A Magyar Marketig Szövetség honlapján (marketing.hu) arról ír, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az előzetes hozzájárulás beszerezhető minden olyan módon, amely alkalmas utóbb a hozzájárulás meglétének és előírt tartalmának igazolására. Mindazonáltal, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag az elektronikus úton küldött direkt marketing üzenetek (pl. „Iratkozzon fel hírlevelünkre!”) fogadásához történő hozzájárulás kérése. Mindezekre tekintettel tehát már az első e-mail, sms vagy bármely egyéb, elektronikus úton küldött olyan üzenet is reklámnak minősül, amellyel csak a hozzájárulást kívánja beszerezni az adott vállalkozás, és így, már ezen első üzenet sem küldhető a természetes személy címzett előzetes hozzájárulása nélkül. Beszerezhető-e elektronikus úton az előzetes hozzájárulás? Tehát az eDM-ek fogadásához elektronikus levélben, SMS-ben, MMS-ben, faxon, vagy más, ezekkel egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján (például azonnali üzenetküldő – instant messenger szolgáltatás útján) nem lehet hozzájárulást kérni. A gyakorlatban többnyire a weboldalakon történő regisztráció, illetve online promóciók, továbbá webáruház szolgáltatások igénybevétele kapcsán kerülhet sor a hozzájárulások jogszerű beszerzésére az erre vonatkozó megfelelő külön mező (checkbox) kipipálásával (amely mező nem lehet előre kipipálva).
A mediapiac.com marketing rovata egy felmérésről számol be, amely szerint a márkák egyre hajlamosabbak átértékelni az ügynökségi kapcsolataikat – új modelleket alkalmazni vagy akár házon belülre szervezni a feladatokat -, mivel alig több mint a felük elégedett többé-kevésbé a jelenlegi felállással. A legfontosabb tényezőnek a bizalmat tartják, ugyanakkor csupán 15 százalékuk érzi úgy, hogy az ügynökségük teljes mértékben megszolgálja azt. Igaz, további 46 százalékuk az ötös skálán négyest adott erre a kérdésre. A hirdetők fele által kiemelten fontosnak ítélt költséghatékonyság kérdésében mindössze 29 százalék elégedett, negyedük pedig egyesre vagy kettesre értékelte ezt a tényezőt. Mindezek hatására az együttműködés módja kezd megváltozni. Míg egyes hirdetők házon belülre szervezték a kreatív munkát, a Lenovo például egy crowdsourcing platformon gyűjtött ötleteket a Yoga termékek reklámozásához. Az ügynökségek sem tétlenkednek: az Omnicom-csoport a Shape együttműködési hálózattal a teljes nemzetközi hálózata erőforrásait az ügyfelek rendelkezésére bocsátja.
A Nielsen adatai szerint jelenleg a magyar háztartások mintegy 54 százaléka rendelkezik HD ready vagy full HD készülékkel. A HD csatornákat tartalmazó televízió-előfizetések száma ezzel szemben az Invitel saját ügyfélkörben szerzett tapasztalatai szerint is jóval alacsonyabb ennél. A nyári sportesemények közvetítése akár áttörést is hozhat – számol be a mediapiac.com.
Ugyanitt az is kiderül, hogy a bárhol és bármikor játszható mobiljátékok népszerűsége dinamikusan nő: hazánkban mára 2,8 millió okostelefon-használó és 1,1 millió tablethasználó szokott készülékén mobiljátékokkal játszani – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából.
Nem csak a svéd kiadók kísérleteztek azzal, melyeik a leghatékonyabb megoldás a reklámblokkolók ellen, hanem a franciák is. – írja a mediapaic.com marketing rovata. A Digiday jelentése a Le Geste iparági szövetség adataira hivatkozva azt írja, hogy a kemény fellépés tűnik a leginkább célravezetőnek. A L’Equipe sportnapilap online felülete minden tartalmat letiltott, ha a felhasználó nem kapcsolta ki a reklámblokkolót vagy tette engedélyezett listára az oldalt, és ezzel 40 százalékos konverziót sikerült elérnie. A Le Figaro ennek a felét érte el azzal a megoldással, hogy továbbengedte ugyan a usereket a kívánt oldalra, a tartalmat azonban kitakarta. Cserébe a keresési rangsorokban nem rontotta a helyezését. Az első kiadvány jobb eredményeihez az is hozzájárulhatott persze, hogy a tartalmai speciálisak, más felületeken nehezen hozzáférhetőek. A Le Figaro mindenesetre most alternatívákkal kísérletezik, például olyan ösztönzővel, mely szerint az oldalt az engedélyezett listához adó felhasználók egy hétig az előfizetéses prémiumtartalmakhoz is hozzáférhetnek. A leggyengébb eredményt, 13 százalékot a Le Monde „puha” kampánya érte el: ők azt az utat választották, hogy elmagyarázták a látogatóknak, milyen összefüggés van a reklámok és a tartalom finanszírozhatósága között. A kérdés másfajta megközelítését adta Rob Norman, a GroupM digitális vezetője. Szerinte az ügynökségeknek és a hirdetőknek arra kell törekednie, hogy a felhasználók bosszantása helyett valós értéket kínáljanak. A felhasználói élmény zavarása, az irreleváns tartalmak és a tartalomhoz viszonyított túl sok reklám ugyanis arra ösztönzik az olvasókat, hogy egyre nagyobb arányban a blokkolást válasszák. Ezzel szemben a hasznos kommunikáció, valamint az inventory helyes tervezése lehet a kulcs a helyzet javítása vagy stabilizálása érdekében.
Érdekes és friss számokat közöl az onlinemarketingakademia.hu a magyar e-kereskedelemről: 229 milliárd volt a 2015-ös forgalom a szektorban, a webáruházak forgalma évente közel 40%-kal emelkedik 2010 óta folyamatosan, a magyar lakosság 23%-a vásárol a neten, az uniós átlag 43%, tehát még mindig van hova bővülni. A további bővülés hiányának az oka: nincs elég webáruház, a magyarok még mindig nem bíznak az online vásárlásban. Pedig a hazai e.kereskedelem biztonságosnak mondható: a vásárlóknak csupán 3 %-a kapott hibás terméket, 2%-a kért jogorvoslatot, 1%-a lett csalás áldozata, 60% elégedetten, probléma nélkül bonyolította le az ügyletet.
Jelentős, 5 milliárd 126 millió forint értékű közbeszerzést írt ki kommunikációs feladatok ellátására a Miniszterelnökség. Hogy mit szeretne kommunikálni a kormány, a kiírásból nem derül ki pontosan, de a tárca azt közölte: a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztések kampányaira, rendezvényeire fordítják a pénzt – adta közre a kreativ.hu április végén. A pályázóknak mindössze egy hónapjuk van arra, hogy mindezt összegyűjtsék: ajánlatukat május 18-ig kell leadniuk. A legtöbb pénzt, 4,5 milliárdot reklámokra, PR-ra, közvélemény- és piackutatásokra költené a tárca. Csaknem 426 millió forintot különítettek el rendezvényszervezésre. Szórólapokra, dekorációs és marketingeszközökre, illetve ajándéktárgyakra 200 millió forintot szánnak. Az árajánlathoz szükséges táblázat alapján igencsak különös rendezvényeket tervez a kormány. Az ajánlattevőnek meg kell adnia ugyanis, hogy mennyiért tud beszerezni strandlabdákat, „piskótafüles papírtáskákat”, kézfertőtlenítő spray-t vagy sétapálcás esernyőt.
Kényelmesen és gyorsan szeretik megtalálni a fogyasztók, amire szükségük van. Élelmiszert online még kevesen vásárolnak, arányuk azonban duplája az előző évinek – számol be a kreativ.hu marketing rovata.
Több jogcímen is megadóztatná a reklámadótörvény módosításáról szóló törvényjavaslat a nemzetközi cégeket, illetve azokat, akik nem adtak a hirdetőknek közzétételi nyilatkozatot. Egy-egy céget akár 1 milliárd forintra is meg lehetne ez alapján büntetni, az adóbevallást a korábbi években elmulasztó cégeket pedig az adott évre vonatkozóan 3 milliárd forint bírsággal lehet sújtani – olvasható a kreativ.hu-n.
Ugyanitt az is áll, hogy május elején indította útjára az Iskolamarketing a Sociallist nevű platformját, amellyel a cégek a felnövekvő generációt szólíthatják meg hitelesen – áll a közleményben. A Sociallist több száz, elsősorban a 16-25 évesek által kedvelt, Instagram-, Facebook-, Youtube- és Twitter-oldal bloggereivel, szerkesztőivel működik együtt, oly módon, hogy a nyers márkaüzeneteket a bloggerek segítségével, a fiatal közönség számára is könnyen fogyasztható organikus tartalommá alakítja. Ezzel a módszerrel a márkák eljuttathatják üzeneteiket a sok százezer követőnek.
