Mielőtt hozzáfogtam e cikk megírásához, szokásom szerint szörföztem egyet az interneten és rá kellett döbbennem arra, hogy ez egy jóval szélesebb és komplexebb terület, mint ahogy azt én először gondoltam. A szerkesztők felkérése ugyanis az ügyvédi teljességi nyilatkozat mibenlétére, szükségességére és nélkülözhetetlen pontjainak összefoglalására irányult.
Végül is arra jutottam, hogy pár mondatban megpróbálom megvilágítani, összefoglalni a teljességi nyilatkozat „származását”, jogi mibenlétét és területeit. Akit a részletek is érdekelnek, az üsse be valamelyik keresőprogramon a két szót és rengeteg vonatkozó információra fog lelni.
1. A teljességi nyilatkozat előfordulásai
A teljességi nyilatkozat némi szóbeli eltéréssel és kicsit más tartalommal nem csak a könyvvizsgálattal, beszámoló és mérlegkészítéssel kapcsolatosan merül föl, hanem találkozhatunk vele a legkülönbözőbb adásvételi szerződéseknél, átvilágításoknál, adóvizsgálatoknál stb., sőt a Ptk.-ban is.
a./ Szavatossági nyilatkozat
Legyen szó ingatlan-, üzletrész- vagy cégek adásvételéről a jogszabályok és az átruházási gyakorlat szerint a szavatossági nyilatkozatokat elsősorban az eladónak, mint szerződő félnek kell vállalnia, és a vevő érdekeit is az eladói szavatosságvállalás tudja csak kimerítően biztosítani.
Ez teljesen egyértelmű az ingatlan átruházási szerződéseknél, de milyen lehetőségek vannak cégek, üzletrészek átruházásánál, átalakulásánál?
A Szavatossági nyilatkozat elsőszámú kötelezettje ez esetben az Eladó, mely lehet természetes személy, és/vagy jogi személy.
Bizony előfordul, hogy a felek különböző okokból ki akarják terjeszteni, át akarják hárítani a felelősséget más személyekre is. Ez esetben megnyilatkoztathatók ezeket a személyek is, azaz ők is adnak szavatossági nyilatkozatot.
Ilyen személy (jogalany) lehet maga az átruházásra kerülő társaság, vagy átalakulás esetén a jogelőd és/vagy jogutód társaság, de lehet a szavatossági nyilatkozat kötelezettje az átruházásra kerülő társaság- vagy átalakulásnál a jogelőd és/vagy jogutód társaság managementje (vezető tisztségviselői Fb-je).
Figyeljünk oda, hogy amennyiben az eladó kívánja másra áthárítani a nyilatkozattételt, úgy a vevőnek kell megvizsgálnia, hogy a más által adott nyilatkozat megfelelő biztonságot jelent-e a számára, és védi-e az érdekeit.
b./ A társasházi közös képviselő felmentése esetén köteles az új közös képviselő részére 30 napon belül átadni jegyzőkönyvileg a társasház iratait és teljességi nyilatkozatot tenni.
Nyilvánvaló itt arról van szó, hogy egyrészről a társasházi közös képviselő ezzel akarja bizonyítani, miszerint mindent átadott az új közös képviselőnek, az új közös képviselő pedig erre a nyilatkozatra, annak teljességére, vagy hiányaira tud később a problémák időszakában visszahivatkozni.
c./ Csak zárójelben jegyzem meg, hogy valami hasonló történik (kellene történni) management változásnál is.
d./ Évek óta gyakorlat, hogy a NAV vagyonosodási ellenőrzésénél úgynevezett „teljességi nyilatkozatot” kérnek.
A nyilatkozat arra vonatkozik, hogy minden iratot becsatoltunk-e, aminek jelentősége lehet a vizsgálatnál.
A probléma, a „csapda” azonnal jelentkezik.
Ha igennel válaszolunk, és később kiderül, hogy mégis elfeledkeztünk egy befizetésről, egy iratról, akkor a NAV mondhatja, hogy már nem tudja elfogadni az új dokumentumot, mert azt nyilatkoztuk, mindent beadtunk.
Mi a megoldás? Beírhatunk nemleges választ is. Ez esetben kérhetik, hogy adjunk be minden dokumentumot. Ha ennek azonnal nem tudunk eleget tenni, – és általában nem tudunk – akkor sem történik semmi. Azért az a biztos, hogy ha adószakértőhöz fordulunk.
2. A PTK vonatkozó rendelkezése és a nyilatkozat jogi származása, eredete.
Ide másolom a rendelkezést és indoklását.
PTK 6:87. § [Teljességi záradék]
„(1) Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.
(2) A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők.”
„A Ptk. tételesen szabályozza az üzleti életben gyakran alkalmazott és a bírói gyakorlatban következetesen elismert ún. teljességi záradék (merger clause vagy integration clause) intézményét. Az ilyen szerződéses kikötésben a felek azt a szándékukat juttatják kifejezésre, hogy az írásba foglalt szerződés a megállapodásuk valamennyi feltételét magában fogalja, például: „[e]z a szerződés a felek közötti teljes megállapodást tartalmazza.”. A törvény kimondja, hogy teljességi záradék esetén a szerződéskötési tárgyalások során létrejött, de az írásbeli szerződésben nem szereplő korábbi megállapodások hatályukat vesztik, vagyis nem képezik a szerződés részét. Ilyen hatályukat vesztő megállapodást tartalmazhatnak például levélváltások, tárgyalási jegyzőkönyvek, feljegyzések. A teljességi záradék elismerésére vonatkozó törvényi szabály a szerződés tartalmának meghatározásához nyújt segítséget: a magában az írásba foglalt szerződésben nem szereplő kikötések nem válnak a szerződés részévé, még abban az esetben sem, ha az adott kikötésről korábban konszenzus jött létre a felek között.
A szerződéses kikötések értelmezésekor a felek előszeretettel nyúlnak vissza a szerződéskötés során tett nyilatkozataikhoz, korábbi feljegyzésekhez, iratokhoz stb. Szükséges volt ezért szabályozni, hogy egy teljességi záradék mellett van-e erre lehetőség. A Ptk. egyértelműen igenlően válaszolja meg ezt a kérdést; kimondja, hogy a felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők. Biztosítja ezt a lehetőséget a PECL [Art. 2:105 § (3) bek.] és az UNIDROIT Alapelvek (2.1.17.) is. Természetesen a szóban forgó norma diszpozitív jellegű, tehát a felek szerződésükben azt is kizárhatják, hogy az írásba foglalt szerződésben nem szereplő kikötés a szerződés értelmezésénél felhasználható legyen.”
Pár szót még a jogi eredetről. Az angolszász jogban, a common law jogrendszerben formálódott ki ez a jogintézmény. Ezért nálunk még kevésbé ismert. Miért lehet hasznos ismerni és alkalmazni ezt a jogi megoldást?
Ki lehet vele zárni bizonyos felelősséget. A teljességi záradék értelmében a felek nem hivatkozhatnak azokra a korábbi nyilatkozataikra és megállapodásokra, amelyek nem szerepelnek a szerződésükben, és ha arról a szerződésükben így rendelkeztek (PTK 6:87. § 2. bek).
Budapest, 2015. január 14.
Dr. Gortvay István
ügyvéd
A cikket folytatjuk!
