Kevesebb kkv tervez beruházást
A kis- és középvállalkozások (kkv) kevesebb mint fele, 44 százaléka tervez valamilyen fejlesztést a következő egy évben, ami 12 százalékpontos visszaesés az előző negyedévhez képest – derül ki a K&H és a GfK Magyarország kkv bizalmi index kutatás adataiból.
Nagyobb beruházási kedvre az ipari és a mezőgazdasági, illetve a középvállalkozásoknál lehet számítani, a célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve a sok éven keresztül legnépszerűbb informatikai fejlesztéseket. A kereskedelmi és szolgáltató kkv-k jóval visszafogottabban terveznek beruházni, 38, illetve 37 százalékuk fejlesztene a következő egy évben.
A visszaesés hátterében feltehetően az áll, hogy a kkv-szektort célzó uniós pályázatok még nem indultak be, emellett a kisebb-nagyobb javulások ellenére 2014 óta folyamatosan csökken a beruházási szándék.
Jelenleg minden ötödik vállalkozás készül gépeinek lecserélésére, informatikai fejlesztést a kkv-k 18 százaléka tervez, a gépjárműpark korszerűsítése pedig 11 százalékkal stabilan tartja harmadik helyét. A mezőgazdasági szektorban a cégek 63 százaléka, az iparban 60 százaléka készül fejlesztésekre.
A mikro- és kisvállalkozások az átlaggal csaknem azonos arányban, 42, illetve 43 százalékban készülnek beruházni, a középvállalkozásoknál ez az arány már 51 százalék – közölte a K&H.
UNIÓS TÁMOGATÁSOK
1. 68 milliárd forint uniós fejlesztési forrásról döntöttek
Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, több mint 68 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 247 projekt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A vállalatok kutatás-fejlesztési, innovációs (K+F+I) tevékenységének támogatása című pályázati felhívás keretében megvalósuló fejlesztések összértéke meghaladja a 128 milliárd forintot – tájékoztatott Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A pályázaton mikro-, kis-, és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok indulhattak. A vissza nem térítendő támogatással a magyar vállalkozások K+F+I tevékenységét ösztönzik olyan projektek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.
A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban összesen 353 milliárd forintot használhattak fel a pályázók K+F+I célra, az új, 2014-2020-as fejlesztési ciklusban ennek több mint duplája jut innovációs célokra, a 2730 milliárd forint keretösszegű GINOP-ban mintegy 750 milliárd forint. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő ráfordítások GDP-arányos mértéke 1,8 százalékra emelkedjen 2020 végére, ami csaknem a duplája a 2007-es értéknek – ismertette az államtitkár.
2. Visszatérítendő uniós támogatást kérhetnek a kkv-k Pest megyei beruházásokhoz
Mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) 3,7 milliárd forint keretösszegben visszatérítendő támogatást igényelhetnek a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében – közölte Rákossy Balázs. A megjelent hitelprogram célja a kkv-k olyan kapacitásbővítő beruházásainak támogatása, amelyek pénzügyi szempontból életképesek, jövedelemtermelők, ugyanakkor a pénzpiacokon nem, vagy nem kellő mértékben jutnak finanszírozási forráshoz – hangsúlyozta az államtitkár.
A beruházás helyszíne a kedvezményezettek Pest megyében bejegyzett székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. Az igényelhető kölcsön kamatmentes, összege 1-50 millió forint között lehet, teljes futamideje legfeljebb 5-7 év, a szükséges saját forrás a beruházás elszámolható költségének minimum 15 százaléka. A hitelkérelmek október 15-étől nyújthatók be a folyósítást végző Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB).
3. Uniós forrásból bővül a vezetékes hálózat
A Magyar Telekom és leányvállalatai 12,2 milliárd forint európai uniós forrást nyertek el vezetékes szélessávú hálózat fejlesztésére a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázaton – közölte a cég. A pályázat eredményeként a Telekom 46 járásban építhet ki nagysebességű, másodpercenként legalább 30 megabites (Mbpt) vezetékes hálózatot.
A pályázat összesen 42,4 milliárd forint európai uniós forrásra szólt. A Magyar Telekom és konszolidált leányvállalatai 34,8 milliárd forint támogatásra pályáztak (részben konzorciumban), és 12,2 milliárd forintot nyertek el. Ebből az összegből – és a hozzá kapcsolódó saját forrásból – nagyjából 111 ezer új háztartásban válhat elérhetővé a nagysebességű vezetékes hálózat. Ezek a háztartások olyan területeken fekszenek, ahol eddig még egyik szolgáltató sem volt jelen vezetékes internet szolgáltatással, vagy nem biztosított legalább 30 Mbps sebességű vezetékes internet elérhetőséget.
4. Beszállítói tevékenységet támogató uniós pályázat jelent meg
Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatására nyílik lehetőség 20 milliárd forintos keretösszeggel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) – közölte az NGM. A támogatás a Magyarországon letelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok részére folytatott beszállítói tevékenység fejlesztését és bővítését célozza annak érdekében, hogy elősegítse a kkv-k értékláncba történő belépését és beszállítói pozíciójuk elmélyülését – mondta Rákossy Balázs, aki hozzátette: a beszállítói integrátorok támogatása azért szükséges, mert ők biztosítják a vállalkozások technológiához és know-how-hoz jutását, támogatják a kkv-k képességeinek fejlesztését és segítik a piacra lépésüket.
Az államtitkár kifejtette: a magyar feldolgozóipari kkv-k és nagyvállalatok termelésének és exportjának jelentős részét adják a beszállítói termékek. Hazai és nemzetközi kutatások kimutatták, hogy minden iparágon belül termelékenyebbek azok a vállalatok, amelyek beszállítói termékeket gyártanak, a vezető beszállítói hálózatokba való bekapcsolódás tehát kulcskérdés, és hosszú távon határozhatja meg a magyar kkv-k és nagyvállalatok tanulási és növekedési lehetőségeit mind a hazai, mind a nemzetközi piacok irányába.
Támogatási kérelmet kizárólag konzorciumi formában nyújthatnak be a beszállítói lánc különböző szintjein álló szereplők (integrátor és beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások), amelyek 300 millió és 1 milliárd forint közötti vissza nem térítendő forrást nyerhetnek el.
A támogatásból megvalósított fejlesztés kötelező eleme a kkv-k eszközbeszerzése, informatikai fejlesztések, illetve az integrátor által közvetített tudás a kkv-k részére képzés, tanácsadás formájában. Ezen felül további elszámolható tevékenység a nagyvállalat eszközbeszerzése, az egyes tagok infrastrukturális fejlesztése, illetve kkv-k számára szabvány, tanúsítvány beszerzése.
5. Jövőre indulhat növekedésnek az építőipar
2017-ben indulhat növekedésnek az építőipar szakértők szerint, akik kiemelték, a fordulatot jelzi az épületek építésére kötött új szerződések volumenének júliusi 88 százalékos növekedése is.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, nem lepődött meg az építőipar termelésének júliusi 17,6 százalékos csökkenésén, ami várható volt az uniós támogatású fejlesztések befejeződése miatt is. Az épületeket illetően tavaly szeptember óta nőtt az állomány, és dinamikusan, 88 százalékkal bővült az új szerződések száma. Úgy vélte, az év végén, jövő év elején fordulhat pozitív tartományba az építőipar teljesítménye, idén még azonban kétszámjegyű, 14-15 százalékos visszaesést vár.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy vélte, az ágazat összteljesítménye még negatív, de láthatóak a fordulatra utaló jelek. A következő időszakban előbb ledolgozhatja a hátrányát az ágazat, majd növekedésnek indulhat – vélekedett.
6. A vállalkozások kapacitásbővítését szolgáló uniós pályázat
Megkezdődött a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásaira összesen 37,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosító pályázat társadalmi egyeztetése – közölte a Goodwill Consulting Kft. pályázati tanácsadó cég. A GINOP-1.2.3-8.3.4 pályázatok esetében a legfeljebb 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás mellett megjelenik az akár 60 százalékos, kötelezően igénybeveendő 2 százalékos évi kamatozású hitel is. Így akár már 10 százalék önerő mellett fejleszthetnek a kevésbé tőkeerős vállalkozások is.
Korábban kizárólag vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak a cégek – ami a szabad vállalkozási zónában akár a 70 százalékot is elérhette -, a mostani felhívás csak 30 százalékos intenzitást tervez. A szabad vállalkozási zónában megvalósuló fejlesztéseket azonban többletponttal jutalmazza a pályázat kiírója.
Szintén nő a projektre fordítható összeg, de a visszatérítendő kedvező kamatozású hitel arányának növekedésével. Továbbra is legfeljebb 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni, ami legfeljebb 145 millió forint értékű kedvező kamatozású hitellel egészülhet ki, így nagyobb projektek is sikerrel pályázhatnak.
A pályázat októberben jelenik meg, és várhatóan november 2-től lesz benyújtható – olvasható a közleményben.
ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK
1. Nagyvállalati beruházási támogatási program
A 15 milliárd forintos kerettel indított idei nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a Ganz Holding zalaegerszegi vállalatának nyújtotta át jelképesen a 88 millió forintos vissza nem térítendő támogatást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A gyárbejárást követő sajtótájékoztatón a miniszter elmondta: a Ganzeg Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft. a 88 millió forintos támogatás révén 350 millió forintból bővíti kapacitását és legalább 16 új dolgozót kíván foglalkoztatni.
Az európai uniós támogatásokra nem jogosult vállalkozások közül a tavalyi támogatási program révén 14 cég együttesen 9 milliárd forintos fejlesztést valósított meg és 500 új munkahelyet hozott létre – jelezte Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter említést tett arról is, hogy a Palóc Nagykereskedelmi Zrt. működési problémái miatt 80 kelet- magyarországi élelmiszerüzletet fenyeget bezárás. Ha elbocsátják a cég munkavállalóit, akkor a kormány mindent megtesz azért, hogy az elmaradó béreket rendezzék. Mindezen felül abban a 6 megyében, ahol a cég tevékenykedik, több mint 1200 betöltetlen kereskedelmi álláshely vár az esetlegesen távozó alkalmazottakra.
2. Nő a megváltozott munkaképességű emberek támogatására fordítható összeg
8 milliárdról 12 milliárd forintra emelkednek a megváltozott munkaképességű emberek támogatására fordítható források, 2018 végéig csaknem 12 ezer embert kívánnak bevonni a támogatottak körébe – mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára keddi tatabányai sajtótájékoztatóján.
A megváltozott munkaképességűek számára biztosítani kell az esélyt a társadalmi integrációra, aminek legfontosabb eleme a foglalkoztathatóság javítása. Czibere Károly közölte, 2010 óta csaknem megduplázták a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátáját, az érték jelenleg megközelíti a 27 százalékot.
A rehabilitációs foglalkoztatás 30 ezer embernek nyújt esélyt, erre 34 milliárd forintot biztosít a kormány, valamint jelentős a rehabilitációs kártya kedvezményén keresztül megjelenő ösztönzés.
Az érintettek foglalkoztatását segíti a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelése, illetve a közbeszerzési törvény módosítása
K+F, INNOVÁCIÓ
1. Csaknem 200 milliárd forint KFI célú forrásról született támogató döntés
Csaknem 200 milliárd forint uniós és magyar, kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) célú forrásról született támogatói döntés az első értékelési fordulókban a tavaly és idén meghirdetett pályázatokon – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.
A pályázók csaknem 1200 milliárd forint értékben nyújtottak be támogatási igényt az NKFIH által koordinált versenypályázati portfólió felhívásaira, 3925-öt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), 885-öt a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programon (VEKOP), valamint csaknem 4000-et az NKFI Alapon keresztül.
A mostani támogatói döntések után újabb pályázati fordulók és újabb konstrukciók megnyitása következik, 2017 közepére a pályázati portfolió valamennyi felhívása megnyílik – hívta fel a figyelmet az NKFIH elnöke. Ezért arra van szükség, hogy 2021-2022-re be lehessen fejezni a programokat, mivel vélekedése szerint a KF programok eredményes és magas színvonalú elvégzéséhez nem elég 1-2 év – tette hozzá.
A pályázatok értékelési szempontjai közül Pálinkás József kiemelte, hogy a KFI tartalom nélküli, innovációs általánosságokat tartalmazó pályázatok nem jutnak át a szűrőn, ahogy a túlárazott pályázatok sem. Mint mondta, fontos, hogy nemzetközi mezőnyben helyezzék el magukat a pályázók, ne a szomszédhoz mérjék magukat. Kitért arra, hogy a következő ütemben néhány visszatérítendő KFI forrás fog megnyílni, ezeket hitelgaranciának, kamatmentes hitelnek is nevezni, kockázati tőkealapon keresztül érhetők majd el.
Az elnök reményei szerint jövő év közepére már érkezhetnek finanszírozási kérések a kormány által, a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozására és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére létrehozandó kockázati tőkealaphoz, amelyről augusztusban hirdették ki a kormányhatározatot. Az NKFIH a GINOP-on keresztül 30 milliárd forintot, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 20 milliárd forintot biztosít az állami tőkealapnak, amelynek jogi kereteit októberig hozzák létre.
Pálinkás József elmondta, a GINOP-on keresztül 172 milliárd forintról született támogatói döntés, amiből a legnagyobb részt, mintegy 68 milliárd forintot a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének támogatására kiírt első pályázati fordulóban 247 projekt kapott – ismertette. Kitért arra, hogy a legkiválóbbnak értékelt pályázatok között nagyobb arányban jelennek meg az agrárinnovációhoz, a fenntartható környezethez és az egészséges társadalomhoz köthető pályázatok.
A kutatói kezdeményezésű témapályázatok keretösszege 1 milliárd forinttal, 7 milliárd forintra emelkedett az idén, az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximális összege 48 millió forintra nőtt. A pályázaton 1145 projektet nyújtottak be, amelyből 219 nyertest hirdettek.
Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázat az startup-inkubátorok innovációs ökoszisztémát erősítő pályázatok, ide 44 pályázat érkezett be mintegy 25 milliárd forintos forrásigénnyel, amelyből az első fordulóban 8 projektjavaslat kapott támogató szakpolitikai véleményt összesen 4,73 milliárd forint támogatási igényre.
6 felhívásban 144 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások és a kutatóintézetek együttműködésének ösztönzésére. Ebből a tudástranszfer típusú konstrukcióból a Felsőoktatási-ipari együttműködési központokra 27, 5 milliárd forint értékű projektjavaslat kapott támogató szakpolitikai véleményt. A versenyképességi együttműködésekre is nagy igény volt, 120 projekt érkezett be 200 milliárd forintos igénnyel, támogatói döntés született 23 projekt esetében 25,7 milliárd forintról az első fordulóban – mondta a NKFIH elnöke.
2. Lendületet kapnak a vállalkozások innovációs programjai
A vállalkozások innovációs programjai lendületet kapnak, miután a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének támogatására kiírt első pályázati fordulóban 247 projekt kapott mintegy 68 milliárd forint támogatást, a projektek összköltsége meghaladja a 128 milliárd forintot – közölte az NKFIH közleményében.
A hivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai uniós forrásból finanszírozott nyertes projekteket a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette, a lista a felhívás szakpolitikai felelőse, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján is elérhető.
A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1) című felhívás a tudásintenzív és innovatív vállalkozások házon belüli, prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatás fejlesztésének támogatására biztosít forrást, legalább a prototípus vagy demonstrációs fázis eléréséig, illetve esetenként azon túl, a piacra lépésig.
A felhívás teljes keretösszege 2015-ben és 2016-ban 60 milliárd forint, amelyet az irányító hatóság 20 százalékkal megemelhet a beérkezett pályázatok értékelését követően, így lehetőség volt az eredeti kerethez képest megnövelt összegről támogatói döntést hozni – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Az NKFI Hivatal közleményében felidézi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. augusztus 1-jén tette közzé a Stratégiai K+F műhelyek kiválósága (GINOP 2.3.2), valamint a K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések (GINOP 2.2.1) című európai uniós forrásból finanszírozott felhívás első pályázati fordulójának nyertese projektjeit, amelyek esetében a támogatási keretösszeg 54,4 milliárd forint.
A vállalati kutatásfejlesztést, valamint az innovatív vállalatok és a kutatóintézetek együttműködését ösztönző felhívások mellett, 2016 nyarán a felfedező kutatási programokat támogató 8,8 milliárd forint keretösszegű pályázatokról is döntés született, valamint zajlik a hazai startup vállalkozások fejlesztését célzó 5 milliárd forintos keretösszegű innovációs ökoszisztéma felhívás bírálati folyamata is.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közölte: a hazai kutatásfejlesztési és innovációs források célszerű, hatékony és átlátható felhasználásáért felelős intézményként 2015-ben egységes versenypályázati rendszert alakítottak ki a K+F+I célú uniós fejlesztési források és a hazai Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) forrásainak koordinált felhasználására.
Az NKFI Hivatal közreműködésével meghirdetett felhívások keretében 2020-ig mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatásfejlesztési és innovációs célokra uniós és hazai forrásból tájékoztatott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Forrás: MTI
Kép: Pixabay
