HomokhátságSzűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy rengeteg javaslat született a Homokhátság problémáinak a megoldására, eredmény nélkül, a megyék összefogásával azonban ez sikertörténetté válhat. Hozzátette, hogy Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése 2012. szeptember 14-én döntött a Tanács megalapításáról, amihez csatlakozott Bács-Kiskun és Csongrád megye. Pest megyében a következő 21 település érintett: Dunaharaszti, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Bugyi, Dabas, Tatárszentgyörgy, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Ceglédbercel, Cegléd, Tápiószőlős, Törtel, Jászkarajenő, Kocsér, Pilis, Albertirsa, Hernád, Pusztavacs, Mikebuda, Örkény, Táborfalva, Csemő, Nagykőrös, Nyársapát.
A tanács koordinálja az érintett megyei önkormányzatoknak és egyéb, a térségi fejlesztési tanács munkájában résztvevő szervezeteknek a Homokhátság vízutánpótlása érdekében végzett tevékenységét – mondta Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke.
Alakuló ülés
A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy a három megyét érintő Homokhátság Magyarországon az éghajlatváltozástól leginkább érintett terület, ahol a talajvízszint csökkenése, a víz gazdasági és ökológiai célú hozzáférése egyre nagyobb gond. Hangsúlyozta: a kormány november 16-án döntött arról, hogy 1,3 milliárd forint tervezési forrást biztosít a Homokhátság komplex vízgazdálkodásának, a terület akut problémáinak a megoldásához kapcsolódó tervek elkészítéséhez. Elindul a tervezőmunka, amelynek eredményeként az Európai Unió 2014-től kezdődő költségvetési ciklusában megnyitja a kaput egy jelentős, az itt élők életét alapvetően meghatározó program elindításához – fogalmazott Bányai Gábor.
Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a következő időszakban a vízháztartás egyébként is kiemelt témakör lesz a Duna-program keretében.Véleménye szerint, lehetőség lesz a határ menti térségekkel is együttműködést kialakítani, hiszen az országhatárnál nem fejeződik be a probléma.
