Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Egészség

Élelmiszer biztonság

A károsítók a termés 25-50%-át elpusztíthatták éhínséget és más, súlyos társadalmi katasztrófát idézve elő. A növényorvosoknak is köszönhető, hogy a megelőző és gyógyító munkájuk révén kevésbé fordulhat elő manapság ez a jelenség.
A kártevők elleni védekezés az idők folyamán jelentős változáson ment keresztül. Az 1940-es években felfedezett szintetikus növényvédő szerek hatékonyságuk, egyszerű alkalmazási módjuk és látványos, gyors eredményességük miatt a XX.- század második felében szinte kizárólagossá váltak, háttérbe szorítva minden más módszert. Alkalmazásuk azonban számos veszélyt hozott magával. A kijuttatott növényvédő szerek szennyezik a környezetet, közvetlen veszélyt jelenthetnek a fogyasztóra és felhalmozódva számos, hosszabb távon jelentkező toxikológiai problémát jelenthetnek. Ugyanakkor szemben találták magukat egy addig nem ismert problémával, hogy a károsítók a rövid generációs idejüknek köszönhetően hamar ellenállóvá /rezisztensé/ váltak az alkalmazott növényvédőszerekkel szemben. Ezzel egy időben mind gyakrabban bukkantak fel és váltak jelentőssé addig nem ismert, vagy csak másodlagosnak tartott károsítók. Súlyosbította a helyzetet, hogy a kereskedelem világméretűvé válása nagyon sok kórokozó, rovarkártevő és gyomfaj új területekre történő behurcolását eredményezte, példaként csak az Amerikából 15 éve megjelent kukoricabogárra vagy a jelenleg rohamosan terjedő, több mint száz növényfajt szívogató lepkekabócára. A felmerülő problémákra a válasz az lehetett, hogy az egyre nagyobb mértékben alkalmazott növényvédő szereket – tekintettel veszélyességükre- csak ellenőrzött körülmények között, megfelelő szakmai ismeretekkel, minden más mechanikai, agrotechnikai, biológiai módszert beintegrálva lehessen felhasználni.
A magyar szabályozás példamutató gyorsasággal lépett. Az 1968-as növényvédelmi törvény sok más egyéb mellett előírta, hogy a növényvédő szerek felhasználása szigorú engedélyhez kötött és az emberre, környezetre veszélyesebbek csak növényvédő szakember irányításával, felügyeletével történhetnek. Megteremtették a szakmai hátteret, több mint négyezer növényvédő szak-, és üzemmérnököt képezve ki az egyetemeken, főiskolákon.

Dr. Szőke LajosA társadalmi változások azonban sok új problémát hoztak. A nagyüzemek megszűntével az addigi szervezett irányítás visszaszorult, több százezer új tulajdonos találta magát szemben a növényvédelmi problémákkal, segítséget várva azok megoldására.  Sajnos a helyi médiákban is visszaszorultak a szakmai információk. A kistermelők legfőbb tanácsadója a növényvédőszer boltos lett, aki helyzeténél fogva elsősorban a forgalmát nézi és nem a védekezések szükségességét, okszerűségét. Az oktatásban is visszaszorult a szakma ezen része. A jelenlegi arany-, ezüstkalászos és egyéb tanfolyamok inkább szolgálják a pályázatoknak, támogatásoknak történő megfelelést, mint a termelő adott gazdálkodását szolgáló információkat, ismereteket.
Az utóbbi húsz évben azonban nem csak a termelési körülmények és feltételek változtak meg, hanem új, a szűkebben vett szakmai követelmények mellett más jogos elvárások

kaptak nagy jelentőséget. Ezek élelmiszerbiztonsági követelményekként foglalhatók össze, amelyek magukba foglalják a teljes termelési folyamat áttekinthetőségét, dokumentálását, ellenőrizhetőségét a termőföldtől a fogyasztó asztaláig. Ezt szolgálja a parlamentben legutóbb megfogalmazott agrárstratégia, amely az alábbi fő célokat írja elő: 
– jó minőségű és szermaradvány mentes, biztonságos élelmiszer
– a termőtájak sokszínűségét fenntartó mezőgazdaság
– a mezőgazdaság minél több ember számára nyújtson munkát megélhetést.
A biztonságos élelmiszer termelés első feltétele, hogy a közvetlen fogyasztásra, takarmányozásra, ipari feldolgozásra kerülő termék minél kevesebb kemikáliát tartalmazzon, ugyanakkor a termelés folyamán kevésbé szennyezze a környezetét, de eleget tegyen a gazdaságossági elvárásoknak is. Ez azonban szervezett szaktanácsadást, a széles termelői réteget elérő szakmai információ átadást, esetenként közvetlen szakmai irányítást igényel.

Ennek a követelménynek igyekszik megfelelni a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, amely nem csak a szakmai szempontoknak, hanem az Európai Unióban az utóbbi időben felgyorsult, jogi szabályozási változásoknak is meg kíván felelni.
Melyek a változások főbb irányai:
– jelentősen csökken az engedélyezet hatóanyagok száma
– nő a környezetet és a nem károsító élőszervezeteket kímélő növényvédőszerek száma
– alacsonyabbak a megengedett szermaradék értékek, amelyek növelik az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
– növekvő adminisztrációs feladatok a termelési folyamatok átláthatósága miatt.
– a támogatási programok megkövetelik az okszerű, környezetkímélőbb növényvédelmet, amely a károsítók megfigyelését, a kialakult helyzet elemzését, a meghozott döntések indoklását kívánja meg.
– egyre több a behurcolt vagy rezisztensé vált károsítók, gyomfajok száma.
– nő a társadalom érzékenysége és hiteles információ igénye a fogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatban.

A felsorolt elvárások megkövetelik a szakmailag hatékony és az élelmiszer biztonságot, a környezet kímélését biztosító gyakorlat fenntartását, továbbfejlesztését. Ebben jelent segítséget és megoldást a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara megyei szervezetek lévő tagjai, akik részben vállalkozási részben más formában sok tízezer termelőt látnak el szaktanáccsal, vagy művezetési szintig menve irányítják a növényvédelmet.

Dr. Szőke Lajos
nyugalmazott növényvédelmi igazgató

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük