BENYÚJTOTTÁK AZ ADÓCSOMAGOT
Az NGM benyújtotta a parlamentnek az adócsomagot
A gazdasági tárca benyújtotta az őszi adócsomagot az Országgyűlésnek, amelynek legfontosabb eleme a köztehercsökkentésen és a versenyképesség növelésén túl az adóbürokrácia csökkentése – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Számos kedvező lehetőséget, újdonságot, és több apróbb pontosítást is tartalmaz a parlamentnek benyújtott adócsomag, a nemzetgazdasági tárca az adórendszeren keresztül kívánja segíteni a kis- és középvállalkozásokat – mondta Pankucsi Zoltán, a Deloitte adótanácsadó cég igazgatója. Kiemelte: emellett jelentős ösztönzőkkel segítik a tervezett adóváltoztatások a Magyarországon megvalósuló beruházásokat is.
1. Kétszeresére nő a kata bevételi határa
December 31-ig érdemes minden kisvállalkozónak átgondolnia a katára (kisadózók vállalkozások tételes adójára) váltást, hiszen jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a kata bevételi határa. Az értékhatár felemelésének köszönhetően jövőre még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást, egyszerűbb könyvvezetést és kevesebb adminisztrációt ez a jelenleg is népszerű adózás mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.
2. Több vállalkozás választhatja az alanyi mentességet
Az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz. Az új, 8 millió forintos limitnek köszönhetően még több vállalkozás választhatja 2017-től az alanyi mentességet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell áfát felszámítania és fizetnie az államkasszának, sőt még áfabevallást sem kell benyújtania.
Pankucsi Zoltán szerint a fenti két intézkedésnek valószínűleg rendkívül komoly gazdaságfehérítő hatása is lesz a legkisebb vállalkozások körében, hiszen nemcsak olcsóbb lesz a vállalkozás fenntartása, hanem nagyságrendileg kisebb papírmunkával is fog járni, ami elősegíti a jogkövető magatartást. A nagyobb vállalkozások számára vonzó lehetőséget teremt a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek enyhítése, és az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó új kedvezményrendszer bevezetése.
3. Megéri a kivát választani
A kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégek több mint 80 százaléka jobban járna az NGM szerint. Jövőre az arány még tovább javulhat. A kormány támogatja a gyors növekedésű középvállalkozásokat is, ezért duplájára emeli a már kivázó cégeknél a kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatárt. A belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, azonban mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget.
4. Egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás szabályai
A köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is. Jövőre senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű ehot fizetnie. Az eddig a különböző jövedelmeket terhelő, öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn.
5. Adókedvezmény a startup cégek befektetőinek
A startup cégekbe fektető vállalkozásokat adókedvezmény segíti, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, évente húszmillió forintig.
6. Versenyképesebb NAV
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az EU legversenyképesebb adóhivatalává válik azzal, hogy azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel. Jövőre debütál az adóhivatal új szolgáltatása, az úgynevezett támogató eljárás, amelynek lényege, hogy a NAV nem ellenőriz, nem szankciónál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges, közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében.
7. Csúszik az étel- és italautomaták bekötése a NAV-hoz
Az étel- és italautomaták a piaci szereplők kérésére az úgynevezett automata felügyeleti egység (AFE) nélkül még 2017. június 29-ig üzemeltethetőek.
8. A jövedéki adótörvény főbb rendelkezései 2017. április 1-jén lépnek hatályba
Szintén a piaci igényeknek megfelelve az új jövedéki adótörvény főbb rendelkezései 2017. április 1-jén lépnek hatályba – ismerteti közleményében az NGM.
9. Adókedvezmény az élőzenére a vendéglátóhelyeken
Jövőre a törvényjavaslat szerint a vendéglátóhelyeken az élőzene szolgáltatás költségként, ráfordításként elszámolt díja után adókedvezményt lehet igénybe venni, melynek mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka.
10. Adókedvezmény nászajándékba
Az első házasoknak 24 hónapig – gyermekáldás esetén is – jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék. Vagyis az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is.
11. Adóbevallást készít a NAV
Jövőre elkészíti a NAV az szja bevallásukat azoknak, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást vagy ezt a munkáltató nem vállalta.
A magánszemélyek számára jó hír, hogy az öngondoskodásra fordított befizetéseik után nagyobb összegű személyi jövedelemadó visszatérítésre lehetnek jogosultak és megszűnhet a kamatjövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is – tette hozzá Pankucsi Zoltán.
12. IFRS-átállással kapcsolatos módosítások
Az őszi adócsomag egyik hangsúlyos eleme a nemzetközi pénzügyi szabályok (IFRS) szerint beszámoló társaságokra vonatkozó adószabályok pontosítása. Az IFRS mélyebb ismerete nélkül könnyen el lehet veszni a szabályozásban és annak értelmezésében, az esetleges adókockázatok elkerülése fokozottabb figyelmet igényel az adózási-számviteli szakemberektől – figyelmeztet a Deloitte.
Bizonyos társaságok 2016-tól választhatják először az IFRS szerinti beszámolást és adózást, az áttérés azonban várhatóan csak 2017-2018-ban történik meg széles körben. Az áttérésre vonatkozó döntéseket a Deloitte szerint eddig az is hátráltathatta, hogy tudni lehetett, az őszi adócsomag több ponton is módosítja majd a szabályokat. A módosítások egyrészt orvosolják az eredeti szabályozásban megbúvó pontatlanságokat és anomáliákat, másrészt eddig nem szabályozott kérdésekről is rendelkeznek. Ezek közül kiemelten fontos, hogy az áttérő társaságoknak adó szempontból miképp kell kezelniük az eszközöket és kötelezettségeket érintő, a számviteli törvény és az IFRS szerint megállapított egyedi értékkülönbségeket – ismerteti a közleményben Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere.
A jogszabályalkotó e téren választási lehetőséget ad. Az egyik opció szerint a meglévő eszközöket és kötelezettségeket adó szempontból úgy lehetne kezelni, mintha az IFRS áttérés nem történt volna meg. A szakértő szerint ez érdekes helyzetet teremt az áttérést követő években, amikor az adóalapban az új eszközök és ügyletek IFRS bekerülési érték szerint, az áttérés előttiek pedig a korábbi szabályok szerint adóznának.
A társasági adóval kapcsolatos módosítások emellett korábbi problémákat szüntetnek meg többek között a számviteli politika-változások, céltartalék korrekciók, apportként átvett/átadott eszközök és tőkeleszállítás témakörökben. Speciális, az IFRS-re vonatkozó szabályokat a helyi iparűzési adó is tartalmaz, amelyeket szintén pontosítottak, egy részük itt is az egyértelműsítést, valamint a korábbi számviteli törvény szerinti fogalmakból levezetett adóalaphoz való közelítést és szimmetriát célozza. E változások nem jelentenek tartalmi módosulást a jelenlegi, IFRS alapján megállapított adóalaphoz képest. A változások másik része korábban nem szabályozott kérdésekre tér ki, így tartalmi változást jelent. Ilyen lehet például a saját követelés értékesítésével kapcsolatos új rendelkezés a pénzügyi szektor esetében.
Az IFRS specifikus szabályok első ránézésre nagyon különböznek az IFRS-ek sokszínű, és a számviteli törvény megközelítéséhez képest gyakorta teljesen más elveken alapuló ügyleti elszámolásának következtében. Veszprémi István szerint a módosítás révén kialakuló adózási környezet már egy stabilabb és kiforrottabb szabályozási hátteret képvisel, így adókérdés többé nem lehet akadálya az IFRS-re történő áttérésnek. Ugyanakkor a mögöttes szabályok és értelmezések várhatóan folyamatosan alakulni fognak még az elkövetkező évek során – hangsúlyozza a szakértő.
MIT SZERETNÉNEK A KKV-K?
OKISZ: a járulékcsökkentés a dolgozók bérének emelésében mutatkozzon meg!
A várható járulékcsökkentés hozadéka a dolgozók bérének emelésében mutatkozzon meg – mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke, aki hozzátette: ezt az OKISZ elnöksége is támogatja. Úgy látják, hogy a dolgozók bérének emelése középtávon a vállalkozások jövedelemtermelő-képességét javítja.
A kis- és középvállalkozásokat tömörítő iparszövetség elnöke szerint a munkabérre rakódó járulékcsökkentésnek a versenyszférában jobb hátteret kell teremtenie a magasabb bér emelésére. Vadász György úgy fogalmazott, a kisvállalkozásoknál beváltható az az ígéret, hogy a járulékcsökkentés hozadékát adják oda a dolgozóknak, azoknak, akik hozzájárulnak az eladhatóbb szolgáltatás, terméket előállításához.
A parlamentnek benyújtott adócsomagot az OKISZ elnöksége alkalmasnak ítélte a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására – mondta Vadász György, példaként említette, hogy a mikrovállalkozások adminisztrációs terhei valóban csökkennek, a korábbi gyakorlattal ellentétben az egyszerűsítésből adódó előnyöket nem oltják ki újabb állami bürokrácia-kötelezettségek, adatszolgáltatások bevezetése.
A szövetség pozitív intézkedésként értékeli, hogy a mikrovállalkozások alanyi áfamentességének határa a korábbi 6 millió forintról 8 millióra emelkedik, bár az OKISZ korábban 10 millió forintot javasolt, de a 8 millió forintot is megfelelőnek tartják – mondta Vadász György, aki szerint rendkívül kedvező a kisadózó vállalkozások tételes adójában (kata) az éves bevételi határ duplázása, 6 millió forintról 12 millió forintra emelése.
Számításuk szerint, az emelés után a katát további 50 ezer vállalkozásnak érdemes igénybe vennie, a jelenelgi 140 ezer mellett.
Az OKISZ elnöke aláhúzta, hogy az adóhivatal segítő partneri szolgáltatást kínál az adócsomagban. Az elgondolás szerint az ellenőrök a vállalkozókat segítik, ha bizonytalanságot érzékelnek, mielőtt büntetne, odamegy a vállalkozóhoz, és próbálja a kezét fogni. Ez a magatartási szándék előnyös lehetőség, és elindíthatja annak a szemléletnek az erősödését, hogy a kisvállalkozások az ellenőrben ne ellenséget, hanem segítőt lásson – monda Vadász György.
Az elemzők szerint is jelentős járulékcsökkentésre lenne szükség
Jelentős járulékcsökkentésre lenne szükség Magyarország versenyképességének javítása érdekében a szakértők szerint.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a versenyképesség javítása érdekében szükségszerűnek nevezte a járulékcsökkentést, úgy vélte, legalább 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés. A szakember rámutatott, hogy az euróra átszámolt – 2015-ös – nettó bérek alapján Magyarország elmarad a környező országoktól. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot. Ennek oka, hogy az egyedülállók – az egy keresettel rendelkezők – esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás, míg a környező országokban 35-40 százalék. A járulékcsökkentés kedvező hatással lehet a munkaerőhelyzetre is. Ha pedig a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók átadják a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ami tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elmondta: mindenképp jelentősebb járulékcsökkentésre lenne szükség, viszont kérdés, hogy a költségvetés mennyit bír el. Az elemző úgy látja: mivel a költségvetés kiegyensúlyozott, az ebből adódó a mozgástér mintegy 7 százalékos csökkentést tenne lehetővé. A járulékcsökkentés hozzájárulhat a bérek emelkedéséhez, ugyanakkor ez függ attól is, hogy valóban béremeléshez köti-e a kormány a járulékok mérséklését. Az elemző egyúttal felhívta a figyelmet a magyarországi munkaerőpiac másik problémájára, a szakképzett munkaerő hiányára, ami ugyancsak akadálya annak, hogy a vállalkozások több munkavállalót alkalmazzanak.
Adószakértő: el kellene törölni a szociális hozzájárulási adót, ebből lehetne emelni béreket
Angyal József okleveles adószakértő szerint nem az a munkáltatók legnagyobb problémája, hogy magasak a bérterhek, hanem, hogy nem találnak képzett munkaerőt. Azt javasolja, töröljék el a munkáltatókat terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és a felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre.
Az adószakértő az M1 aktuális csatornának kifejtette: jelenleg is van szociális adó kedvezmény, aki például szakképzetlen munkaerőt foglalkoztat, 14,5 százalék járulékkedvezményt kap. Ez nagyon jó volt, amíg növelni kellett a foglalkoztatást, de már a szakképzett munkaerő biztosítása a cél, ezért váltani kell.
A munkavállalók 15 százalék szja-t és 18,5 százalék járulékot fizetnek. Ha 27 százalékkal nőnek a bérek, abból 9 százalék mindjárt vissza is megy a költségvetésbe, a járulékcsökkentés csak 18 százalék terhet jelent a büdzsének – mondta az adószakértő. A családi járulékkedvezményt azért vezették be, mert akadtak, akiknek olyan kevés volt a fizetésük, hogy a családi kedvezményt az szja terhére nem tudták igénybe venni. A bérek 27 százalékos emelése esetén okafogyottá válik a családi járulékkedvezmény, ami 60 milliárd forintos tétel. Úgy vélte, a családi járulékkedvezmény a legfőbb akadálya az egyszámjegyű szja megvalósításának.
Ha egyben kezelnék a meglévő járulékkedvezményeket, a családi járulékkedvezményt, illetve a szociális hozzájárulási adót, megteremthető lenne a fedezet nagy része. A munkáltatói terhek nem változnának, a munkavállalók sem tiltakoznának, lehetővé válna a képzett munkaerő visszacsábítása, emellett fogyasztásösztönző hatása is lenne az intézkedésnek – mondta Angyal József.
Adócsökkentést sürget a MASZSZ a fekete foglalkoztatás elleni küzdelemben
A kormány a béreket terhelő adók csökkentésével lépjen fel a fekete és a szürke foglalkoztatás ellen, és iktassa törvénybe a méltányos díjazáshoz való jogról szóló Európai Szociális Kartát, amit már évek óta halogat – szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség a tisztes munka világnapján kiadott közleményében.
A szakszervezet megítélése szerint azzal, hogy a kormány máig nem írta alá és nem iktatta törvénybe a szociális jogok európai egyezményének 4. cikkelyét, kiszolgáltatta a munkavállalókat a munkaadóknak. Úgy vélik, hogy a többször beígért gazdaságfehérítés ellenére az adópolitikájával inkább erősíti a fekete foglalkoztatást és szélesíti a csak minimálbérre bejelentett munkavállalók körét.
A MASZSZ ezért azt is követeli a kormánytól, hogy hatásos intézkedésekkel, elsősorban a béreket terhelő adócsökkentéssel állítsa meg ezt a folyamatot. Az ilyen foglalkoztatás csak pillanatnyilag jó a munkavállalóknak, ám mivel a fekete foglalkoztatásnak a járulékfizetés megspórolása a célja, számos hátrányt okoz az alkalmazottaknak.
TÖBBEN ADÓZTAK TAVALY
Az szja bevallók száma és a bevallott jövedelem is emelkedett
A 2015-ös adóévről 4,625 millió magánszemély adott be személyijövedelemadó-bevallást, 50 ezerrel több, mint az előző évről. Az összevont jövedelmek összege 6,7 százalékkal, 10 064,6 milliárd forintra, a munkaviszonyból származó bérjövedelmek 6,8 százalékkal, 9250,3 milliárd forintra emelkedtek – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.
Az összes adókötelezettség a jogszabályváltozások és a jövedelmek növekedésének hatására 114,3 milliárd forinttal, 1535,8 milliárd forintra nőtt. Az adófizetési kötelezettséget vallók száma 4,111 millióról 4,166 millióra, az egy főre jutó adó összege pedig 346 ezerről 369 ezer forintra nőtt.
Az érvényesíthető kedvezmények levonása után a 2015-ös adóévben 4,079 millió – az előző évinél 53 ezerrel több – magánszemélynek keletkezett adófizetési kötelezettsége. Az összevont adóalap utáni adó 1383 milliárd forintot tett ki, amely 7 százalékkal – 90,7 milliárd forinttal – haladja meg az előző évit. Az összevont jövedelem adóterhelése 2015-ben 13,7 százalékos volt, ami nagyságrendileg megegyezik az előző évivel. A forrásadós jövedelmeket terhelő adó 129 milliárdról 152,7 milliárd forintra emelkedett.
Tavaly 3,991 millió embernek volt bérjövedelme, átlagosan évi bruttó 2,318 millió forint, illetve havi 193 ezer forint, az utóbbi 9 ezer forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az adóalapot csökkentő kedvezmények közül az első házasok kedvezménye címén 22 ezren, összesen 3,2 milliárd forinttal csökkentették összevont adóalapjukat. Családi adókedvezmény címén 2015-ben 1,097 millió ember, azaz a bevallást benyújtók 23,7 százaléka – az előző évinél 0,4 százalékponttal kevesebb – mérsékelte adóalapját. Személyenként átlagosan 1,110 millió – összességében 1218,6 milliárd – forint kedvezményt vettek igénybe. A 16 százalékos adómértékkel számítva ez a tavalyinál 4,7 milliárd forinttal több – összesen 195 milliárd forint adókedvezményt jelent.
Az összevont adóalapot terhelő adót csökkentő tételt 687 ezren mutattak ki 32,5 milliárd forint összegben, amelyből az önkéntes pénztári számlák javára történő rendelkezések 18,1 milliárd forintot tettek ki.
Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 34,9 százaléka, 3510,8 milliárd forint. A legmagasabb dinamika Vas megyében volt 7,3 százalékkal, a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4,8 százalék. Az országos havi átlagos összevont jövedelem 191 828 forint volt, a legmagasabb a fővárosban, 254 625 forint, a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 147 665 forint.
A 2015-ös adóévre bevallott külön adózó jövedelem az előző évi 746,3 milliárd forintról 892,2 milliárd forintra emelkedett, míg a forrásadós jövedelmet szerzők száma 6 ezerrel, 295 ezerre nőtt. A növekedés elsősorban az osztalékból származó jövedelmek 109,3 milliárd forintos (20,6 százalékos) dinamikájának tudható be, ezen jogcím részaránya 71,7 százalék volt. Az összes forrásadós jövedelem 5,2 százaléka (46,1 milliárd forint) származott külföldről.
A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók száma 0,5 százalékkal – 179,8 ezerről 180,7 ezerre -, árbevételük 4,4 százalékkal – 1956,4 milliárdról 2043,2 milliárd forintra nőtt. Az átlagos árbevétel 3,9 százalékkal – 10,9 millióról 11,3 millió forintra – emelkedett.
Tavaly 117,7 ezer vállalkozónak 120,9 milliárd forint nyeresége volt, míg 2014-ben 114,8 ezernek 110,5 milliárd forint. A nyereséges vállalkozók száma 2,5, a nyereségük 9,3 százalékkal nőtt. Tavaly 50,5 ezer vállalkozó könyvelt el összesen 37,7 milliárd forint veszteséget, míg 2014-ben 51,6 ezer vállalkozó zárt 35,3 milliárd forint mínusszal. A veszteséges vállalkozók száma 2,1 százalékkal csökkent, veszteségük 6,7 százalékkal emelkedett. 2015-ben 12,6 ezer, a 2014. évi 13,5 ezernél 6,4 százalékkal kevesebb vállalkozó volt nullszaldós.
A vállalkozói szja kötelezettséget vallók száma a 2014-es 159,2 ezerről 162,5 ezerre, adófizetési kötelezettségük 10,8 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra emelkedett 2015-ben.
Majdnem 3,8 milliárd forint volt a bevallott TOP-jövedelem Magyarországon
A legnagyobb összevont jövedelem 2015-ben 3,777 milliárd forint volt az adóbevallások szerint, 2,7 milliárddal több az előző évinél – ismertette ki a NAV. A legnagyobb összevont jövedelem külföldön adózott 35,5 százalékkal, Magyarországon a kettős adóztatást kizáró egyezmény miatt nem kellett utána adót fizetni. A legnagyobb, munkaviszonyból származó bérjövedelem 1,757 milliárd forint volt.
Az elkülönülten adózó forrásadós jövedelmek között a legmagasabb érték 9,756 milliárd forintot tett ki 2015-ben, ami 5,4 milliárddal nagyobb a 2014. évinél. Ez teljes egészében külföldről származó osztalékjövedelem volt, amely után külföldön 1463,4 millió forint (15 százalék) adót fizetett a magánszemély, így Magyarországon 97,6 millió forint (1 százalék) adófizetési kötelezettsége keletkezett, amivel a 79. helyezett lett a legnagyobb adózók listáján.
VADÁSZNAK AZ ADÓELKERÜLŐ CÉGEKRE
Új rendszert vezetnek be az adóelkerülő vállalkozások kiszűrésére a visegrádi négyek
A visegrádi négyek új rendszert vezetnek be az adóelkerülő vállalkozások kiszűrésére, a NAV a találkozón az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerét mutatta be a tagállamoknak – közölte az NGM. Tállai András, a szaktárca parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a NAV vezetője az adó- és vámhivatali vezetők találkozóján elmondta: az úgynevezett integrált kockázatkezelési rendszer keretében mind a négy tagállam bemutatja saját kockázatelemzési rendszerét, így az egyes országok adó- és vámhivatalai pontosan tudják, hogy a lehető leggyorsabban milyen adatot szerezhetnek be egymástól az adócsalók vizsgálatakor.
Az államtitkár méltatta a V4-ekkel való eddigi együttműködést is, példaként említve a bázisolaj kereskedelem elleni szakértői munkacsoport sikerességét, amely már 16 ország részvételével, és az Europol szakmai és pénzügyi támogatásával végzi akcióit.
Megjegyezte azt is, hogy a 25 éves múltra visszatekintő V4 országok találkozóinak köszönhető a 2016. január 1-jétől bevezetett azonos küszöbár, tehát minden a távol-keletről behozott textiltermék és lábbeli esetén ugyanazokat a minimumárakat tekintik irányadónak a pénzügyőrök a vámérték meghatározásánál a visegrádi országokban. Így a kereskedők nem tudnak egyetlen V4 államban sem a küszöbértéknél alacsonyabb érték után vámot és áfát fizetni.
Forrás: MTI, M1
