- Munkaerő-kölcsönzés
A termelés mennyiségének időszakos megnövekedése esetén a vállalkozások arra kényszerülhetnek, hogy állandó munkavállalóik számát növeljék. A munkaerő-kölcsönzés törvény által adott lehetőség annak megvalósítására, hogy a vállalkozás határozott időre, de legfeljebb 5 évre, más munkáltatóval kötött szerződés útján meghatározott számú munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre kölcsönbe vegyen.
A munkaerő-kölcsönzés megvalósítása céljából egy másik munkáltatóval, a kölcsönbe adóval írásbeli szerződést kell kötni, s ebben a szerződésben meg kell határozni a kölcsönzés lényeges feltételeit és a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztásának részleteit. Kölcsönbe adó lehet EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás is, azonban nem állhat semmilyen közvetlen vagy közvetett tulajdonjogi viszonyban a kölcsönvevő vállalkozással.
A munkaerő-kölcsönzés által a kikölcsönzött munkavállalók beépülnek a kölcsönvevő vállalkozás szervezetébe, s velük szemben a kölcsönvevő vállalkozás gyakorolhat több, utasítással kapcsolatos jogosultságát; a munkaviszony megszüntetésének jogát azonban kizárólag a kölcsönbe adó munkáltató gyakorolhatja. Fontos követelmény, hogy a kikölcsönzés tartama alatt a kikölcsönzött munkavállaló számára a kikölcsönzés első napjától biztosítani kell mindazon jogokat, amelyek a kölcsönvevő e körbe tartozó munkavállalóit megilletik: az egyenlő munka egyenlő bér elve alapján minden bérelem tekintetében megilleti a munkavállalókat az egyenlő bánásmód, míg a terhes vagy szoptatós, ill. fiatal munkavállalók részére további, törvényben meghatározott védelmet is biztosítani kell.
Diákmunka
A vállalkozások egy része által szintén igen kedvelt megoldás az időszakos munkaerő-igény megnövekedésének kezelésére diákok foglalkoztatása ún. „diákmunka” keretében.
Hallgatói viszonnyal rendelkező fiatalok 15 éves kortól alkalmazhatók; igaz, 15-16 éves kor között csak szülői engedéllyel és iskolai tanszünetben, kizárólag nappali tagozatos diákként lehet munkát vállalni. 15 éves kor alatt csak a külön törvényben meghatározott művészeti, kulturális vagy hirdetési tevékenységre lehet munkaszerződést kötni – ebben az esetben a szülő hozzájárulás mellett a gyámhivatal engedélye is szükséges. 16-18 éves kor között a diákok bármilyen módon vállalhatnak munkát: rendes munkaviszony mellett szakmai gyakorlat, megbízási jogviszony keretében közvetlenül, illetve iskolaszövetkezeten keresztül közvetve alkalmazásba léphetnek a vállalkozásoknál. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy munkaviszonyban történő alkalmazásuk esetén a fiatal munkavállalókat a rendes munkavállalókat megillető jogosítványokon kívül is fokozottan védi a törvény, különösen a munkaidő megállapítása vonatkozásában.
Diákok legrugalmasabb foglalkoztatási formája az iskolaszövetkezeten keresztül történő alkalmazás: ez esetben a vállalkozásnak az iskolaszövetkezettel kell szerződést kötnie diákmunkások kiszervezéséhez. A diákmunkásoknak az iskolaszövetkezettel van munkaszerződésük, így a vállalkozásoknak lehetőségük van kizárólag egy-egy meghatározott feladat ellátására is többlet-munkaerőhöz jutni. Előny, hogy a diákmunkások után nem kell szociális hozzájárulási (TB) adót fizetni, továbbá hogy a munkavégzéssel kapcsolatos adminisztratív terhek többsége az iskolaszövetkezetet terheli. A diákmunka hátránya, hogy az esetek többségében nincs mód arra, hogy a vállalkozás előre megjelölje, melyek azok a személyek, akikkel szívesen elvégeztetné a munkát, valamint az, hogy a kiszervezett diákmunkások – az egyes feladatok tényleges kivitelezéséhez kapcsolódó utasítást kivéve – kizárólag az iskolaszövetkezettől fogadhatnak el utasítást.
