Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Gazdaság

Budapest-centrikus gazdaság

A BKIK az elmúlt időszakban már-már hiperaktívnak is mondható. Óriási mennyiségű eseményt szerveznek, nagyon szorgalmasak a tagozatok. Kérem, mondja el olvasóinknak,  a sok eseményen túl, melyek most a budapesti kamara cselekvésének a fő irányai?

Magyarország Budapest centrikussága a gazdasági életben különösen jelentős, a vállalkozások jellemzően a fővárosban koncentrálódnak. A kamara a lokális piaci együttműködés megteremtésével segíti a kis- és középvállalkozások gazdaságos működését, ezzel pozitív hatást gyakorolva a helyi gazdasági élet alakulására, továbbá nemzetközi kapcsolataival lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak a kitörésre.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kiemelten hangsúlyt fektet rendezvényeire is, ilyen például a Múltidéző Piactér nevű rendezvényünk, mely számos családi és gyermekprogrammal várta szeptemberben a látogatókat. Volt Úszópiac, Középkori Piactér kézművesekkel és vásárral, Mesterségek Utcája, ahol számos foglalkozást kipróbálhatnak a kicsik és a nagyok, a fafaragástól a gyertyaöntésen át a gyöngyfűzésig. A fővárosban nagy hagyománya van a kézművességnek, a kereskedelemnek és a gasztronómiának. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy idén lett 165 éves a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mely a céhek idejétől napjainkig azon dolgozik, hogy egy platformra tömörítse a neves mesterembereket, vállalkozókat és cégeket.

Kamarai Állásbörze
Idén került először megrendezésre az ÁLLÁSHELY állásbörze a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Budapest Főváros Kormányhivatala közös szervezésében. Az Állásbörze célja, hogy lehetőséget biztosítson a munkaerőpiac valamennyi résztvevője számára, a kis- és középvállalkozásoktól a nagyvállalatokig, valamint a fiatal és idősebb korosztályba tartozó, diplomás, szakképzett és végzettséggel nem rendelkező munkavállalók számára is, hogy személyesen találkozhassanak egymással – térítésmentesen.

A kamara általános érdekképviselet, érdekérvényesítés mellett, a kamra szolgáltatási jellege, mint a békéltető testület, okmányhitelesítés, melyek jogszabályi alapon, illetve a Széchenyi Kártya ügyintézés, melyet piaci alapon végez a kamara, igyekszünk minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtani a cégeknek.  A fővárosi vállalkozások nagy száma miatt e- szolgáltatási csomagot vezettünk be, melyhez négy ingyenesen elérhető szolgáltatás tartozik. E-Kamara néven működik a hiteles és naprakész termék- és szolgáltatáskeresőnk, mely jelenleg 24 ezer cég által működtetett 35 000 üzletet fed le. A vállalkozások minél szélesebb körű tájékoztatása érdekében létrehoztuk a Kamaraonline.hu oldalt ahol a KKV-kat érintő aktuális témákról gazdasági kérdésekről olvashatnak az érdeklődők. Partnerminősítő szolgáltatásunk objektív képet mutat a vállalkozások saját, illetve jövőbeli partnereinek működési tevékenységéről. A Bankválasztó rendszer pedig a kereskedelmi banki termékekről pénzügyi szolgáltatásokról ad átfogó objektív, hiteles információt. A BKIK kiemelt célja az Opten Kft.-vel valamint a Bankmonitorral együttműködve a cégeket minél szélesebb körben, ingyenesen tájékoztatni, ezzel segítve gazdasági tevékenységüket.

Néha a BKIK kapujára ki lehetne írni „ Megtelt”. A Békéltető Testületnél rengetegen állnak. A testület tevékenységének, – még a kívülálló számára is egyértelmű – nagy a társadalmi hozadéka, hiszen a leggyakrabban valós feszültségeket old fel és kezel.  A BKIK menedzsmentje hogyan tekint ennek az intézmény fejlődésére?

Fogyasztó védelmi törvény alapján nyújt a Budapesti Békéltető Testület ingyenes szolgáltatást annak érdekében, hogy minél több fogyasztó rendezhesse vitás ügyeit peren kívül.  Az elmúlt időszakban a Budapesti Békéltető Testület tevékenysége folyamatosan bővült, ezt mi sem mutatja jobban, mint az hogy az ügyszám éves szintem 15-20 %-os bővülést mutat. Számokban kifejezve ez jelenleg 4000 ügyet jelent, ami a magyarországi békéltető testületi ügyek egy harmadát teszi ki. Mivel a BBT tevékenysége a költségvetési törvényben foglaltak  által  finanszírozott, szükség van arra, hogy a BKIK részt vállaljon a testület pillanatnyi finanszírozási nehézségeinek kezelésében. Ez a jövőben várhatóan még hangsúlyosabban fog jelentkezni, mert az ügyszám növekedés ellenére a finanszírozási összeg nem változott, sőt a jövő év vonatkozásában még csökkenni is fog 16 %-kal. A BKIK célja, hogy mindent megtegyen, hogy a testület működése akadálytalanul biztosítva legyen.

A hazai kamarai rendszer még alaposabb tanulmányozás után is elég bonyolultnak tűnik. Épp a napokban alakult az MKIK Sub-Saharai Tagozata a BKIK épületében, óriási érdeklődés mellett. Tudunk a romániai, a délvidéki, ukrán vegyes kamarákról, ahol a BKIK az alapító. De sorolhatnánk… Mi eredményezte ezt az igen bonyolult felépítést?

Elsősorban szükséges a magyarországi kamrai rendszer kétszintűségét említeni, mely magában foglalja a tényleges vállalkozói tagsággal rendelkező területi kamarákat és az őket koordináló országos kamarát. A bonyolult rendszer kiindulási pontja a kétszintűség. Ugyanis a tagok sok esetben, így az előbb említett Szub-Szaharai Tagozat megalakításának esetében is a területi kamaráknál kezdeményezik az ilyen jellegű nemzetközi kapcsolatok intézményesítését, például a BKIK keretei között működik  többek között Olasz Szakmai Osztály, Észak-Afrikai (MAGHREB) Szakmai Osztály. Amikor ez túllépi egy adott területi kamara hatáskörét, akkor lehet kezdeményezni országos szintű koordinálását az MKIK szintjén, mint az MKIK Magyar-Orosz vagy Magyar-Szlovák tagozata.
Ugyanakkor a gazdaságdiplomáciában vannak felülről induló kezdeményezések is, ilyenek az MKIK kezdeményezésére megalakult vegyes kamarák, mint például a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara vagy a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara, melyek célja a bilaterális gazdasági kapcsolatok fejlesztése

Aki a főtitkár urat ismeri, tudja, hogy Erdélyből származik. Kérjük, meséljen nekünk erről az időszakról és arról, hogy a szíve még mindig oda húzza, vagy már nem költözne vissza szívesen?

A határon túli magyar megmaradás tipikusan rossz példája vagyok, 1997-ben azért jöttem Magyarországra, hogy ismereteimet bővítve tudásomat majd otthon kamatoztassam, de ahogy a francia bölcsesség is mondja, mindenben keresd a nőt, jelenlegi feleségemmel itt találtunk egymásra, amely eredményeként a visszaköltözés terve későbbi időpontra tolódott. Ma már elmondhatom, hogy mind a családom, akiknek az iskolája, az egzisztencia, a munkahely mind Budapesthez köt, így egyelőre csak a hazaköltözés utáni sóvárgás maradt meg. Munkámból kifolyólag azonban minden lehetőséget megragadok arra, hogy valamilyen formában a kétoldalú gazdasági kapcsolatokon keresztül szoros legyen a kapcsolat Erdéllyel. Ennek köszönhetően 2012-2014 között a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke voltam a BKIK képviseletében, ma a vegyeskamara elnökségének tagjaként tevékenykedek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkítéséért. Úgy gondolom személyemnek is köszönhető, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara aktív résztvevője az erdélyi magyar rendezvényeknek, mint a Kolozsvári Magyar Napok vagy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.