ÚJ SZAKKÉPZÉSI RENDSZER
Szakgimnáziumok és szakközépiskolák
Szeptember elsejétől elindulnak az új szakképzési intézmények, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák. A gazdasági növekedés fenntartásához elengedhetetlen, hogy minden területen megfelelően képzett szakemberek dolgozzanak – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitón a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központban. Az a cél, hogy a döntéshozók magas szintű szakképzési rendszert alakítsanak ki, amely képes arra, hogy visszaadja a szakmatanulás rangját és becsületét. Minden eddiginél nagyobb szükség van a szakképző intézményekben a felkészült és elkötelezett oktatókra és szakemberekre – tette hozzá.
Egy kézbe került a szakképzés irányítása, megszületett az új szakképzési törvény, létrejöttek a szakképzési centrumok, nagy hangsúlyt kapott a duális képzési forma elterjesztése, és megújult a gyakorlati képzések támogatása. Varga Mihály hangsúlyozta: az átalakításnak köszönhetően a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák is érettségit adó intézménnyé váltak. Ezzel megszűnt a korábbi szakmunkás képzés zsákutca-jellege, hiszen a szakközépiskolák is biztosítják a lehetőséget a felsőfokú továbbképzés folytatására. A szakgimnáziumokban növekszik a szakmai képzésre, specializációra fordítható óraszám, ugyanakkor a fiatalok nemcsak a technikus képzés végén, hanem már az érettségi időpontjában is OKJ-s végzettséggel fognak rendelkezni.
Az idei tanévkezdetet érintő változásokat ismertetve a miniszter elmondta: szeptembertől növekszik a hiányszakmás ösztöndíjban részesülők köre. Az újonnan induló szakgimnáziumokban tanulmányi eredménytől függően havi 50 ezer forint ösztöndíjra is jogosult lehet egy tanuló, és az összeget tovább növelheti a duális tanulószerződés juttatása.
26 éve nem dolgoztak annyian az országban, mint 2016-ban, 2010-hez képest 630 ezer emberrel több dolgozik az országban és az új munkahelyek kétharmada a versenyszférában jött létre. Hozzátette: korszakhatárhoz érkezett a magyar gazdaság, 5 százalék alá fog kerülni ebben az évben a munkanélküliségi ráta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az eseményen egyebek mellett arról beszélt, hogy a duális szakképzésben résztvevők arányának 70 százalékra emelése a cél. Hozzátette: tizennyolc év alatt hétszeresére nőtt a tanulószerződések száma, már meghaladja az 50 ezret. Megjegyezte: ésszerűbb lenne a tanulószerződéseket május-júniusban kötni szeptember-október helyett. 2015-ben több mint 5 ezer kamarai igazolást adtak ki a tanulmányokkal kapcsolatban, ez az 50 ezer tanuló mindössze 10 százaléka. Sok esetben a kamara nem tud megfelelő képzőhelyet biztosítani, egyes képzőhelyek alkalmasak bizonyos munkafolyamatok elsajátítására, de nem alkalmasak egy teljes szakma megtanulására.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a rendezvényen arról beszélt: képezni kell az embereket, hogy megfelelő szaktudással rendelkezzenek, és a szakipari munka végzését vonzóvá kell tenni. Szavai szerint abban a világban élünk, ahol a jó szaktudás nagyon jó piaci áru és erre van szüksége a magyar gazdaságnak.
2500 hátrányos helyzetű fiatal kaphat ösztöndíjat szakmaszerzéshez
Két és fél ezer hátrányos helyzetű, többségében roma fiatal szakmaszerzését könnyítheti meg egy nemrég meghirdetett, 400 millió forintos ösztöndíjprogram – jelentette be Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára egy pesterzsébeti szakiskolában. Az Út a szakmához ösztöndíjprogramra szeptember 23-áig lehet pályázni. A diákok tanulmányi eredményüktől függően havi 7-13 ezer forintos támogatást kapnak, és pedagógusok külön is segítik őket tanulmányaikban. A mentorok munkájukért tanulónként havi 7 ezer forint ösztöndíjat kapnak.
A legnépszerűbb, legkeresettebb szakmák között van – a múlt évi adatok alapján – a bolti eladó, a szakács, a szociális gondozó, az ápoló, a pincér, a hegesztő, a pék és a cukrász – ismertette. Tavaly 2300 tanulót támogattak, akkor 350 millió forintos pályázati keretből. Az összes ösztöndíjas 70 százaléka volt roma, és a legtöbb támogatott Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fiatal volt.
Czibere Károly szerint a hátrányos helyzetű és roma fiatalok számára esélyt biztosítani nemzetstratégiai és gazdaságpolitikai feladat is. Nem lehet, hogy a munkaerőhiány miatt fékeződjön a gazdasági növekedés. Jól felkészült, képzett szakemberek kellenek, ezért is szükséges a szakképzés reformja. Arról is beszélt, hogy a szakképzett munkaerő utánpótlását nem a bevándorlóktól remélik, hanem alapvetően a hátrányos helyzetű fiataloktól, akiknek ehhez minden esélyt meg akarnak adni, például a most meghirdetett ösztöndíjjal is.
Farkas Félix, az Országgyűlés roma nemzetiségi szószólója a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a szakképzett roma fiataloknak sokkal nagyobb esélyük lehet a tartós munkára, a biztosabb megélhetésre. A magyarországi szakmunkáshiányt szerinte sem bevándorlókkal kell pótolni, hanem elsősorban a 800 ezres roma réteg helyzetbe hozásával. A bevándorlókat inkább mindenkinek otthon kellene segítenie, nekünk, romáknak a legjobb az, ha nem jönnek – jelentette ki.
Az Út a szakmához program az Útravaló ösztöndíjprogram része másik három alprogrammal – az Út a középiskolába, az Út az érettségihez és az Út a diplomához – együtt, a forrásokat hazai költségvetésből biztosítják.
Fontos a mentorálás
A szakképzési rendszerben tanulóknak mentorálási rendszer kiépítésével kellene segíteni, hogy a képzettségük megszerzése után be tudjanak illeszkedni egy-egy munkahelyen – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán. Ahol a MOSZ jelen van, ott már jelenleg is segíti a fiatalok beilleszkedését, de hozzátette, hogy a mentorálási tevékenységet intézményes keretek között kellene kialakítani.
Az OECD is elismeri a szakmatanulás fontosságát
A szakképzést választók biztosabban juthatnak ki a munkaerőpiacra, ami megegyezik a magyar gazdaság-fejlesztési és munkaerő-keresleti helyzettel, így a hazai szakpolitikai célokkal is – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, aki az OECD Pillanatkép az oktatásról (Education at a Glance) című jelentésére reagálva közölte: a magyar kormány üdvözli, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is elismeri a szakmatanulás fontosságát.
Azzal az OECD-megállapítással is egyet tudunk érteni, amely szerint a szakképesítést szerzett, 25-34 éves korosztálynak nagyobb esélye van a foglalkoztatásra, mint az általános középfokú végzettséget szerzetteknek – jelezte az államtitkár.
Tény – ahogy a jelentés is megállapítja -, hogy hazánkban alacsony a szakképzésben részt vevők aránya az általános (gimnáziumi) képzéshez képest. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak azon törekvései, amelyek a szakképzésbe belépő és azt elvégző tanulók arányát növelik, szintén összhangban állnak az OECD jelentésével – emelte ki Cseresnyés Péter.
A cél továbbra is a szakképzés presztízsének növelése, a szakma becsületének visszaállítása és a szakmatanulás népszerűsítése – szögezte le az államtitkár.
A jelentés kiemeli, hogy az utóbbi 4 évben 6 százalékkal, 23 százalékra növekedett a szakképzésben várhatóan végzők aránya Magyarországon – emlékeztet az NGM közleménye.
MILLIÁRDOK A FOGLALKOZTATÁSRA
Többen dolgoztak
Május-júliusban 148 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz hasonlítva, a 4 millió 372 ezres létszámuk évi 3,5 százalékos növekedésnek felel meg. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,8 százalékponttal 66,9 százalékra emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A foglalkoztatottság mutatója az előző gördülő negyedévhez, a második negyedévhez képest is 0,5 százalékponttal javult, 28 ezerrel többen dolgoztak. A 148 ezres növekedéshez az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedettek 128 ezerrel, a közfoglalkoztatás 13 ezerrel járult hozzá, és KSH szerint 7 ezerrel dolgoznak többen külföldi telephelyen, mint egy évvel korábban.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves népesség aktivitási rátája egy év alatt 1,2 százalékponttal 61,3 százalékosra emelkedett, a lélekszám 31 ezres csökkenésének hatását is beleszámítva. A gazdaságilag aktív lakosság ezzel 70 ezerrel nőtt, az ő belépésük és a munkanélküliek számának 78 ezres csökkenése adta a foglalkoztatotti létszám 148 ezres növekedését.
A legjobb munkavállalási korúak (25-54 éves) foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal 82,6 százalékra emelkedett egy év alatt. A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 305 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal 28,5 százalékra nőtt. Az idősebb (55-64 éves) foglalkoztatottak száma 4,7 százalékponttal 50,2 százalékra.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,0 százalékkal 2 millió 345 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal 73,2 százalékra javult. A női foglalkoztatottak száma 3,9 százalékkal 1 millió 987 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,9 százalékponttal 60,6 százalékra javult.
Az Európa 2020 stratégiában 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási arány elérését 20-64 éves népességre tűzték ki. Ebben a korcsoportban a foglalkoztatási ráta Magyarországon 2,7 százalékponttal 71,8 százalékra nőtt, a férfiaknál 78,8, a nőknél 65,0 százalékos volt május-júliusban.
A versenyszféra javítja a foglalkoztatottságot
Németh Dávid, a K&H bank vezető elemzője szerint elsősorban a versenyszféra javítja a foglalkoztatottsági adatokat, de a további javulást fékezi, hogy egyre nehezebb újabb munkavállalókat mozgósítani – mondta az M1 aktuális csatornán. A közmunkaprogramnak egyre kisebb a szerepe a foglalkoztatás növekedésében, elsősorban a versenyszféra vesz fel egyre több munkavállalót. Emellett gyarapodik azok száma is, akik magyarországi lakcímmel, de szomszédos országban dolgoznak – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy akik a válság idején elvesztették az állásukat, azokat már felszívta a piac. Sok év kell ahhoz, hogy befejeződjenek azok a szakképzések, amelyek a struktúraváltás miatt átrendeződött munkaerőpiacra is megfelelő számú dolgozót tudnak biztosítani.
A beruházásokkal kapcsolatban Németh Dávid azt mondta, az uniós források csökkenése miatt esett vissza a mutató, de az év végéig felgyorsul a támogatások lehívása és az építőipari megrendelés-állomány kivitelezése is beindíthatja a beruházásokat.
Békés megyei képzési- és foglalkoztatási programok 6 milliárd forintból
Békés megye 2018-ig 6 milliárd forint olyan uniós támogatásban részesül, amelyből mintegy 6000 ember munkaerőpiacra belépését lehet támogatni – mondta Nagy Ágnes, a Békés Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának vezetője az Út a munkaerőpiacra program rendezvényén. A programba összesen 5938 embert vonnak be, az idén rendelkezésre álló 1,7 milliárd forintból év végéig közel háromezer embert kívánnak elérni.
A képzési támogatás révén 2500-an szerezhetnek versenyképes szakképesítést, idén ebből közel 1400-an kapnak lehetőséget arra, hogy főként valamilyen hiányszakmát sajátítsanak el. Nagy Ágnes megjegyezte: lakatosból, hegesztőből, szerszámkészítőből, sőt pékből is hiány van Békésben.
A program kiemelten a pályakezdőket, a tartós munkanélkülieket, az alacsony iskolázottságúakat, az 50 év felettieket, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába visszavezethetőket célozza.
A munkakeresőknek a képzéseken túl húszféle támogatási lehetőséget kínálnak, egyebek mellett bérköltség támogatást, lakhatási, vállalkozóvá válási támogatást, vagy utazási költségtérítést.
Gajda Róbert kormánymegbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy a Viharsarokban jelenleg egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliség, 2-3 éven belül azonban a helyzet javulhat, ugyanis ezer új munkahelyet terveznek létrehozni a megyében működő vállalkozások fejlesztéseik révén.
Közel egymilliárd forintos foglalkoztatási program Zalában
Összesen több mint 1000 hátrányos helyzetű, vagy képzésben részesülő álláskereső számára jött létre a Zala megyei foglalkoztatási paktum, amely közel egymilliárd forinttal támogatja a foglalkoztatást a megyében – derül ki a Zala Megyei Önkormányzat közleményéből.
A Zalai Innovatív Foglalkoztatási Paktum hosszú távú célja, hogy az önkormányzat vezetésével a megyére kiterjedően létrejövő vagy már működő foglalkoztatási együttműködéseket összefogja, segítve ezzel a foglalkoztatási célkitűzések megvalósulását térségi és helyi szintű foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával.
A gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a Zalában élők helyben tartását, a pénzügyi egyensúly fenntartását szolgáló paktum keretében egyebek közt képzési és foglalkoztatási programokat támogatnak, illetve segítik a hátrányos helyzetű álláskeresők munkához juttatását.
A paktumot az induláskor 25 vállalkozás, önkormányzat, illetve civil szervezet írta alá, köztük a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
A 60 hónapos program időszakában 630 hátrányos helyzetű álláskeresőt kívánnak bevonni a munkaerőpiaci szolgáltatásokba, 180 ember képzését indítanák el, illetve minimum 272 álláskereső – köztük 60 önfoglalkoztató – 6 hónapos elhelyezkedését támogatják, remélve, hogy az így munkához jutók közül a támogatás után hat hónappal legalább 177 dolgozónak lesz állása.
A 100 százalékos támogatottságú projekt tervezett költségvetése közel 963 millió forint. A Zalai Innovatív Foglalkoztatási Paktum megvalósításában a megyei önkormányzat mellett részt vesz a Zala Megyei Kormányhivatal, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Zala Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.
Forrás: MTI
