DIGITALIZÁCIÓ
Versenyhátrányt okoz az informatikai lemaradás
A magyar vállalkozások az informatika, az információ, a digitalizáció terén bizony lemaradásban vannak nemcsak az unió, hanem a visegrádi négyek országai között is – mondta Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz Digitálisan! című projekt miskolci rendezvényén. Ez jelentős versenyhátrányt jelent, miközben a digitális eszközök használata, alkalmazása a fenntartható gazdaság kulcsa, amellyel a gazdasági növekedés is felgyorsítható. Fontos, hogy a vállalkozások a digitalizáció adta lehetőségeket minél jobban, gyorsabban használják, és bár erre költeni kell, ez bőségesen megtérül majd a hatékonyságban, a termelésben – hangsúlyozta.
Az informatika a mindennapok, elsősorban a gazdaság részévé vált. Ma már egy cég sem létezhet számítógépek nélkül, a kis vállalkozásoknak is szükségük van az info-kommunikációra – mondta Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés elnöke
A kormányzati program keretében 127 településen mutatják be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások digitalizációját elősegítő lehetőségeket. A találkozókon a vállalkozókat tanácsadással segítik, emellett egy olyan minősítő rendszerbe is szeretnék bevonni őket, amely segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a pályázatokon. A program legfőbb célja, hogy nőjön a digitális alkalmazásokat használó vállalkozások száma, és minél többen használják az úgynevezett felhő szolgáltatásokat.
A digitalizáció nem választás kérdése
A digitalizáció nem választás kérdése, az viszont a mi döntésünk, hogy elszenvedői vagy aktív résztvevői legyünk a változásnak – mondta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.
A digitális jólét azt jelenti, hogy alkotóivá válunk a folyamatnak és az elkerülhetetlen változást tudatosan javunkra fordítjuk, ami a vállalkozásoknál nagyobb hatékonyságot, jobb versenyképességet, a lakosság számára jobb életminőséget eredményez, a nemzetgazdaságnak pedig fenntartható fejlődést.
A digitalizációnak köszönhetően új típusú, magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyek jönnek létre, amelyek digitálisan felkészült munkavállalókat igényelnek – jegyezte meg. Hosszabb távon egyebek mellett az adminisztratív jellegű és a lélekölő tevékenységeket a robotok veszik át, ezáltal a munkavállalóknak kreatívabb feladatokra kell majd koncentrálniuk.
A vezérigazgató az oktatást az egyik legfontosabb területként említette, hozzátéve, hogy az alapkompetenciák kifejlesztése szükséges, de nem elégséges feltétele a versenyképességnek. A képzés, oktatás sürgős újragondolására, digitális átalakítására van szükség a korszerűbb képességek elsajátításához.
A technológiai változások az élet egyetlen szegletét sem kerülik el, bár megváltoztatják a gazdaság és a társadalom mindennapjait és megreformálják az államot, sokan még mindig elkerülhetőnek tartják az átalakulást – vélekedett Christopher Mattheisen.
Magyarországnak minden esélye megvan helytállni a nemzetközi versenyben, a digitális készségek és környezet nem függ természeti erőforrásoktól, országmérettől, csak az emberektől – hívta fel a figyelmet.
A JÖVŐ VÁLLALKOZÓJA, MUNKAVÁLLALÓJA
Nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása
A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.
A vállalkozók többsége az életkorából fakadóan távolabb áll a mai kor technikáitól, a vállalatvezetők félnek az informatikától, demotiváltak, nem ismerik a digitális eszközök működését, ami hátrányt jelent számukra – hívta fel a figyelmet. A helyzet megoldásában segít például az MKIK közreműködésével létrejött Vállalkozz digitálisan! projekt, amellyel egyebek mellett bemutatható, hogy a digitális technológiák alkalmazása milyen előnyökkel jár a vállalatirányításban.
A program indulása óta nagy az érdeklődés a vállalatok körében – mondta Parragh László. A projekthez csatlakozó vállalkozások többek között ingyenes és személyes informatikai auditban és tanácsadásban részesülnek, valamint egy olyan minősítést adnak a cégeknek, amelynek segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokon.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára a Nemzeti infokommunikációs stratégia eddig elért eredményeit ismertette, illetve beszámolt arról is, hogy a tervek szerint 2018. december 31-ig 1500 eMagyarország pontot korszerűsítenek, lehetővé téve a magánszemélyeknek – főleg a számítógéptől, internettől eddig elzártaknak – a digitális készségek fejlesztését.
Több informatikai szakemberre lenne szükség
Tovább kell növelni az elkövetkező években az egyetemi alapkutatásra fordított forrásokat, és fontos lenne, hogy többen jelentkezzenek műszaki, természettudományos, informatikai képzésekre. Az a cél, hogy olyan oktatási rendszer jöjjön létre, amely a növekvő kihívásokra tud válaszolni – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
Az oktatók, tudományos intézmények és a politikai döntéshozók felelőssége, hogy felkészítse a fiatalokat a holnap kihívásaira. Fontos, hogy a diákok megszerzett tudást alkalmazni is tudják. Palkovics László szerint természettudományok alkalmazása kiemelten fontos a jövő járműipari fejlődése szempontjából is.
Egyre növekvő a kereslet a diplomás munkaerő iránt, és Magyarországon a változás erőteljesebb mint az unióban, a gazdasági-ipari szerkezet nagyobb mértékben igényli a felsőfokú végzettségűeket. Jelentős arányban műszaki, természettudományos vagy informatikai szakembereket keresnek, de ehhez az oktatási rendszer az elmúlt 15 évben nem tudott megfelelően igazodni. 2012 óta folyamatosan nő a vállalati innovációs és kutatási ráfordítás, de ennek gátat szabhat a jövőben a szakemberhiány.
Az idei jelentkezési adatokat elemezve Palkovics László megállapította, hogy nőtt a felsőoktatásba vetett bizalom, de műszaki-informatika területen igazán pozitív előrelépést nem sikerült egyelőre elérni. Jelenleg a hallgatók mintegy 25 százaléka végez műszaki, informatikai vagy természettudományos területen, ez nem elégíti ki a gazdaság igényeit.
HAZAI ÉS KÜLFÖLDI SIKEREK
Szakmai tanulmányi versenyek győzteseit köszöntötték a Parlamentben
40 szakma idei tanulmányi versenyének első három helyezettjét, a 120 tanuló felkészítő tanárait, családtagjait köszöntötték szerdán a Parlamentben tartott díjátadó ünnepségen. Az országos szakmai versenyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából 40 szakképesítésben, köztük 4 új informatikai szakmában hirdették meg nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknak. Az írásbeli versenyen mintegy 5200-an vettek részt, a döntőbe 110 oktatási intézmény 214 diákja jutott.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, munkahelyet a gazdaságnak kell teremtenie, az állam a rendelkezésére álló gazdaságpolitikai eszközeivel ösztönzést, segítséget ad a globális versenyben teljesítő magyar gazdaságnak.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében az országos szakmai versenyeket összefogó IX. Szakma Sztár fesztiválon áprilisban tartották a Szakma kiváló tanulója verseny és az Országos szakmai tanulmányi verseny döntőjét, továbbá rendezték meg a fiatal szakemberek nemzetközi versenyének nemzeti válogatóját, a SkillsHungary-t – mondta Parragh László, az MKIK elnöke.
A szakmai versenyek megrendezésével a szakképzésre kívánják irányítani a figyelmet, mert – mint ahogy Palkovics fogalmazott: a jó szakma felér egy diplomával. A rendszerváltó országok közül Magyarország rendezi meg elsőnek a szakmunkások nemzetközi versenyét, a EuroSkills-t 2018-ban, amely iránt már most jelentős az érdeklődés.
Fiatal kutatók innovációit díjazták
Húszévesnél fiatalabb tanulók több mint 20 pályázata részesült elismerésben a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
A versenyen első helyezést ért el Tóth Fanni és Horváth Roland Interaktív jelnyelvet tanító és gyakorló szoftver; Udvardi Péter Mikro-elektromechanikai struktúra alacsony frekvenciás hangok és rezgések érzékelésére; valamint Imets Tamás Egy eszköz az elmének című pályamunkája.
Második helyezett lett Nagy Enikő és Sivák Levente ruhába építhető adatrögzítő egysége, Pogány Martina Alíz és Tomori Vince különféle oldatok pH-értékét mobiltelefonnal meghatározó megoldása, valamint Sztranyovszky Lóránt és Varga János is, akik munkájukkal arra keresték a választ, hogy felállítható-e egy Scoville-jellegű skála a torma csípősségének jellemzésére.
György Levente és Dömsödi Bálint Kritikus védelmi szövetség gráfokban; valamint Sipos Bence Okos polcok a konyhában című pályázatát harmadik hellyel jutalmazták, csakúgy, mint az ivóvízből aktív szén és ioncserélő segítségével szerves anyagokat eltávolító Szvoreny Viktort, és az intelligens virágcserepet építő Nagy Simon Józsefet.
A helyezést elért pályázatok 12 hónapig részesülnek havi ösztöndíjban, emellett pénzjutalom jár az első és második helyezetteket felkészítő tanároknak is. Különdíjjal jutalmazták a verseny legjobb határon túli helyezettjét, a csíkszeredai Imets Tamást, a legfiatalabb helyezettnek járó külön elismerést pedig a 2001-ben született Horváth Roland vehette át.
A versenyt az 1990-ben alakult Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szervezte. Olyan 20 évnél fiatalabb diákok jelentkezését várták, akik a műszaki és természettudományok, valamint a környezetvédelem, az informatika, vagy a matematika területén felismertek egy problémát, és saját, kreatív ötletet dolgoztak ki annak megoldására. Az elmúlt 25 évben a versenyre mintegy 5000 pályázat érkezett, amelyekből 370-et díjazott a zsűri.
Átadták az Év internetes kereskedője 2016 díjakat
Több mint 500 jelölt cég közül kis- és középvállalati, valamint nagyvállalati kategóriában hirdettek nyerteseket az Év internetes kereskedője versenyen. Az idén tizedik alkalommal rendezett megmérettetésen a kis- és közepes vállalati kategória nyertese a Lumenet fényforrás-webáruháza. Második helyezett a Háda webshop lett, harmadik pedig az Okosjáték.
A nagyvállalati kategóriában a közkedvelt JátékNet bizonyult a legjobbnak, a második díjat a Bónusz Brigád vitte el, míg a dobogó harmadik fokán a Media Markt végzett – közölte a főszervező, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület.
A nyertesek kiválasztásában a vásárlók, UX (user experience, felhasználói élmény) szakemberek és szakmai zsűri is közreműködött. Rekordszámú, több mint 23 ezer közönségszavazat érkezett az idén.
A kiválasztáskor szempont volt az internetes áruházak üzleti modellje, felhasználóbarátsága, grafikai megjelenése, sőt azt is tanulmányozták, hogy a nevezők milyen értékesítést ösztönző eszközöket használnak, és milyen vásárlói útvonalak vezetnek a termékek kiválasztásától a fizetési tranzakciókig.
A verseny szervezésében az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is részt vett, a díj főtámogatója a MasterCard volt.
Olaszországban a magyar űripari delegáció
Az európai űripar harmadik legnagyobb szereplőjének számító Olaszországban tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Magyar Űrkutatási Iroda delegációja, ahol bemutatták a magyar űrtechnológia és űripar eredményeit – mondta Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője.
A 9 magyar kis- és középvállalkozás vezetőjéből álló delegáció az Olasz Űrügynökség (ASI) római központjában tett látogatást, ahol az olasz ipari partnerekkel az első kapcsolatfelvétel mellett lehetőség nyílt a vállalkozások kölcsönös bemutatkozására is. Ezt követően a római fővárossal szomszédos Frascatiban az Európai Űrügynökség (ESA) elsősorban műholdas távérzékeléssel foglalkozó központjában (ESRIN) tett látogatást a magyar küldöttség. A delegáció megismerkedett a központ működésével, fő feladataival a tudományos kutatóműholdaktól az EU részére készülő Sentinel műholdak hasznosításáig.
Magyarország 2015. novemberben lett a 22 tagállamot számláló Európai Űrügynökség teljes jogú tagja, és az ESA tagjaként az első iparral közös szakmai útja Olaszországba vezetett a technológiai csúcsteljesítményt képviselő magyar űripar és űrkutatás eredményeinek megismertetésére és kapcsolatteremtésre. Az űrbe sikeresen felbocsátott a majdnem 200 magyar fejlesztésű eszköz, műszer és berendezés közül egyetlen egy sem vallott eddig kudarcot.
Mintegy 50 vállalkozás és kutatóhely dolgozik a magyar űriparban és űrkutatásban, árbevételük megközelíti a 2 milliárd forintot és 300 embernek adnak munkát az ágazatban. Európában 50 ezren dolgoznak ezen a területen, amely a legintenzívebb tudást igénylő és legmagasabb high-tech szintet követelő iparág – mondta Tari Fruzsina.
