A magyar jogszabályi támogatást is élvező közvetítői, jobban elterjedt nevén mediációs eljárás, viszont ezeken a területeken egy eredményesebb megoldást kínál. A mediáció szó eredete a mediare, jelentése középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni.
Még országunk történelmi irattárában is találkozhatunk vele, mikor Szent István II.dekrétuma, 16. cikke így ír: „tíz aranypénz pedig adassék az arbitereknek és a mediátoroknak közösen”.
Tehát mediáció. Avagy a konfliktusok maguktól megoldódnak?
Nyílván a kérdés önmagában is provokatív és költői. A válasz: nem, kellenek hozzá a konfliktusban érintettek. A konfliktusokat leginkább kialakulásuk alapján minősíthetők. A konfliktusok tipológiája hasznos ugyan, de nagyon szerteágazó kérdéskörhöz vezet. A mindennapok gyakorlatában pragmatikus szempontokat tartunk inkább szem előtt, tekintettel a konkrét konfliktussal való megbirkózásra pl: a szakmai életben, a családi vagy baráti körben.
A konfliktusok nagy részére nem mondhatjuk, hogy kellemesek ezért a szó szinonimájaként is inkább a vitás helyzet, veszekedés, haragos állapot szavakat szoktuk használni.
Amikor ezek a nehezen megélhető helyzetek kialakulnak, az érintett személyek reagálása sok tényezőtől függően alakul. A feloldásra való vágy sokszor nem találkozik a megvalósíthatósággal, ennek okai lehetnek belső, az érintettekben lezajló érzelmi reakciók, a felek közötti viszony, a kialakulás óta eltelt idő , a felek célja a közös jövőjükkel kapcsolatban.
A konfliktusok megoldására a legegyszerűbben akkor kerülhet sor, ha az érintettek szemtől szembe harmadik személy bevonása nélkül tudják elemezni a kialakult állapotot és ezt követően pedig igyekeznek a korábbi kapcsolatukra jellemző viszonyt helyreállítani. Ebben az esetben a megbocsátás, a nyitottság és az őszinteség légköre tartós és a jó megoldás záloga.
Abban az esetben, ha harmadik személy bevonására kell, hogy sor kerüljön, az egyik megoldás a jogi vagy inkább helyesebben, a peres utón történő megoldáskeresés. Számtalan esetben nem is lehet más utón megoldást találni, ebben a csoportba tartoznak a bűncselekmények egyéb súlyos anyagi vagy személy elleni jogi esetek ahol a felek önrendelkezését a jog korlátozza.
Jelentős más területtel kell viszont megbirkózniuk a jog eszköztárával a taláros testületnek, pedig a megoldás nem garantált. Ezek a területek családi, oktatási, munkaügyi, fogyasztóvédelmi, üzleti, szervezeteken belüli konfliktusok. A felsorolásból is látható, hogy ezek a konfliktusok ma jelentős számban megtalálhatók, ha csak a körbetartozások, válások, ifjúságvédelmi problémákra is gondolunk (Hetek 2009. 07. 10. (XIII/28). Diákterror ).
Az újkori történelme 1950-es években az USA-ban kezdődött a hivatalos mediációs eljárások újraszervezésével (alternative dispute resolution – alternatív vitarendezés ) és azóta a közéleti, üzleti és magánéleti konfliktus megoldások közel 90%-a így rendeződik. A mediációk sikere is önmagáért beszél, hisz a felek 80%-a mediációs megállapodást betartja, míg ez a szám a bírósági eljárásoknál az 50%-ot nem éri el.
Az uniós és a hazai jogi háttere 2002.-ben oldódott meg (2002. évi LV. törvény) , és azóta Magyarországon is több területen, akár szakosodva is, működnek mediátorok.
Mitől sikeres a mediációs eljárás:
Nincs hosszadalmas és kimerítő vita, minden nyugodttá és világossá válik, a mediátor ugyan tanácsot nem ad, de segíti a kommunikációt a felek között a megoldások irányában tartani. Jobb lesz a viszony a másik féllel, hisz nem egy harmadik fél mond „ítéletet” egy vesztes hátrányára és egy győztes fél javára. Mindent ért és átlát a saját ügyében az érintett, a tárgyalásokra előzetes beszélgetéseknek köszönhetően felkészülten és mindenek előtt önkéntesen jönnek a felek.
A további előnye, hogy csak olyanban kell megegyeznie a feleknek , amiben akarnak és az ügyről a feleken kívül más nem szerez tudomást. A lelki és anyagi megterhelése sem okoz hátrányt hisz nincs sokáig tartó bizonytalanság és jelentősen kedvezőbb anyagilag, mint a meg nem oldott konfliktus okán kialakuló peres eljárás. A mediátori eljárások hazai óradíja az egyetlen költség szemben a jogi eljárások költségeivel így egy mediációs tárgyalással ami átlagosan 3-4 óra akár százezres nagyságrenddel olcsóbban kedvezőbben alakulhatnak a költségek.
A mediátor segíti a feleknek megtalálni érdekeik közös elemeit, hogy ezek alapján jöhessen létre a megállapodás, amit végül írásba is foglalnak, amit akár közjegyzővel is hitelesíthetnek.
Magyarországi elterjedése folyamatosan emelkedik, ami mindenképpen pozitív tendencia, bár még mutatóink igen csak elmaradnak a nemzetközi számoktól. A magyarországi mediátorok többsége jogász végzettségű, hisz a 2002-es törvény biztosítja számukra a mediációs tevékenység végzését. A szakmai sikert ezen a területen viszont inkább azok kommunikációs és pszichológiai készségek biztosítják, amik más szakmai hátterűek számára is rendelkezésre állhatnak, természetesen a szükséges mediátori végzettség megszerzése mellett.
A mediátor kiválasztásánál nem célszerű abból sem kiindulni, hogy ismerjük-e személyesen az illető szakembert, hisz ez inkább nehezíti a mediációs eljárást, mert a mediátor nem vállalhat megbízást közeli barátai közül, mert pártatlanságát nehezen vagy egyáltalán nem tudja fenntartani.
A mediáció tehát egy olyan átlátható és eredményes eljárás, aminek mindenképpen létjogosultsága van a konfliktusok rendezésének lehetőségei között.
