2015. szeptember 9-én tartották a Magyar Kereskedelmi Iparkamara (MKIK) és a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara (BKIK) közös rendezvényét.
Elsőként Dr. Kiss Zoltán, a BKIK általános alelnöke kapott szót. Ismertette: a magyar gazdaság 99%át adja a kkv szektor, a GDP-ben 53% az, amit a kkv megtermel, a munkavállalók 75%-a ebben a szektorban található, a kkv szektor exportaránya 27 százalék. Szólt a MKIK tavalyi felméréséről, amelyben több mint 1100 vállalkozót kérdeztek meg. Kiderült, három dolog fontos nagyon a számukra: az adminisztrációs és adóterhek csökkentése, minél több forráshoz való jutás biztosítása, beszállítói szektor erősítése. A kamaráktól erősebb véleménynyilvánítást várnak el, több szakmai fórum megtartását, s Kiss Zoltán úgy érzi, ez a mostani rendezvény olyan sorozat kezdete, amelyen sok eredményt el lehet érni.
A rendezvény díszvendége Dr. Parragh László, a MKIK elnöke. Ő elmondta: az elmúlt időszakban vállalkozói mozgás van a kamara körül, a kamara a gazdaság önkormányzata, s ha a kamara jól működik, a vállalkozók véleménye el is hangzik. A kamarai rendszer jó úton jár. Sok kérdést kap a kamara, hogy miért vesz részt az állam működésében, folytatta, s hozzátette: egy gazdaság akkor működik jól, ha alrendszerei jól működnek. Kollégiumokon keresztül szervezik meg magukat, így meg tudják hallani a kisvállalkozások hangját. Most a legnagyobb kihívás a NAV átalakítása.
Parragh elmondta azt is: a kamarai munkához felelősség is jár. Ez azt jelenti, a forráshalmazzal jól kell élni, s amikor a kamara döntéseket hoz és átvesz kormányzati feladatot, akkor felelősséget is átvesz. Példának említette a körbetartozás felszámolását.
Hozzátette: uniós források tekintetében elérték, hogy a gazdasághoz menjen a pénz, és el fogják érni azt is, hogy intézményesített legyen a kapcsolat a kamarák és a döntéshozók között az operatív programok tekintetében.
Elmondta azt is, hogy a pénzügyi válság után jelenleg nincs könnyű helyzetben a magyar gazdaság, hiszen még nem láthatóak a mostani migrációs válság következményei.
Végül javaslattételre kérte a jelenlevőket.
Szatmáry Kristóf BKIK elnök felszólalásában elmondta: a BKIK speciális helyzetben van a kkv-k tekintetében. BKIK nemcsak meghallja a kkv-kat, hanem a kkv-k hangja. Most a vezetők döntően a kkv szektort képviselik. Hangsúlyozta: Budapest a kkv-k életében jelentős, hiszen a kkv-k több mint 50%-a a fővárosban és Pest megyében koncentrálódik. (Az ipari központok és beruházások tekintetében a vidék dominál.) Mely kkv réteg hangja a BKIK? Döntően a kereskedelmi, a szolgáltatási, a pénzügyi tevékenységű, a számítástechnikai kkv-ké. Budapest tehát kiemelkedő hely a kkv szempontjából, s a BKIK-ban a hazai kkv-t kívánják segíteni.
Minden válság lehetőség is, reagált Dr. Parragh László zárógondolataira Szatmáry. Mint mondta: azok az országok élték túl kisebb megrázkódtatással a pénzügyi válságot, ahol erős volt a kkv szektor. A BKIK-ban a hazai kkv-k erősítése mindig is prioritás volt.
Az elnök urak megnyitója után több jelenlévő is javaslattal élt az MKIK és a BKIK vezetősége felé. Ezeket a javaslatokat és az elnök urak reflektálásait következő cikkünkben publikáljuk.
