvári brandet viszonylag kevésszer említették meg, de a hozzászólások legalább relevánsak voltak, a termékekről vagy a vállalatról szóltak. A földrajzi súly is végre Erdély felé tolódott: a 114 hozzászólas 54%-át ebből a régióból, 40%-át pedig Bukarest környékéről regisztrálták. A Napolact a kilencedik legerősebb romániai brand volt tavaly.
Ursus
A másik híres kolozsvári márka, az Ursus már csak a 41. legerősebb brand volt az Unlock Market Research felmérésében. A 955 említésből 593 a Facebookról származott, azonban sok közülük szórakozóhelyek, koncertek hirdetésének része volt. A 146 sajtóhírben leggyakrabban a vállalatról, illetve a kolozsvári sörgyár épületéről értekeztek. A számok továbbá azt a sztereotípiát is alátámasztják, miszerint a sörről legtöbbet a férfiak (78,4%-ban) és kevesebbet a nők (21,6%) beszélnek. A bejegyzések 70,4%-a Erdélyből, 16,2%-a pedig a fővárosból származott.
Kinek éri meg használni?
Semmiképpen sem a sarki ABC tulajdonosának. Inkább azoknak nyújthat értékes információt ez a szolgáltatás, akik nagy brandeket működtetnek, vagy legalábbis szeretnének, és ezeket nem csak óriásplakátokon reklámozzák. Fontos lehet azok számára is, akiknek – a bizniszük formájából adódóan – erős online jelenlétre van szükségük, többlépcsős médiakampányokat folytatnak és a feedbackaket folyamatosan visszaépítik stratégiájukba. Megéri azoknak is használni, akik brandjuk szerint szeretnének differenciálódni – az emberek tudatába ugyanis egyre inkább a világhálón keresztül lehet eljutni. Figyelni kell ugyanakkor arra is, hogy a megszólítható célközönség leginkább a fiatal korosztály: tehát egy nyugdíjas otthonnak lehet, hogy nem érdemes online brandfigyelésbe fektetni.
Milyen más alternatívák vannak?
Léteznek ingyenes brandkövető szolgáltatások is. A Google Trends például a megadott kifejezésekre egy grafikont dob ki, amely a keresések gyakoriságát összesíti, de csak arányosan, nem abszolút számokban. A megoldás az előbbi lebutított verziója, ugyanis így leginkább csak a népszerűség változását lehet nyomon követni. Azt a napot, amikor a kiválasztott periódus során a legtöbb keresést regisztráltak, 100%-nak veszi, a többit pedig ehhez viszonyítja. Ha az egéret a grafikonra húzzuk, a hírek címe is láthatóvá válik, amelyekben a keresett kifejezés szerepel.
Azonban saját magunk is követhetjük brandünk „online életét”. Egy 300-400 eurós csomag megvásárlása helyett akár egy külön személyt is alkalmazhatunk, aki csak a social médiával foglalkozik: folyamatosan „ápolja” a kapcsolatot a követőkkel, biztosítja a tudatos és összefüggő médiakampányokat, követi a feedbackeket és a kommenteket. És ez a gyakorlat a legtöbb nagyvállalatnál már él, a marketingosztályon belül egy személy feladata csak a közösségi oldalak követése.
