Lassan a végletekig koptatjuk az alapfrázist, miszerint a hazai gazdaság motorját a kis- és középvállalkozói réteg jelenti, de vajon ők mit tudnak kezdeni a beléjük vetett hittel és bizalommal…
Fel vannak készülve arra, hogy a velük szemben támasztott elvárásoknak megfeleljenek, vagy egyáltalán arra, hogy a kívülről érkező támogatást és segítséget elfogadják?
Ha úgy tűnt, hogy ezzel a kis gondolatsorral a hazai KKV-k fejlettségi szintjének és fejlődési pályájának mélyebb elemzésébe szerettem volna belemerülni, el kell, hogy keserítsem az olvasót … de egyben élni is szeretnék a lehetőséggel, hogy az érmének egy másik oldalát villantsam fel.
A 2010. november 25-én megnyitott Nagykanizsai Inkubátorház vezetőjeként az a kérdés foglalkoztat leginkább, hogy melyek azok a pontok, ahol az intézményünk a nagyreményű KKV szektor fejlődését elősegítheti. A hazai gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakma immár két évtizede dolgozik azon fáradhatatlanul, hogy az üzleti inkubáció Nyugat-Európában már működő gyakorlatát és szellemiségét hazánkban is megismertesse a KKV célcsoporttal. Sőt ennél talán nehezebb feladatra vállalkozott azzal, hogy a még körülményesebben megragadható látens célcsoporttal, a lehetséges vállalkozók közönségével teremtsen kapcsolatot.
Leírva és kimondva egyszerű feladatnak tűnik az, hogy felkeltsük az érdeklődést egy olyan intézményesült segítség – nevén nevezve az üzleti inkubáció iránt -, ami nem csak kedvező működési környezetet kínál az új vállalkozásoknak, hanem szakmai támogatással is megpróbálja stabilizálni a piaci helyzetüket. A gyakorlat azonban ennél összetettebb és abban talán a hasonló célok érdekében tevékenykedő kollégák is egyetértenek, hogy nem elég ha az erre a feladatra vállalkozók kiváló közgazdászok, tisztában vannak az aktuális jogszabályi változásokkal, piaci trendekkel, támogatási forrásokkal, de sokszor a kreatív rendezvényszervező, vagy a megértő és ösztönző mentor bőrébe is kell bújniuk.
A logika azt diktálja, hogy egy inkubátorház magában is vonzó infrastruktúrát jelent egy induló vállalkozás számára, hiszen az általános piaci árszínvonalnál kedvezőbb áron biztosít működési teret. Ezen felül pedig melyik ügyvezetőt ne győzné meg a mérethatékonyságban rejlő megtakarítások sora: miért bérelne egy nagyobb irodát, hogy külön tárgyalót is ki tudjon alakítani, ha annak használata csupán alkalomszerű és nagyobb lehet a megtakarítása, ha valóban csak akkor fizet érte, ha igénybe is vette. Ki ne fogadná el, hogy egy induló cég sokkal nagyobb hasznát tudja venni annak, ha forrásait az alapötletének megvalósítására tudja fordítani ahelyett, hogy olyan eszközökbe – nagy teljesítményű nyomtatóba, fax készülékbe, irodai kiegészítő eszközökbe – ruházzon be, amelyek nem közvetlenül a végső céljait szolgálják, de ugyanakkor a minőségi és hatékony munkavégzésnek alapvető feltételei.
Az üzleti inkubáció azonban nem csak a kézzel fogható infrastruktúrát jelenti, hanem egy sokkal nagyobb jelentőségű szellemi tőkét és szakmai támogatás kínálatot is, ami segítheti a KKV-k elindulását és hatékonyabb működését. A magyarországi inkubátorházak szolgáltatások egész sorát vonultatják fel, amelyek a tanácsadáson, a rendezvényeken, tréningeken, személyre szabott megoldásokon keresztül mind mind azt a célt szolgálják, hogy a védőszárnyuk alá vett vállalkozói réteg be tudja tölteni a vele szemben támasztott nemes célt hogy – mindenki méltó örömére – a fejlődés motorja legyen.
…és már vissza is értünk a gondolatsorom kezdetéhez. Mindaz persze üdvözlendő, hogy az állam , az önkormányzatok és a gazdaságfejlesztésben tevékenykedők is jelentős forrásokat és energiát mozgósítanak az inkubátorházakon keresztül a KKV-k működési stabilitásának megteremtése érdekében, de vajon a fogadókészség meg van-e a segítség elfogadására. A fiatal intézményünk működéséből szerezett tapasztalat azt mutatja, hogy a legnehezebb feladat pont az, hogy annak a rétegnek a bizalmát elnyerjük, amelyik érdekében tevékenykedünk. Lehetnek a rendelkezésre álló szakemberek bármilyen felkészültek, ha ebben a kétszereplős együttműködésben pont a célcsoport nem partner. Munkánk egyik legfontosabb eleme az, hogy megtaláljuk a közös hangot a vállalkozásokkal. Az üzleti inkubátorházak sikere nagymértékben múlik a személyes kapcsolatokon. Kell az, hogy egy ügyvezető rá merje bízni üzleti elképzeléseit egy kívülállóra. Fontos az, hogy meglássák ugyanezek a felelős döntéshozók azt, hogy az ő sikereik a mi eredményességünket is jelentik, így az érdekeink egy irányba mutatnak. Sajnos talán nem ismeretlen az olvasó előtt sem, hogy az általános bizalmatlanság és az együttműködési hajlandóság alacsony szintje nem igazán segíti elő az ilyen jellegű gondolkodásmód kialakulását, ez pedig gátat jelent mindenki számára a továbblépésben.
Ha itt és most befejezném a fenti gondolatmentemet, akkor akár le is akaszthatnánk a falról az „üzleti inkubátorház” megtisztelő címünket, mert nem nyújtanánk többet, mint egy irodaház. Felismerve azonban azt, hogy a szakmai felkészültség mellett egy közösséget kell teremtenünk az Inkubátorház falain belül, energiát és célt ad a mindennapok disszonanciájában. Tudatosan teremtünk alkalmakat, hogy a bérlőink megismerjék egymást, hogy informális körülmények között bemutassák cégüket és új kapcsolatokat teremtsenek. Hiszünk abban, hogy a személyes kapcsolatok jelentőségének felismerése hozzá tudja segíteni ahhoz a vállalkozásokat, hogy új együttműködési lehetőségeket találjanak, hogy információkat szerezzenek, és ezer szállal kapcsolódjanak egy jól működő üzleti hálóba. Ha ezt elérjük, akkor tettünk valamit a sokat hajtogatott eszmény eléréséért, és valóban építhetünk egy gazdaságot a stabil, együttműködő és eredményes kis- és középvállalkozói szektorra.
