Mit ér a magyar közgazdász diploma a világpiacon?
Alapjában véve minden diploma annyit ér, amennyi munkát és tudást tartalmaz. Hiszen a papír önmagában, csak szükséges feltétel; és az a célja, hogy bizonyítsa: megfelelő ismeretekkel és képességekkel rendelkezik birtokosa annak érdekében, hogy az adott szakmai területen eredményesen végezhesse a munkáját. A tartalmi követelmények tekintetében a magyar felsőoktatás nem áll rosszul: nemzetközileg elismerik a magyar diplomákat. Aki becsületesen felkészül a követelmények teljesítésére, az biztos, hogy meg fogja állni a helyét a munkahelyén: itthon, vagy külföldön. A körülmények, felkészültség, képességek tekintetében, természetesen vannak eltérések az egyének és az intézmények között is. A kereslet és a kínálat is színes a felsőoktatásban: mindenki találhat olyan megoldást, mely az egyéni élethelyzetének jól megfelel.
/ Bartók István, az Edutus főiskola rektora
Napjainkban egyre élesebb a verseny egy-egy jobb pozíció betöltéséért a gazdasági szférában, de mennyit is ér egy közgazdász diploma hazákban és a nagyvilágban? Erre a kérdésre kerestük a választ az Edutus Főiskola hallgatóinak véleménye segítségével, hogy hogyan látják a jelenlegi és jövőbeni helyzetét a közgazdász diplomának és a saját helyzetüknek: itthon vagy külföldön képzelik el jövőjüket?
A rendszerváltás után az oktatási piac expanziójával a felsőfokú szakképzést nyújtó intézmények száma gombamód szaporodni kezdett. Ennek a 2000. évi tanévben bevezetett szervezeti integráció vetett véget, amely egyaránt érintette mind a főiskolákat, mind az egyetemeket. Az elmúlt években számuk újra elkezdett növekedni, de az akkori szintet még mindig nem tudta elérni. Magyarországon az összes hallgatói létszám évről évre csökken. 2011-ben a nappali tagozatokra 102 ezer fő nyújtotta be jelentkezését valamelyik főiskolára vagy egyetemre. A legnépszerűbb képzés, amelyet a jelentkezők megjelöltek első helyen, még mindig a gazdasági szakok voltak. 2011-ben a jelentkezők közül 20%-a választott gazdasági szakokat, majd ezt követik a műszaki szakok 16%-al, és a harmadik legnépszerűbbek a bölcsésztudományi szakok 12%-os választási aránnyal.
Ami az igazi gondot okozza a felsőoktatásban az az, hogy a hallgatók érdeklődését nem a munkaerőpiac igénye befolyásolja. A diákok többsége úgy van vele, hogy gyorsan szeretnének olyan szakmai ismereteket, amellyel az életben a legjobban fizetett állást kapják meg. Szinte minden vállalatnál akad egy lista, amelyben rögzítik azt, hogy melyek azok az intézmények ahonnan nem hajlandók frissen végzetteket alkalmazni, így nem elég csak jól tanulni, az adott intézményt is körültekintően kell megválasztani (presztízs szempontjából is!). Az elmúlt években a legtöbben a gazdasági szakokat választották. Ebből adódóan nagyon sokan vannak a piacon, de a gazdasági válságnak köszönhetően egyre kevesebb a munka. Míg régebben a közgazdászok biztos megélhetésre számíthattak ma már inkább a műszaki és informatikai végzettségűek azok, akik folyamatosan kellenek a piacon és magasabb bérrel is számolhatnak, mint a gazdasági végzettséggel rendelkezők.
Ha egy mondatban meg lehetne fogalmazni: a közgazdász diploma szinte az egyetlen olyan diploma, amit a világ bármely pontján elfogadnak, ezt több hallgató is így gondolja. Nézzünk meg néhányuk véleményét és elképzelését a témát illetően.
„Jelenleg 25 éves főiskolai hallgató vagyok, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen szereztem Gazdálkodási és menedzsment szakon az első diplomámat, jelenleg az Edutus Főiskolán tanulok Turizmus-vendéglátás szakon. Mind a két felsőoktatási intézményben tanultam közgazdasági tárgyakat és közöttük elég nagy volt az átfedés, ami arról tanúskodik, hogy a magyar felsőoktatásban egységes rendszerben oktatják a közgazdaságtanhoz köthető tárgyakat.
Úgy gondolom, hogy eme két diplomával olyan lehetőségek nyílnak meg előttem a világban, hogy bármilyen szektorban is szeretnék majd elhelyezkedni, nem lesz majd nagy probléma.
Magyarországon sajnos rossz helyzete van a frissdiplomás hallgatóknak, a szakmai gyakorlat alatt minimálbérért dolgoznak, de van olyan hely is, ahol szinte semmit nem fizetnek nekik, és amikor elvégzik az adott felsőoktatási intézményt, csak reménykedni tudnak abban, hogy ott tudnak maradni, ahol már a megszokták az adott helyet és légkört. Ilyenkor munkakeresési fázisba kezdenek, de mindenhol látják, hogy egy vagy három év szakmai gyakorlat kell a felvételhez. Egy félévet dolgozó diáknak ez sehogy sem jön össze.
Külföldön már más a helyzet. Ekkor érvényes az, hogy mennyire tud nyelveket beszélni. Egy vagy két nyelvvizsga nem számít, csak az, hogy hogyan tudja kint megértetni magát a munkahelyen és ezzel az adottsággal, hogyan tudja ellátni a munkakörét. A legjobb elhelyezkedési lehetőségek közgazdász végzettséggel Európán belül olyan országok lehetnek, mint Anglia, Németország vagy Svájc, ahol magas a GDP és sokkal jobban ki tudják használni a friss diplomások adottságait – mobilisak, könnyen betaníthatóak, nincsenek extra elvárásaik, de természetesen ez hátrány is lehet, mert a betaníttatásuk után bármikor továbbállhatnak. A GDP-n kívül a munkanélküliségi ráta is lehet egy fontos gazdasági mutató számukra, de mégis az a fő szempont, hogy lényegesen többet keresnek külföldön, mint itthon. Bár a világon szinte mindenhol még megtalálhatóak a gazdasági válság nyomai, még mindig jobb külföldön elhelyezkedni egy közgazdász diplomával, mint itthon.”
Többen kifejtették véleményüket arról, hogy hol képzelik el magukat a jövőben, mi lenne számukra az ideális munka és munkahely, milyen adottságokkal kell rendelkeznie a helynek ahhoz, hogy ott dolgozzanak. A legtöbben olyan helyen szeretnének dolgozni, ahova szívesen mennek be minden nap, ahol képesek jól teljesíteni, ahol szívesen alkalmazzák a friss diplomásokat és nem zavarja őket, hogy nincs több éves tapasztalatuk, jó kapcsolatuk van a munkatársakkal, a főnöke a képességei szerint jutalmazza, jó fizetést kapnak, végzettségüknek megfelelő munkakört tölthetnek be, közel legyen a lakhelyhez, hogy bármikor az adott cég rendelkezésére álljanak, érdeklődési körükhöz közel álljon, érdekelje a főnököt az alkalmazottak véleménye, motiválja és értékelje őket.
Valljuk be, az előbbiekben felsoroltak az „álommeló” kategóriát testesítik meg, sajnos nem sok munkahely rendelkezik ezekkel az értékekkel. A hallgatók kevés tapasztalattal a birtokukban ezeket tartják fontosnak, melyeket érdemes lenne megfontolni. Hogy hol képzelik el magukat a jövőben a tudásuk és tapasztalatuk birtokában azokat a következőkben olvashatjuk, melyek közül kitűnik, hogy néhányan külföldön próbálnának szerencsét, mely függ attól is, hogy ki milyen szakon tanul.
- „A főiskolai tanulmányaim befejezte után szeretnék néhány évet külföldön tölteni, tapasztalatokat szerezni, és mindenekelőtt a nyelvtudásomat tökéletesre fejleszteni. Mindenképp olyan munkahelyet szeretnék találni, ahol szívesen dolgozom. A legfőbb érdeklődési köröm az idegen nyelv, emiatt a szakfordító és tolmács szakirányt szeretném elvégezni, és ebben az irányban tevékenykednék tovább.”
- „Miután elvégzem az Edutus Főiskolán tanulmányaimat, akkor pénzügy-számviteli irányban szeretnék dolgozni. Legfőbb vágyam, hogy egy napon könyvvizsgáló legyek, de addig még hosszú évek munkássága szükséges a diploma megszerzését követően.”
- „Még pontosan nem tudom, hogy mit szeretnék csinálni, ha végeztem. Elsősorban a kereskedelemben szeretnék elhelyezkedni, lehetőség szerint értékesítési területen. Az internetes kereskedelem érdekel a legjobban, mivel szerintem a jövőben főként az interneten fognak vásárolni az emberek, elsősorban elektronikai termékeket.”
- „3 év múlva, ha a kezemben tartom a diplomámat, szeretnék egy piacvezető cégnél dolgozni, hogy melyiknél arról pontos elgondolásom nincsen. Szeretném, ha a szakmámnak megfelelő helyen dolgozhatnék. Örülnék, ha adódna egy olyan munkalehetőség, ahol az én véleményem is fontos, és engem is megkérdeznek. Olyan helyen, ahol tudom kamatoztatni az OKJ-s Pénzügyi-számviteli ügyintézői képzésen, valamint a főiskolán szerzett ismereteimet. Erre legalkalmasabb egy, a pénzügyi-számviteli területen adódó lehetőség lenne.”
- „Ha elvégzem a képzést, amin jelenleg tanulok, szeretnék ebben az irányban még tovább tanulni és pár év múlva a szakmában elhelyezkedni. Bízom benne, hogy nem kell majd sokáig keresgélnem és hamar találok majd egy számomra megfelelő állásra, ahol a munkámat megfelelően el tudom végezni és ezt a munkaadó honorálja is.”
- „Miután végeztem a Főiskolán mindenképpen külföldön szeretnék elhelyezkedni, mert sajnos itt Magyarországon nem látom a ”jövőmet”. Az egyik nagy álmom, hogy az Egyesült Államokban éljek és dolgozzak és azért, hogy ez az álmom valóra váljon mindent meg fogok tenni.”
- „A diplomám megszerzése után szívesen foglalkoznék menedzseléssel, vagy akár másoddiplomaként a pszichológiát választanám. Számomra fontos, hogy segíteni tudjak az embereknek vagy az embereken. Az sem kizárt, hogy a későbbiekben az életemet külföldön, akár az Egyesült Államokban folytatnám, ahol szintén hasonló dolgokkal foglalkoznék szívesen, csak ott kicsit nehezebb lenne eleinte.”
- „A főiskola turizmus-vendéglátás szakának elvégzését követően rendezvényszervezőként szeretnék elhelyezkedni egy nagyobb budapesti irodánál és ott szeretném tökéletesíteni illetve fejleszteni szervezői képességem, hogy azt követően egy saját rendezvényszervező céget hozhassak létre.”
- „Turizmus-vendéglátás szakos hallgató vagyok, és a közeljövőben – már diplomával a kezemben – is ezen a területen szeretnék elhelyezkedni. Ezen belül a szálloda menedzsment érdekel nagyon, valamit az idegenvezetői állás vagy, akár egy idegenforgalmi irodában való elhelyezkedés.”
- „Én a Turizmus-vendéglátás szakon tanulok és a későbbiekben is ezen a pályán szeretnék elhelyezkedni. A francia nyelvet nagyon szeretetem, emiatt francia nyelvterületen (Svájc vagy Franciaország) szeretnék majd dolgozni és élni is. Ezen a szakon belül a szálloda igazgatást szeretném majd tanulni és nagyon remélem, hogy egy külföldi szállodában kapni fogok egy állást is.”
- „A főiskola elvégzése után ki szeretnék menni külföldre szakmai gyakorlatra, hogy a nyelvi ismereteimet fejleszteni tudjam. Majd ezek után hazajönni és egy a turizmushoz kapcsolódó munkahelyen dolgozni. Számomra fontos hogy olyan munkahelyem legyen, ahol azzal tudjak foglalkozni, amit tanultam, és hogy a munkahelyen is fejleszteni tudjam a tudásomat.”
Látható, hogy a hallgatók közül nagyjából fele arányban vannak azok, akik itthon képzelik el a jövőjüket, másik felük pedig külföldön. A vélemények természetesen függenek attól is, hogy ki milyen szakon folytatja tanulmányait, de az aktuális gazdasági helyzetet sem szabad elfelejteni. Egyre többen gondolnak arra, hogy külföldön könnyebb, jobban megbecsülik az itthon szerzett diplomájukat, esetlegesen a tudásukat, melyet nagyobb fizetéssel honorálnak, így tehát a címben feltett kérdésre a válasz nem fogalmazható meg egyszerűen, mert itthon is fontos és értékes a közgazdász diploma, de külföldön is piacképes lehet.
