A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt., versenytörvény) módosításának célja a versenyjogi követelmények hatékony és eredményes érvényesítésének elősegítése a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárására vonatkozó szabályozás finomhangolásával, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) ösztönzése a jogkövető magatartásra.
Mi változott?
A törvény szerint a kkv-k első jogsértésekor – egyes súlyosabb jogsértések kivételével – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést lehet adni. A módosítás rögzíti a figyelmeztetéssel nem zárható, súlyos jogsértéseket is – közölte a GVH a törvénymódosítás kapcsán.
A módosítások hatékonyabbá kívánják tenni a fellépést a közbeszerzési eljárásokban elkövetett versenyjogi jogsértésekkel szemben is. Ha a közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter észleli, vagy alapos okkal feltételezi a versenytörvény vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés versenykorlátozó megállapodás tilalmára vonatkozó rendelkezéseinek megsértését a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzésekor, akkor azt jelezheti GVH-nak.
A közbeszerzésekért felelős miniszter jogosult az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve szerződésmódosítás ellenőrzése révén rendelkezésére álló adat továbbítására a GVH-nak.
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzését érintő módosítások célja a fúziókontroll hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele. A legfontosabb újítás annak szabályozása, hogy mennyi idő áll rendelkezésre az engedély iránti kérelem benyújtására, és a kérelmezőnek hogyan kell alátámasztania kérelmét.
Egyértelművé válnak a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (szakmaközi törvény) által bevezetett, a versenyfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos azon rendelkezések, amelyek a szakmaközi törvényből a versenytörvénybe kerülnek át.
A mezőgazdaság sajátosságainak figyelembevételére szolgáló különös szabályok a versenyjogi szabályozásban csak akkor irányadók, ha nem az uniós versenyjogi szabályok elsődlegessége érvényesül.
Az iratbetekintési szabályok módosítása úgy kívánja előmozdítani a GVH eljárásainak eredményes és időszerű lezárását, hogy közben az ügyfél jogai ne sérüljenek. A versenytörvény számos garanciát ad arra, hogy a betekintés a védett adatokba ne eredményezze a jogosult jogainak sérelmét. Így szükségtelen és az eljárás elhúzódását is eredményezi a jogosult nyilatkozatának beszerzése, illetve külön jogorvoslati jog biztosítása a betekintés engedélyezésekor a védett adatokba.
A módosítás a GVH-val együttműködő vállalkozás védelmében biztosítja, hogy az engedékenységi kérelmet és nyilatkozatot, illetve az egyezségi nyilatkozatot kizárólag a többi ügyfél ismerheti meg, azokról másolat nem, csak feljegyzés készíthető. Az iratbetekintési jog a kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható.
Miért kell a figyelmeztetés?
Ez a szankció a kkv-k által elkövetett jogsértések esetében alkalmazható, de csak akkor, ha az adott vállalkozás először sért jogot, és nem közbeszerzési kartell keretében, nem uniós jogot sértve vagy sérülékeny fogyasztók kárára.
Először vont figyelmeztetett eljárás alá kkv-kat a GVH a versenytörvény módosítása óta – adta hírül az MTI. A versenyhivatal több cég esetében megállapította, hogy a vállalkozás jogsértően reklámozta a termékeit. Egy gyógyszergyártót és egy szolgáltató céget figyelmeztettek, ugyanis az ágazati szabályokban meghatározott reklámozási rendelkezéseknek nem megfelelő állításokat tettek.
A figyelmeztetés keretében a versenyhivatal kötelezte a két vállalkozást olyan versenyjogi megfelelési mechanizmus elfogadására, amely alkalmas arra, hogy megelőzze a jövőbeni jogsértéseket.
A jövőben a megfelelőségi programot a vállalkozásoknak belső eljárásrendjükben kell rögzíteniük, és ez alapján gondoskodniuk kell arról, hogy a jövőben megjelenő reklámjaikat egy megfelelően hozzáértő belső munkatárs és egy külső, független szakértő ellenőrizze azok megjelenése előtt, hogy a kampány megfelel-e a tisztességes kereskedelmi gyakorlat előírásainak. A figyelmeztetett vállalkozásoknak be kell számolniuk a versenyhatóságnak megfelelőségi programjuk megvalósításáról, ennek elmulasztása esetén a GVH haladéktalanul megindítja a végrehajtást, és végrehajtási bírságot is kiszabhat.
Tavaly ötmilliárd forint bírságot szabott ki a versenyhivatal
Több mint ötmilliárd forint bírságot szabott ki tavaly a GVH. A bírság nagyobb részét a versenykorlátozó megállapodások, a kartellezés miatt kapták a cégek – mondta Juhász Miklós, a GVH elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.
Tavaly a lezárt ügyek száma az előző évivel megegyezően alakult, 125 eljárást fejeztek be. 140 versenyfelügyeleti eljárás indult, ami 12 százalékkal meghaladja a 2014-est. A korábbi évekhez hasonlóan a fogyasztóvédelmi ügyek aránya volt a legmagasabb (47 százalék), de 2015-ben meghatározóvá vált a fúziós ügyek száma és aránya, mivel a válság elmúltával megnőtt a vállalati akvizíciók száma.
A 2014-es 36 ügyhöz képest 2015-ben 54 fúziós ügy indult, ami 60 százalékos emelkedés. Az elnök jelentős előrelépésnek értékelte, hogy a GVH minden fúziós ügyben a törvényben megszabottnál rövidebb idő alatt hozott döntést annak érdekében, hogy a piaci szereplők számára mielőbb megszűnjön a hatósági eljárásból adódó bizonytalanság. Az átlagos lezárás határideje az egyszerűbb ügyekben 19 nap volt tavaly.
A 125 munkatárssal rendelkező versenyhivatal és a versenytanács számos egyéb döntést hoz, ami nem nyilvános, példaként az iratbetekintési kérelmek százat meghaladó számát említette az elnök, ami jól reprezentálja a leterheltségüket.
A GVH adatai alapján kifutóban vannak az előző években még slágerszerűnek számító fogyasztóvédelmi ügyek, a büntetőjogi következmények miatt is egyre kevesebb a megalapozatlan gyógy- és egészségre ható állítást érintő, vagy a termékbemutatókkal, üdülési jogok értékesítésével kapcsolatos eljárás.
A hivatal erősítette ügyfélbarát jellegét, az ügyszám adatai alapján pedig lehetséges kapacitásának határán dolgozik. Ha a létszámbővítésre a 2016. évi beszámoló során javaslatot tesznek, akkor a gazdasági bizottság érdemben megfontolja azt – mondta Bánki Erik a gazdasági bizottság elnöke.
Forrás: GVH, MTI
