Rugalmasság – egyedi megállapodások
Az új Mt. általános jellegzetessége, hogy nagyobb teret hagy a munkavállalók és munkáltatók megállapodásainak. A korábbi Mt. csak szűk körben tette lehetővé a munkaviszonnyal kapcsolatos egyedi megállapodásokat, 2012. július 01-jétől azonban a polgári jog több rendelkezése a munkaviszony keretében is érvényesül: az egyes nevesített jogügyleteken túlmenően, mint például a versenytilalmi megállapodás vagy a tanulmányi szerződés, a felek az új Mt. által meghatározott kérdésben megállapodást köthetnek egymással.
Munkabér, bérpótlék, távolléti díj
Az új Mt. értelmében a munkavállaló személyi alapbérét felváltja az alapbér fogalma, mely továbbra is a munkaszerződés szükséges tartalmi eleme és a bérpótlék számítási alapja. A 2012. július 01-jén hatályba lépő, de csak 2013. január 01-jétől alkalmazandó új Mt. rendelkezések értelmében leegyszerűsödik a pótlékok (bérpótlék, műszakpótlék) számítási módja. A bérpótlék mértékét tekintve vasárnapi pótlék esetén 50%, munkaszüneti napra járó bérpótlék 100%, éjszakai munkavégzés esetén 15%. A műszakpótlék pedig 30% egységesen, egyben megszűnik a külön délutáni és éjszakai műszakpótlék. A műszakpótlékra való jogosultságot 2 feltétel együttes fennállása határozza meg, melyek a következők:
1. a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének rendszeres módosulása, 2. 18:00 és 06:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés.
Lényeges változás az új Mt. koncepciójában továbbá, hogy az átlagkereset jogintézményét felváltja a távolléti díj, mely a munkavállalót a törvény alapján munkaidőnek minősülő, de tényleges munkavégzést nélkülöző időszakokban (szabadság, betegszabadság, végkielégítés, munkavégzés alóli felmentés) illeti meg, s amely az alapbéren felül kizárólag a rendszeres pótlékokat tartalmazza.
Többet fizet a károkozó munkavállaló
Jelentősen szigorodnak a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezések: míg a korábbi Mt. szerint gondatlan károkozás esetén a munkavállaló legfeljebb egy havi átlagkeresetének 50 %-ával felelt a munkáltatójának okozott károkért, az új Mt. enyhébb fokú gondatlanság esetén a kártérítés mértékét megemeli a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegre, míg súlyos gondatlanság esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni a munkáltató részére. 2012. július 01-jétől a felek megállapodhatnak továbbá az úgynevezett munkavállalói biztosíték alkalmazásáról azon munkavállalók tekintetében, akik munkakörük ellátása során rendszeresen vesznek át más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást rendszeresen teljesítenek.
Felmondási tilalmak, felmondási védelem
A korábbi szabályozás értelmében a várandós nők, a női munkavállalók a szülési szabadság, valamint a három év alatti gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, továbbá emberi reprodukciós eljárásban (lombikbébiprogramban) való részvétel során fokozott védelemben részesültek a munkaviszonyuk megszüntethetőségének szempontjából: a távollétről való visszatérésüktől számított 30 napig megillette őket a felmondási védelem, így egy esetleges munkáltatói felmondás velük szemben legkorábban a 31. napon volt közölhető. A felmondási tilalom alatt közölt munkáltatói felmondás jogellenesnek minősült, amely súlyos következményt is vonhatott maga után. Az új Mt. ezt a fokozott felmondási védelmet nem tartalmazza, így kedvezőbb helyzetet teremt a munkáltatók részére a felmondási jog gyakorlása során: a munkáltatói felmondás a távollétről való visszatérést követően azonnal közölhetővé válik, és a felmondási idő a felmondás közlésétől számítódik.
További változást jelent a munkáltatói felmondás szabályozásában, hogy 2012. július 01-jétől közölhető a betegszabadság, illetve a beteg gyermek ápolására, vagy hozzátartozó otthoni gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt is közölhetővé válik a felmondás, a felmondási idő azonban csak ezek elteltével kezdődhet el.
BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda
