A téma mai gazdasági helyzetben különös fontossággal bír. Mielőtt azonban a kérdésre részletesen kitérnék, néhány szót magamról illetve a témaválasztás okáról.
Pályám során ültem az asztal mindkét oldalán, és elmerem mondani, hogy vannak ismereteim a banki gondolkodásról illetve a kkv.-k gondjairól.
Először talán a kkv.-k-ről. Európa nyugati, sokak szerint szerencsésebb felétől eltérően, nálunk közel 50 év kimaradt a fejlődésből, beleértve a vállalkozói kultúrát illetve a tőkefelhalmozást. A lemaradást tetézi a szegény állam, amely hangzatos programok meghirdetésén kívül, még a legjobb szándék mellett sem tudja a kkv.-k fejlődését oly mértékben segíteni, mint az szükséges lenne. Az elmúlt években a körbetartozás mellett tetézte a bajt, hogy lassan az állam vált a vállalkozások legnagyobb adósává. Tehát az ismert tőkehiány mellett, ami elsősorban a beruházásokra hatott ki, a működő kkv.-nak meg kellett küzdeni forgóeszközök hiányával is. A beruházások esetében az EU-s illetve állami programok enyhítették a feszültséget, de nem oldották meg a kérdést.
Itt, valamint a forgóeszközök finanszírozásánál merül fel a bankok szerepe, merül fel az kérdés, hogy milyen módón szolgálhatják a vállalkozásokat, illetve milyen módón tudnak együttműködni.
Magyarországon számos kérdés bonyolítja a helyzetet. Legnehezebb, hogy a jelentős bankok szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonban vannak, és ezeknek az előírásai szerint müködnek, alig figyelembe véve a magyar sajátosságokat, ez még a magyar állami programoknál végrehajtásánál is jelentkezik. Nehezíti a kkv-k helyzetét, hogy az előzőekben hivatkozott előírások nem egységesek, az elvárások igencsak eltérhetnek egymástól. Ezek teljesítése a kkv.-k számára számos erőfeszítését, és esténként felesleges költségeket jelent. E mellett a bank költségek sem egységesek, és ha éves szinten nézzük, bizony komoly terhet jelenthetnek a mai világban egy cégnek.
Cikkemnek nem az a célja, hogy a ma nagyon divatos bankok elleni támadással éljek, hanem, hogy felhívjam néhány egyszerűsítési lehetőségre a figyelmet. Felvetéseimnél jól működő cégekből indulok ki. A problémás cégeknél, mindenképpen javasolt a szakértő azonnali bevonása.
Tehát, melyek ezek a kérdések:
1.) A bank nem segít, hanem neki is megvannak ugyanazok az érdekei, mint a kkv.-nek, tehát normál esetben itt partnerekről beszélünk. Nem célszerű, hogy már az elején egy alá-fölérendeltségi viszonyt kialakítani. Törekedni kell a hasonló pozíciókra. Ugyanakkor ez a kapcsolat akkor jó, ha bizalmi alapon működik. Normális helyzetben ez elemi elvárás.
2.) Nem szégyen a bankválasztás lehetőségének minden eszközével élni, tehát esetenként versenyeztetni. Mint a bankköltségeknél, mind projekteknél. Ezeket a lépéseket gondosan elő kell készíteni, és alkalmazásuk, nagy körültekintést igényel, ugyanakkor komoly gazdasági haszonnal járhat.
3.) A projektek kialakításánál, amikor a cégen belül kérdések eldőltek, kialakultak a pénzügyi igények, célszerű a szakértő bevonása mellett a „házi „bankkal is konzultálni. Számos kérdés még időben tisztázódhat, pl. az adott bank a kedvezményes hitelprogramban, vagy Szécheny kártya programban stb. nem vesz részt. Ennek tisztázásával a későbbiekben számos probléma előzhető meg.
Az előzetes konzultációk (erre a komoly bankok rendelkeznek szakemberekkel) megismerhetjük a bankok igényeit, ezeket beépíthetjük saját programunkba. Rengeteg idő illetve költség takarítható meg.
4.) Igényelhetjük, hogy ismertessék elképzeléseink megvalósítása érdekében javasolt konstrukcióikat, lehetőségeiket. Itt elképzelhető, hogy külső lehetőségeket fognak ismertetni. Ilyenek lehetnek MFB, Ex-Improgramok, faktor vagy lízing lehetőségek. Amennyiben ők javasolják, úgy elvárható, hogy a megvalósításban is közreműködjenek (vannak olyan működő konstrukciók, ami a kereskedelmi bankok közreműködése nélkül nem megy).
Más esetekben ugyancsak célszerű a megállapodások aláírása előtt a bankokkal, a konzultáció, így
– új partner kiválasztása esetén a bank rendelkezhet olyan információkkal, melyek az egész kapcsolatot befolyásolhatják.
– javasolhatnak olyan banki konstrukciókat, melyek exportnál a pénz befolyását biztosabbá tehetik, még, ha ez költséggel is jár.
5.) Már említettem a bizalom kérdését. Napjainkban a vállalkozások nagy része napi pénzügyi problémákkal küzdd. Ehhez járul, hogy igen nehézhitelhez jutni, a meghirdetett állami programok sem működnek megfelelően. Ezek, mind komoly pénzügyi nehézségekhez vezetnek, ami a banki kapcsolatokra is kihathat. Alapszabály, hogy ne akkor jelezzük esetleges eredetileg még átmeneti problémáinkat, amikor már az ügy gyakorlatilag menthetetlen. Már az elején jelezni kell, hogy a bankok számos olyan lehetőséggel rendelkeznek (pl. átütemezés), ami levegőhöz juttatja céget. Ez azonban csak a megfelelő időben történő jelzés esetén lehetséges. Minden ellentétes híreszteléssel szemben, a banknak sem érdeke, hogy az ügyfele bedőljön, és így a saját veszteségét növelje. Ehhez azonban kölcsönös bizalom és együttműködés kell.
6.) Végül, de nem utolsósorban, nagy fontos, hogy az előzőekben leírtak megvalósításához, világítsuk át cégünket, határozzuk meg céljainak. Célszerű szakértő bevonása.
Összefoglalva: még a mai helyzetben is számos olyan lehetőség áll a kkv-k rendelkezésére, melyekkel a bankköltségeiket, cégének pénzügyi működését elősegítheti, valamint kockázatait csökkentheti, illetve megszüntetheti. Úgy vélem, hogy ezek a lépések éppen a mai igen kiélezett, helyzetben fontosak.
Tekintettel, hogy ezek végrehajtása számos esetben, speciális szakértelmet igényel, így mindenképpen javasolható szakértő bevonása.
Budapest, 2011. november 20.
