Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Gazdaság

Hogyan alkalmazzunk diákmunkásokat?

Egyre nagyobb a munkaerőhiány, így egyre több egyetemi hallgató dolgozik – közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) főtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában. Simon Balázs elmondta: míg a 2008-as válság idején az egyetemisták egyötöde sem dolgozott, most majdnem ötven százalékuk munkába áll. Ennek oka, hogy a cégek igénye megnőtt, különösen nyáron, amikor szabadságra mennek alkalmazottaik.

Nemcsak a versenyszférában, hanem a közigazgatás területén is találhattak munkát a diákok. Július-augusztus között nyári diákmunka-programot indított az önkormányzatoknál a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – ismertette az MTI. Ennek keretében a 16-25 év közötti nappali tagozatos diákok kaphattak a területi, települési önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetőséget.

A DiákÉSZ főtitkára elmondta: jelenleg országosan 138 ezren vállalnak munkát iskolaszövetkezeten keresztül, a diákok évente több mint 20 millió órát dolgoznak. Bizonyos területeken, így például az idegenforgalomban (strandok üzemeltetése, fesztiválok szervezése) akár a 20-30 százalékot is elérheti a diákmunkások aránya, a kereskedelemben és az iparban azonban nem jellemző ilyen magas érték. A tanulók a gazdaság minden szegmensében megjelennek, elsősorban azonban alacsonyabb végzettséget igénylő, akár betanított munkát bíznak rájuk.

Simon Balázs szerint a diákok javadalmazása idén intenzíven felfelé mozdult el. Míg korábban az iskolaszövetkezetek nem tudtak minimálbér fölötti összegeket kínálni a diákoknak, Budapest környékén már kizárólag annál magasabb jövedelmet kapnak.

A Jófogás és a GKI közösen készített kutatása szerint a 18-24 éves pályakezdők nettó 181 ezer forintra vágynak. Az igények az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkednek: az alapszakos felsőoktatási hallgatóknak jellemzően kisebbek az elvárásai, mint a jelenleg már mesterképzést végzőknek.

 

MIT MOND A MUNKAJOG A DIÁKMUNKÁRÓL?

Mindegy, hogy nyári vagy évközi diákmunkáról beszélünk, alkalmi vagy hosszabb időre szól a megállapodás, teljes vagy részmunkaidős – a munkáltatók kötelesek munkaszerződést kötni a diákokkal – hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium.

– Életkor: iskolaszünetben már 15 éves kortól, tanulmányi időszakban 16 éves kortól dolgozhatnak a fiatalok a Munka törvénykönyve rendelkezései szerint. Ha a tanuló még nincs 18 éves, szüleinek vagy törvényes képviselőjének is hozzá kell járulnia a munkavégzéshez.

– Munkaszerződés: a diákmunkással is munkaszerződést kell kötni, melyben szerepelnie kell a munkavégzés helyének, a munkáltató nevének, a munkaidőnek, a munkakörnek, ha határozott időre szól a szerződés, akkor annak, hogy meddig alkalmazza a munkaadó a fiatalt. Emellett a bért, a próbaidőt (ha van) és személyes adatokat is bele kell foglalni a dokumentumba.

– Egyszerűsített foglalkoztatás: ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatási forma keretében alkalmazza munkavállalóját, abban az esetben nem kötelező a munkaszerződés, ám érdemes írásban rögzíteni a feltételeket, ugyanis a megállapodást utólag csak így kérheti számon mindkét fél biztosan.

– Szabadság: rövidebb időtartamú munka esetén is megilleti a munkavállalót az éves szabadság időarányos része. Mivel évente 20 nap rendes szabadság jár, ezért ha két hónapot dolgozik a diák, alapesetben akkor is megilleti őt 3 fizetett szabadnap. Ha ezt nem veszi ki, akkor a munkáltatónak ki kell fizetnie neki, amikor megszűnik a munkaviszonya. Ha a diák még nem, vagy csak adott évben tölti/töltötte be a 18. életévét, akkor évente további 5 nap pótszabadság, vagyis összesen évi 25 nap jár számára. Így a fenti példánál maradva 2 hónap után arányosítva már 4 nap szabadságot vehet ki a dolgozó fiatal.

AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK

A nappali tagozatos diákok közül sokan dolgoznak iskolaszövetkezeten keresztül. Ebben az esetben a diák a szövetkezettel létesít munkaviszonyt, és a szövetkezet közvetíti ki a vállalkozásokhoz. A munkaszerződést ilyenkor is írásban kell megkötni, de nem kell benne meghatározni sem az alapbért, sem a munkakört, hiszen ez alkalmanként változhat. Elég csak a munkavállaló által vállalt feladatok körét, az alapbér legkisebb összegét, és kapcsolattartás módját megadni. A konkrét munkavégzési feltételekről minden egyes munkavégzéssel kapcsolatban külön írásos megállapodást kell kötni, amelyben már rögzíteni kell az adott munkakört és az adott munkabért is.

Ebben a foglalkoztatási formában általában nem jár fizetett szabadság a diáknak, de legalább annyi munkavégzési kötelezettséggel nem járó szabadnapot kell kapnia, mint amennyi szabadság más esetben járna neki. Vannak azonban esetek, amikor az iskolaszövetkezeti tagság keretében dolgozó diákot is megilleti a díjazás, például akkor, ha a munkáltató vagy a szolgáltatást igénybevevő cég beosztotta őt munkavégzésre, de végül mégsem tud munkát adni neki, vagy ha a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. Ha a szövetkezeti tag aktuálisan munkát végez, néhány más esetben is járhat neki fizetség, többek között például akkor, ha kötelező orvosi vizsgálatra megy, vagy vért ad – derül ki A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió Szociális Alapjának támogatásával készült elemzésből.

– Szakmai gyakorlat: 2016 áprilisában módosították a szövetkezetekről szóló törvényt, eszerint a gyakorlati képzéshez kapcsolódó, a felsőoktatási intézmény által meghatározott szakmai feltételeket az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója együttesen biztosítja. Azaz a hallgatók iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka keretében is letudhatják a felsőoktatási intézmény által kötelezően előírt szakmai gyakorlatot, mely feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Erre korábban nem volt lehetőségük, ugyanis ők az iskolaszövetkezetek alkalmazottai, nem pedig a fogadó vállalkozások foglalkoztatják őket.

A törvénymódosításnak az volt az oka, hogy Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer diák vállal valamilyen típusú munkát, akiknek jelentős része iskolaszövetkezetekben dolgozik (utóbbiak közül körülbelül 15 ezer fő tanul a felsőoktatásban).

– Passzív féléves hallgatók: tavaly nyár óta a passzív szemeszterüket töltő nappali tagozatos hallgatók is munkát vállalhatnak iskolaszövetkezet tagjaként. Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖOK) elnöke akkor elmondta, hogy régóta várt rendezésre a passzív hallgatók iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkavállalása, amely nagy lehetőség a tanulmányaikat szüneteltető hallgatók számára. Ez a törvénymódosítás 25 ezer félévhalasztó nappali tagozatos, passzív jogviszonyú felsőoktatási hallgató számára tette lehetővé a munkavégzés ezen formáját.

HOGYAN KELL ADÓZNI EGY DIÁKMUNKÁS UTÁN?

Ha egy fiatalnak nincs adóazonosító jele, igényelnie kell ahhoz, hogy munkát vállalhasson, ezt a 16T34-es nyomtatványon lehet igényelni. A munkáltató pedig az ő béréből is levonja az adót, akár a többi alkalmazottja esetében. Ehhez még a tényleges munkakezdés előtt be kell jelentenie a diák munkavállalót az adóhivatalnál, csak ettől válik a foglalkoztatás legálissá.

A nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles, a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó béréből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie. A foglalkoztatónak a jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallás tervezetéhez.

 

Közterhek munkavállalási formánként (Forrás: NAV)

Forrás: MTI, M1

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.