Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Gazdaság

Íme a legfrissebb pályázatok, támogatások

EURÓPAI UNIÓ

Év végéig mintegy 1600 milliárd forintos uniós forrás kifizetése várható

2016 végéig várhatóan 1500-1600 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást fizetnek ki a nyertes pályázóknak – közölte Vitályos Eszter, a fejlesztésekért felelős államtitkár Nyíregyházán, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. által szervezett Közel a segítség elnevezésű konferencián.

A 2014-2020 közötti fejlesztési ciklusban a 10 operatív program beruházásaira együttesen 25,1 milliárd eurós forrás áll rendelkezésre Magyarországon, amely a vidékfejlesztési kerettel és a helyi társfinanszírozással kiegészülve mintegy 12 ezer milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A legnagyobb részt, az összeg 60 százalékát a magyar kormány döntése szerint gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordíthatják a sikerrel pályázók.

Az államtitkár a konferencián szólt arról, hogy eddig 76 ezer pályázatot nyújtottak be a beruházást tervezők, s az általuk igényelt összeg 7917 milliárd forint volt. A döntéshozók 3860 milliárd forint értékű fejlesztést támogattak, míg szerződésközeli állapotban van további 3376 milliárd forint értékű projekt jóváhagyása.

Vitályos Eszter hozzátette, hogy a korábbi, 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus beruházásaihoz az idén fizettek ki 230-240 milliárd forintot, így most 1300 milliárd forint közeli a 2016-ban átutalt uniós összeg. Eddig a fejlesztési pályázati lehetőségek 76 százalékát hirdették meg, 41 százalékos arányban a támogatás megítélésére döntés született és 12 százalékban ki is fizették az uniós forrást.

Lipők Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos, Kemecse polgármestere a tanácskozáson kiemelte: a megye Budapest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye után a harmadik legnagyobb összegű uniós forrást használhatja fel fejlesztéseihez, a mintegy 560 ezer lakosú térségben egy emberre 240-300 ezer forint közötti összeg jut.

Seszták Oszkár, a Szabolcs megyei önkormányzati közgyűlés elnöke megemlítette, hogy a közel 90 milliárdos területi operatív program pályázati lehetőségei közül 75-öt hirdettek már meg, s azokra 606 pályázat érkezett be. Januárban, februárban várják a jelentkezési dömpinget, s az év első felében a forrás 70-80 százalékát szeretnék szerződéssel lekötni.

Rekordgyorsasággal halad a kormány az EU-pályázatokkal

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint rekordgyorsasággal halad a kormány a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó európai uniós (EU-s) pályázatokkal. A politikus az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta, el tudják majd érni, hogy 2018 végére az összes forrást lehívhassák a pályázók.

Arról is beszélt, hogy 200 napra akarják csökkenteni a pályázat benyújtásától a pénzhez jutásig eltelt időt. Bánki Erik a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását nevezte a legfontosabbnak.

VIDÉKFEJLESZTÉS

Az idén mintegy 130 milliárd forint forrás válik elérhetővé a Vidékfejlesztési programban

Mintegy 130 milliárd forint forrás válik elérhetővé még az idén a Vidékfejlesztési programban – mondta Madari Őrs, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkári kabinet politikai tanácsadója a Bács-Kiskun megyei polgármestereknek szervezett szakmai fórumon Kerekegyházán.

A tavaly nyáron elfogadott program 70 pályázatából eddig meghirdetett 41 révén már több mint 966 milliárd forint vált elérhetővé az 1300 milliárdos keretből. Az igényeket látva az Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés pályázati kiírást a Miniszterelnökség egy 40 milliárd forint összegű kerettel újra meghirdette, ezúttal elsősorban az állattartóknak és a kertészeknek. A kérelmeket december 2-ig lehet benyújtani.

Az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt öt pályázati felhívás közül hármat keretkimerülés miatt már korábban fel kellett függeszteni, de továbbra is nyitva áll az általános állattartó telep, valamint a juh- és kecskeágazat korszerűsítését célzó lehetőség – mondta.     A borászat 40 milliárd forint összegű támogatási keretét már szintén kimerítették a pályázók, de december 12-ig még várják az igényeket. Eddig 562 támogatási kérelem érkezett be.

Továbbra is nyitva áll a kertészetek korszerűsítésére vonatkozó négy pályázati lehetőség is, akárcsak az öntözésfejlesztésre vonatkozó 49,5 milliárdos keret. Eddig mintegy 10 milliárdos összegre érkezett kérelem.

A kisüzemek fejlesztésről Madari Őrs elmondta: a beadott 882 kérelemmel a rendelkezésre álló 5 milliárdos keretből már több mint 4 milliárd forintot hívtak le. A igénylők 3 százaléka szociális szövetkezetként pályázott.

A nem mezőgazdasági tevékenységek elindítására és fejlesztésére 50 milliárd forint áll rendelkezésre, az október vége óta nyitva álló 13,8 milliárdos keretre már több mint 53 milliárd forint összegű kérelem érkezett.

Az önkormányzatok részére kiírt 27 milliárdos vidékfejlesztési pályázatokról közölte, a pályázati lehetőséget háromszoros túligénylés miatt fel kellett függeszteni. Az egyedi szennyvízkezelés támogatási kérelem 12 milliárdos keretére február óta 35-en mintegy 5 milliárd forintot meghaladó igényt nyújtottak be.

A tanácsadó közölte, kertészeti gépbeszerzésre december 19-étől egy hónapon át lehet pályázni, a rendelkezésre álló keretösszeg 18 milliárd forint.

Várhatóan szintén decembertől válik elérhetővé az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatására elkülönített közel 5 milliárd forintos keret is. Szintén hamarosan megjelenik közel 38 milliárdos forráskerettel a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása pályázat. Az egyenként 12 millió forint támogatási összeg elnyerésével a tárca a generációváltást segítené a mezőgazdaságban és fejlesztési forrást biztosítana az önálló családi gazdaságok kialakításához. Hozzátette: a beruházási támogatás 36 milliárdos kerete az idén szintén elérhetővé válik.

Az év végig megjelenik a tanyák háztartási léptékű villamos energia- és vízellátása, valamint a szennyvízkezelési fejlesztésekre vonatkozó pályázati felhívása több mint 8 milliárdos kerettel. Várhatóan még ebben a hónapban megjelenő lehetőség a külterületi helyi közutak fejlesztésére, önkormányzati utak karbantartásához szükséges munkagépek beszerzésére vonatkozó kiírás is. A több mint 18 milliárd forintos keretből a tervek szerint a tanyás térségben nemcsak a földutak, hanem a rossz minőségű, szilárd burkolatú utak felújítására is lehetőség lesz.

A helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztésére, valamint közétkeztetés javítására közel 13 milliárdos keret áll majd rendelkezésre. A kifejezetten önkormányzatokra vonatkozó kiírás is megjelenik még az idén.

A Vidékfejlesztési program Leader-intézkedéseire 59 milliárd forintot különítettek el, a helyi akciócsoportok várhatóan 2016 decembere és 2017 februárja között írhatják ki első pályázati felhívásaikat. A települések önkormányzatai szálláshelyek létrehozására, turisztikai építményekre, szolgáltatásfejlesztésre, eszközbeszerzésre, továbbá közösségi terek kialakítására, fejlesztésére, a civil szervezetek pedig székhelyfejlesztésére, eszközbeszerzésre, valamint hagyomány- és értékteremtő programok megszervezésére pályázhatnak.

Elindult a vidékfejlesztési pályázatok előlegfizetése

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) elindult a 2020-ig tartó európai uniós programozási időszak agrár-környezetgazdálkodást és az ökológiai termelést segítő támogatásainak előlegfizetése, november végéig több mint 15 milliárd forintot fizet ki a hivatal mintegy 6800 gazdálkodónak – közölte a Miniszterelnökség. A gazdálkodók a többletvállalásaik finanszírozására kapnak támogatást. Mindez a tárca szerint azért fontos, mert a kedvezményezettek kötelezettségvállalási időszaka 2016. január 1-től kezdődött.

Az MVH a napokban azoknak a gazdálkodóknak juttatja el a támogatás egy részét, akiknél az előzetes ellenőrzések már lezárultak és a kifizető ügynökség mindent rendben talált.

A közlemény szerint a tárcának hosszú tárgyalások eredményeként ismét sikerült a magyar érdekeket érvényesítenie Brüsszelben, ugyanis az uniós csatlakozás óta először nyílik lehetőség előlegfizetésre egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatásnál.

Sokszoros a túligénylés a vidékfejlesztési program beruházási pályázataira

A vidékfejlesztési program egyes pályázataira sokszoros a túligénylés – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán. Az eddigi 42 pályázati felhívás kereteire két-háromszoros vagy akár négyszeres az igénylés egyes beruházási támogatások esetében. Legutóbb a mikrovállalkozásoknak szánt 13,9 milliárdos keretre érkezett 62 milliárd forintos igény miatt kellett felfüggeszteni a pályázatot. Olyan pályázati dömpinggel szembesültek, ami miatt vizsgálat indult, mert feltűnően nagy számban érkeztek egy kaptafára készült pályázatok – mondta Kis Miklós Zsolt.

Az államtitkár jelezte, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programban is óriási volt a túligénylés, több mint 450 milliárdos igény érkezett a 190 milliárd forintos keretre, de második körös felhívást is hirdettek a kiegyenlítettebb forráskiosztás érdekében.

Emlékeztetett arra, hogy a vidékfejlesztési programokra szolgáló 1300 milliárd forint csaknem 80 százalékára hirdettek már pályázatot. A tervek szerint 2017-re minden pályázati kiírás megtörténik, illetve megkezdődnek már az előleg- vagy számlaalapú kifizetések is.

Viski József, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke elmondta, hogy az agrártámogatásokra vonatkozó éves részkifizetések már a végéhez közelednek. Eddig 80 milliárd forintnyi előleget fizettek ki az alaptámogatások előlegére, a jövő héten további 20 milliárd kifizetésére számítanak. A zöldítésre szóló előleg összege 26 milliárd forint lesz az idén a múlt évi 8 milliárd után.

A hazai termelők idén 103 milliárd forint, jövőre pedig 95 milliárd forint nemzeti kifizetésre számíthatnak, a közvetlenül EU-s támogatások összege pedig idén és jövőre is 396 milliárd forint körül alakul. Alaptámogatást ebben az évben 177 ezer termelő igényelt – mondta Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium agrárközgazdasági főosztályának vezetője.

A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy idén a hektáronkénti 5,4 tonnás búza- és 5,1 tonnás árpatermés is történelmi rekord, de kiváló hozamot produkált a kukorica és az őszi búza is, napraforgóból pedig Magyarország lett az idén az EU legnagyobb termelője.

Az agrárszakember megemlítette, hogy az állattenyésztés minden termékkörben bővült az év első 9 hónapjában. Szarvasmarhából 8,8 százalékkal, sertésből 5, baromfiból 9,1 százalékkal többet vágtak le a tavalyi azonos időszakinál.

Szentirmay Zoltán kitért arra is, hogy a mezőgazdaságban az első fél évben csaknem 218 ezren dolgoztak, 10 százalékkal többen az egy évvel ezelőttinél, 2010 óta pedig 29,3 százalékos növekedést mutat a foglalkoztatottság.

INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ

Meghirdették a 2016. évi Magyar innovációs nagydíj pályázatot

Kiírta a 2016. évi Magyar innovációs nagydíj pályázatot a Magyar Innovációs Alapítvány együttműködő partnereivel közösen, a díjjal hagyományosan az év legjelentősebb műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítményét ismerik el – jelentette be Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alapító elnöke.

A25. alkalommal kiírt pályázatra 2017. február 15-ig lehet jelentkezni, a nagydíj mellett öt kategóriában szakmai innovációs díjat adnak át. A 2014. január 1. után alapított legeredményesebb startup vállalkozásnak a MISZ Startup innovációs díját ítélik oda. Az elismeréseket 2017. március végén fogják átadni az Országházban.

Az elnök tájékoztatatása szerint a beérkező pályázatokat egy 19 tagból – egyetemi professzorokból, vállalati vezetőkből, az innovációs nagydíjat korábban elnyert vállalatok vezetőiből – álló független bíráló bizottság értékeli. A díjak odaítélésénél döntő szempont a többlet árbevétel elérése az innováció révén.

A MISZ elnöke kiemelte: az elmúlt 24 évben a pályázat keretében 1119 innovációs teljesítményt ismertek meg, közülük 189 kapott elismerést. Az innovációs nagydíjat elnyert cégek között 7 nagyvállalat, valamint 15 kis és közepes vállalat is található.

Monszpart Zsolt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) innovációs és általános elnökhelyettese arról tájékoztatott, hogy 2015-ben és az idén a hivatal által menedzselt innovációs célú pályázati kiírások forrásösszege elérte a 200 milliárd forintot. Szerinte akkor javul majd az ország versenyképessége, ha nemzetközileg is több lesz az eredményes vállalat.

STARTUP

Pályázati program startupokat fejlesztő közép-magyarországi műhelyek létrehozására

A Közép-Magyarország régió számára is megnyílik a startup vállalkozások alapítását, mentorálását és képzését ösztönző környezet megerősítését célzó Innovációs ökoszisztéma (Öko 16) pályázati program, amelyre pályázhatnak már működő, tapasztalattal rendelkező piaci inkubátorok és új inkubátorok is – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott felhívásra rendelkezésre álló keretösszeg 1,5 milliárd forint. Pályázó inkubátoronként minimum 300 millió, maximum 500 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető.

A startupok számára – fejlesztésre, képzésre és piacra lépésük támogatására – a most meghirdetett pályázaton sikeresen szereplő inkubátorok írnak ki pályázatot, az üzleti alapon megítélt támogatást pedig közvetlenül az inkubátoroktól hívhatják le az induló innovatív vállalkozások.

Az inkubátorok maguk döntenek a startup projektek kiválasztásáról és indokoltság szerint különböző mértékű finanszírozásáról.

Az inkubátor által elnyert támogatás legfeljebb 20 százaléka számolható el az inkubátor közvetlen működési költségeire, legalább 80 százaléka pedig a startupoknak kötelezően továbbutalandó támogatás. A pályázó vállalkozásoknak rendelkezniük kell az igényelt teljes támogatási összeg legalább 20 százalékának megfelelő összegű saját tőkével. Az új felhívással kiegészül az induló innovatív vállalkozások létrehozását, megerősítését és fejlesztését ösztönző versenypályázati rendszer.

Az NKFI Hivatal felidézte: a tavaly decemberben uniós forrásból, 5 milliárd forintos keretösszeggel megnyílt Innovációs ökoszisztéma felhívás keretében eddig a központi régión kívül volt elérhető forrás a most meghirdetett felhíváshoz hasonló célrendszerrel.

A komplex szempontrendszer, így az üzleti terv, valamint a helyi startup ökoszisztéma építésére, fejlesztésére vonatkozó terv alapján az erre a pályázatra benyújtott 44-ből nyolc projektjavaslat kapta meg a hivataltól a támogató véleményt idén augusztusban, ennek birtokában nyújthatták be a pályázók a projekttervet a pályázatot elbíráló irányító hatósághoz.

A kutatásfejlesztési és innovációs célú versenypályázati rendszerben az innovatív vállalkozások számára elérhető konstrukciókból, és a 2016 októberében létrejött állami kockázati tőkealapból további forrás biztosítható a nemzetközileg is versenyképes vállalkozások építéséhez – hangsúlyozta közleményében a hivatal.

Startup cégek is indulhatnak a 25. Innovációs Nagydíjon

Startup cégek is indulhatnak a 25. Innovációs Nagydíj pályázatán, nekik külön kategóriát is indítottak – mondta Antos László, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna műsorában.

Elmondása szerint a 2014. január 1. után alapított cégek indulhatnak a startupoknak kiírt külön versenyben. A zsűri három szempont szerint értékeli a beérkezett pályázatokat: a legfontosabb a gazdasági eredmény, de fontos az innováció foka, illetve az ötlet társadalmi hasznossága is. A 19 tagú zsűri a legjobb tíz pályaműről titkosan szavaz, a díjátadó március végén lesz.

Antos László hangsúlyozta: Magyarországon néhány százra tehető az innovációval foglalkozó cégek száma, míg a hasonló méretű Ausztriában kétszer ennyi társaság specializálódott erre a tevékenységre. Fontosnak nevezte, hogy az állam ösztönözze az innovációs tevékenységet akár állami megrendelés útján is.

Forrás: MTI, M1

Kép: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük