DÖBBENETESEN ROSSZAK AZ EREDMÉNYEK
A magyar kkv-k többségénél cserére szorul az informatikai géppark
A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős hányadánál cserére szorul az informatikai géppark egy része, mivel a legrégebbi számítógépek életkora a 12 évet is eléri – többek között ez derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb felméréséből. Az informatikai audit a magyar kkv-k digitális felkészültségét, az informatikai eszközökkel és szolgáltatásokkal való ellátottságát vizsgálta, több mint 1300 cégvezetőt kérdeztek meg.
A vállalkozások nem használják tudatosan a digitális eszközök kínálta lehetőségeket, gyakran csak egy-egy részterületre fókuszálnak, ezzel pedig jelentős digitális hátrányba kerülhetnek európai uniós versenytársaikkal szemben.
Céges weboldallal ugyan már a cégek 80 százaléka rendelkezik, ugyanakkor annak tartalmát eseti jelleggel változtatják, így nem ritka, hogy még havi rendszerességgel sem frissülnek az információk rajta. Valamilyen webes értékesítési megoldást csupán a válaszadók töredéke használ. Adatbázist nagyon kevesen építenek, elektronikus hírlevelet mindössze 20 százalékuk küld vevőinek.
Az MKIK döbbenetesen rossz eredménynek nevezte, hogy a magyar kkv-k kevesebb, mint egyharmada rendelkezik átgondolt adatvédelmi, biztonsági szabályzattal.
A vállalatok arra a kérdésre, hogy elsősorban milyen informatikai megoldást tartanának fontosnak a hatékonyság növelése és a munkafolyamatok optimalizálása érdekében, a legtöbb esetben valamilyen vállalatirányítási rendszert adtak válaszul. Jelenleg főként a pénzügy, számvitel, az értékesítés és a beszerzés, logisztika területén használnak vállalatirányítási (ERP) rendszereket, ritkán integráltan, a vállalkozás teljes működésére hangolva.
Németországban megnyíltak az első okosiskolák
Elkezdődött Németországban az okosiskola (Smart School) nevű kísérleti program, amelynek célja a digitalizáció folyamatának becsatornázása a közoktatásba. Elsőként Saar-vidék csatlakozott a programhoz, ahol két iskolában kezdték el a digitális közoktatási modell kifejlesztését célzó munkát a tartományi fővárosban, Saarbrückenben rendezett nemzeti infokommunikációs csúcstalálkozóra (Nationaler IT-Gipfelre) időzítve.
A Sankt Wendelben működő Wendalinum gimnázium hatodik osztályos tanulói azt a feladatot kapták, hogy egy táblagép és az internet segítségével 50 perc alatt készítsenek útmutatót a csúcstalálkozó résztvevőinek arról, hogy miként juthatnak el a rendezvény helyszíneire. A Wendalinumban és a saarbrückeni Bellevue középiskolában a digitális átalakulás szaktárgyak oktatásában, például matematika órán, de még testnevelés órán is megjelenik, a többi között mérkőzések taktikai elemzésénél.
A várakozások szerint az ötéves program tapasztalatai alapján ki lehet dolgozni egységes oktatás-módszertani, tanárképzési és továbbképzési eljárásokat, valamint szabványokat az iskolákban használt informatikai eszközök üzemeltetéséhez és karbantartásához.
A szövetségi kormány a következő öt évben 5 milliárd euróval támogatja az ország 40 ezer iskoláját az eszközpark fejlesztésében és a szélessávú internet-infrastruktúra kiépítésében. Azonban az oktatás elsősorban tartományi hatáskör, így a 16 tartománynak kell megválaszolnia azt a kérdést, hogy a tanárképzéstől a tantervekig milyen átalakításokra van szükség ahhoz, hogy az oktatási rendszer lépést tartson az élet egyre több területét átható digitalizációval.
A berlini vezetés igyekszik iránymutatással szolgálni. A technikai és felhasználói kompetenciák megszerzésénél többről van szó, arra kell felkészíteni a gyerekeket, hogy eligazodjanak a megváltozott világban, felismerjék és kihasználják a digitalizációval megjelenő új lehetőségeket – húzta alá a saarbrückeni tanácskozást megnyitó beszédében Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter.
ITT A DIGITÁLIS IPAR KORSZAKA
A világ a digitális ipar korszakába lép
A világ az adatalapú, digitális ipar korszakába lép, és amelyik ország erre a rendkívül éles váltásra nem tud reagálni, megfelelően lépni, annak versenyképessége gyorsan elillan – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a GE Globális Digitális Fejlesztési Központjának megnyitóján. Hozzátette: a cég a magyar kormány egyik legjobb befektetési partnere, az amerikai vállalat most 8 milliárd forintos beruházással Budapesten hozta létre a hat digitális fejlesztési központjának egyikét, Európában az egyedülit. Az új központ 400 új munkahelyet hoz létre, ennyivel növeli a GE jelenlegi tízezeres alkalmazotti létszámát.
A külgazdasági és külügyminiszter arról is szólt, hogy az idei első kilenc hónapban a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 13 amerikai beruházást hozott az országba 440 millió dollár értékben, ezek a befektetések 3040 új munkahelyet teremtettek. Hozzátette: a HIPA további 13 új amerikai befektetésről is tárgyal, amelyek további 200 millió dollárt tesznek ki, és 2500 új munkahelyet eredményeznek.
Szijjártó Péter rámutatott: 2010 után a magyar kormány elhatározta, hogy Magyarország legyen Közép-Kelet-Európa egyik termelési központja. Ezt elérte, teljesítette az ország, ami jó alapot ad arra, hogy az ipar új korszakába, a 4. ipari forradalom, a digitalizáció időszakába is sikerrel lépjen be – fűzte hozzá.
2010 óta a 677 ezer új munkahely jött létre, az országban a munkanélküliségi ráta 5 százalékra csökkent, és napjainkban 4 millió 386 ezer ember dolgozik – mondta Szijjártó Péter. A következő évtől a kormány jelentős adókedvezményeket vezet be, amelyek a dolgozók munkába járását, lakhatását segítik. További beruházásösztönző lépésekre is sor kerül majd, kevesebb lesz a vállalkozások adminisztratív terhe, és a cégek kutatásra-fejlesztésre fordított összegeit adókedvezményekkel támogatja majd a kormány.
A GE a hat digitális fejlesztési központjának egyikét Budapesten hozta létre, a magyar infokommunikációs szakemberek sikerének is betudható. Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a központ megnyitóján elmondta: a GE Magyarország egyik legjelentősebb befektetője, már 1989-ben, az amerikai cégek közül úttörőként befektetett az országban, napjainkban Magyarországon mintegy 10 ezer enbernek ad munkát. Peter Stracar, a GE közép-és kelet-európai régió ügyvezető igazgatója kiemelte: a GE a magyar kormány stratégiai partnereként tovább folytatja magyarországi beruházásait és ipari hátterének fejlesztését.
A központ szakértői szoftverfejlesztéssel, az üzleti folyamatok és alkalmazások rugalmasságát javító informatikai megoldásokkal, informatikai infrastruktúra építéssel és működtetéssel foglalkoznak majd, továbbá adatelemzési (Big Data) megoldásokhoz nyújtanak hozzáférést a vállalat ügyfeleinek – emelte ki Peter Stracar.
A digitális technológia alapjaiban változtatja meg a gyártási rendszereket
A digitalizáció és az internet-gazdaság alapjaiban változtatja meg a gyártási rendszereket, a kelet-közép-európai régió országai közötti együttműködés a digitális gazdasági fejlődés területén különösen eredményes lehet – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrég a Regionális Digitális Konferencián.
A mostani digitális átalakulás a jól képzett munkaerőre, a magas hozzáadott értékű termelésre és az innovációra támaszkodik, ezért globális és fenntartható versenyelőnyt jelenthetne a régió országainak azon országokkal szemben, amelyek csupán az alacsony munkabér révén tesznek szert előnyre. Elmondta, a magyar kormány egyértelmű álláspontja, az innováció-vezérelt gazdaságra való átállás, az ipar fejlesztése és a fejlődés kormányzati támogatása elengedhetetlen.
Az internet-gazdaság átalakítja az ipari gyártási rendszereket
Új technológiai korszakváltás időszakát éljük, amelyben az internet-gazdaság alapjaiban alakítja át az ipari gyártási rendszereket, új innovatív üzleti modelleknek nyit utat – mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára azon a rendezvényen, amelyen az autóipari tesztpálya-fejlesztési együttműködéshez néhány jelentős magyarországi cég csatlakozott.
Napjainkban azon kezdett el dolgozni a kormány, hogy Magyarország ne csak az európai gépjárműgyártás, hanem az innováció központja is legyen – mondta az államtitkár. Minden alapunk megvan arra, hogy kövessük ezt az utat, hiszen a magyarországi járműgyártás egyre erősödik, az itteni kutatás-fejlesztési adottságokra támaszkodva a világ több vezető autógyára és beszállítója végzi nálunk a fejlesztéseit is – mutatott rá.
A rendezvényen az NGM és a magyar autóipar érdekelt szereplői közötti együttműködéshez történő csatlakozásról a Magyar Telekom, a T-Systems Magyarország Zrt., az Elmű Zrt., a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft. vezetői írtak alá megállapodást.
Az elmúlt egy évben a járműipar fejlődése, fejlesztése érdekében számos fontos lépés történt. Annak érdekében, hogy megteremtsük a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét – az Európai Unió újraiparosítási stratégiájával és célkitűzéseivel összhangban – megalkottuk az újraiparosítás programját – mondta. Ennek keretet ad az Irinyi terv, az Ipar 4.0 és a Jedlik Ányos terv – mutatott rá.
Lepsényi István hangsúlyozta: az Irinyi terv révén azt szeretnénk elérni, hogy az ipari termelés bruttó hazai termékhez való hozzájárulása 2020-ra a mostani 23 százalékról 30 százalék közelébe emelkedjen. Ehhez gyors ütemben növelni kívánják a hazai termelővállalatok versenyképességét, át kell állni az innováció-vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre és az új technológiák alkalmazására kell támaszkodnia – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a közlekedés területén az egyik legjelentősebb innováció a különböző önálló döntéshozásra képes, önjáró, önvezető módon közlekedő járművek kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos. Lepsényi István kiemelte: a technológiai forradalom az autonóm, robot-járművek széleskörű elterjedését fogja elhozni, ez a folyamat nemcsak nagy technológiai kihívás, hanem óriási lehetőség is Magyarország műszaki fejlődésében, hogy ezen a területen a világ élvonalába emelkedjen az ország. Ma már több, Magyarországon jelen levő multinacionális cég végez ideillő fejlesztéseket, de ismertek kiváló hazai eredmények is – hangsúlyozta az államtitkár.
A zalaegerszegi járműipari tesztpálya megépítésével egy olyan nagyberuházást indított el a kormány, amellyel a járműgyártás terén meglévő jó pozíciónkat kívánjuk tovább erősíteni, emellett elő kívánjuk segíteni, hogy Magyarország a régió vezető járműipari gyártó- és fejlesztőközpontjává váljon. Ezzel tovább erősítjük a járműiparhoz kapcsolódó felsőoktatást és támogatjuk az országban elérhető járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások integrálását, segítjük a hazai kutatás-fejlesztési szolgáltatások eljutását a nemzetközi piacokra – tette hozzá.
Az NGM és a magyar autóipar érdekelt szereplői közötti a projektet támogató együttműködést eddig már 12 vállalat és cégcsoport írta már alá, hozzájuk csatlakozik a Magyar Telekom Nyrt, a T-Systems Magyarország, az Elmű Zrt. és a a Knorr-Bremse Fékrendszer Kft.
NYÍLT FORRÁSKÓDRA VÁLTANAK
Jelentősen csökken a zárt forráskódú irodai szoftverlicencek aránya a közszférában
Csökkentik a zárt forráskódú irodai szoftverlicencek arányát a közszférában – derült ki a Magyar Közlönyben publikált kormányhatározatból.
A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. ellátotti körébe tartozó szerveknél 2017 végéig legalább 20, 2018 végéig legalább 30, 2019 végéig legalább 45, 2020 végéig pedig legalább 60 százalékkal csökkennie kell a felhasznált zárt forráskódú irodai szoftverlicencek arányának a 2016. december 31-i arányokhoz képest.
A nemzeti fejlesztési miniszternek a belügyminiszter közreműködésével 2017. március 31-ig javaslatot kell készítenie a kormány számára egy térítésmentes – legalább operációs rendszert, irodai szoftvercsomagot, valamint böngésző szoftvert tartalmazó – nyílt forráskódú lakossági alap szoftvercsomag kialakítására és folyamatos karbantartására, illetve támogatására vonatkozóan, továbbá javaslatot kell tennie a szoftvercsomag részeként egy nyílt forráskódú levelezőszoftverre is.
A kormányhatározat szerint december 31-ig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács bevonásával készíteni kell egy kormányzati dokumentumformátum tárat, amelynek egységesen tartalmaznia kell a közigazgatásban tipikusan használt és megfelelő formázással ellátott dokumentumokat, amivel csökkenthetőek az eltérő irodai szoftverek által felmerülő kompatibilitási problémák. Ennek felelőse a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A közbeszerzések jogi és technikai szempontjainak figyelembevételével – a piaci verseny követelményeinek tükrében – 2017. március 15-ig meg kell vizsgálni, miként lehet létrehozni és üzemeltetni egy olyan elektronikus beszerzői felületet, amelyen keresztül egyszerűen teljesíteni lehet a kormányzati szoftverfejlesztési, szoftverbeszerzési igényeket, és amely egyúttal lehetőséget teremt a hazai mikro- és kisvállalkozások bevonására. Az előterjesztésnek ki kell térnie a koncepció forrásigényére és annak európai uniós forrásból történő finanszírozási lehetőségére is.
A belügyminiszternek más tárcavezetők bevonásával a NISZ Zrt. vagy annak tulajdonosi érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság útján 2017. március 15-ig koncepciót kell készíteni a kormány számára olyan egységes fejlesztői környezet létrehozására és működtetésére, amely platformot biztosít a kormányzati szoftverfejlesztések megvalósítására.
A nemzetgazdasági miniszternek 2017-től beépülő jelleggel gondoskodnia kell arról, hogy a nyílt forráskódú szoftvereket támogató csoporthoz kapcsolódó működési költségek fedezéséhez szükséges 186 millió forint rendelkezésre álljon.
A kormányhatározat a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatává teszi, hogy december 31-ig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával készüljön oktatási tananyag a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatának elősegítése érdekében, és az elkészülő tananyag 2017-től kezdődően épüljön be az állami és a közszolgálati tisztviselők, valamint a hivatásos állomány kötelező továbbképzési rendszerébe. November 30-ig készíteni kell egy oktatási tananyagot is, amelyből a felhasználók megismerhetik a nyílt forráskódú irodai szoftvercsomagot.
A nyílt forráskódú irodai szoftverekre való átállásból fakadó költségvetési megtakarításokat évente be kell mutatni a kormánynak.
Forrás: MTI
Kép: Pixabay
