A szélessávú internet, az androidos telefonok és tablettek korában a fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy kedvenc zenéikhez akár néhány perc alatt, ingyenesen hozzáférhetnek, valamit hogy a külföldi és hazai weboldalak által kínált széles palettáról válogathatnak. A fenti gyakorlat megnehezíti az illegális letöltések és másolatok elleni küzdelmet. Ily módon elkerülhető lenne a felhasználók sorozatos szerzői jogsértése, másrészt az előadóművészek sem esnének el a bevételüktől.
1. CD másolás
A szerzői jogi törvény fő szabálya szerint a zenei CD-k nem másolhatók szabadon tekintettel arra, hogy a hangfelvétel többszörözéséhez (másolásához) a szerző, az előadóművész és a kiadó engedélye szükséges. A törvény vonatkozó rendelkezései szerint többszörözésnek minősül:
- a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés;
- a hang- vagy képfelvétel előállítása;
- a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés;
- a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön; valamint
- a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.
A szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználásáért a szerzőt fő szabályként díjazás illeti meg, de a felhasználás feltételeit az ún. licencszerződés határozza meg pontosan. Ezen felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért, mely fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
2. Magáncélra készített másolatok
Ezzel szemben a magáncélú másolást a hatályos szerzői jogi törvény szabad felhasználásnak minősíti. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a felhasználáshoz nem kell a jogtulajdonos hozzájárulását kérni abban az esetben, ha a felhasználás az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
- nem sérelmes a mű, előadás, hangfelvétel rendes felhasználására;
- indokolatlanul nem károsítja a szerző, előadóművész, illetve a hangfelvétel kiadó jogos érdekeit; továbbá
- megfelel a tisztesség követelményeinek.
A fenti hármas feltételrendszeren túl a magáncélú másolásnak feltétele még, hogy a másolásból közvetve se származzék anyagi haszon, illetve más számára még ingyen se készüljön belőle számítógépes vagy digitális hordozóra feltölthető másolat.
A magáncélra készített másolatok esetén a szerző a szerzői jogi díjazástól elesik. Az ily módon indukált bevételkiesés ellentételezéseképpen az uniós országokban létezik az ún. üres kazetta jogdíj intézménye, melynek célja, hogy az üres CD-k, DVD-k és más digitális adathordozó eszközök eladásából származó bevételekből a szerzők is részesüljenek. A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szerveik által érvényesíthetik, és arról csak a rájuk eső összeg erejéig mondhatnak le. Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
A jogdíjas adathordozó eszközökkel kapcsolatosan egyre gyakoribb az a nézet, mely szerint ezek használata olyannyira mindennapjaink részévé vált, hogy azokon elsődlegesen már nem jogvédett tartalmakat tárolnak a felhasználók, így indokolatlan a jogdíj fenntartása. Ezen kívül a szerzői jogok védelmére fejlesztették ki az ún. DRM (Digital Right Management) alkalmazásokat, melyek legalizálása visszaszorítja a magáncélra készített másolatokat, ami által csökkennek az érintettek ún. üres kazetta jogdíjból származó bevételei.
BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda
