Az OTP Bank mára már nem csak lakossági bank, az utóbbi években a KKV szektorban is domináns szereplővé vált.
A kkv-szektor hitelezéséről, a banki szolgáltatásokról Csonka Tiborral, az OTP Business ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Mindig nagy fontossággal bíró kérdés a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozásának aktuális állapota. Mi jellemző ma a vállalkozások hitelfelvételi aktivitására, melyek a leginkább hiteléhes szektorok?
Az utóbbi években folyamatos a kkv betétállomány gyarapodása. Ez annak köszönhető, hogy a versenyképes vállalkozások tulajdonosai óvatosak, működésük során leginkább a biztonságot tartják szem előtt. Ami pedig a hiteleket illeti, a leginkább hiteléhesnek a vállalkozói szektoron belül az agrárágazat, valamint a kereskedelem és szállítás területén működő vállalkozások mutatkoznak, az utóbbi időben az ő körükben növekedett leginkább a kereslet a különböző banki finanszírozások iránt.
Milyen cégeknek éri meg az Európai Uniós pályázatokon való indulást tervbe venni? Az OTP Business ezen pályázatok előfeltételeinek megteremtéséhez milyen támogatást nyújt?
Az európai uniós pályázatok szigorú állami feltételrendszere mögött az a gondolkodás húzódik meg, hogy csak azok kapjanak finanszírozást, akik hosszú távon is versenyképesek lehetnek. Ezért május második felében bevezettük az „OTP 2020 EU Fejlesztési Hitel” termékünket, amelyet az európai uniós pályázatokon nyertes cégek vehetnek igénybe az önerő előteremtése és/vagy a támogatás előfinanszírozása céljából. A pályázatok a közeljövőben is a figyelem középpontjában lesznek, mert sorra jelennek meg az új hétéves ciklus felhívásai.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) kivezetése a mai napig fontos téma. Milyen hatása volt a kkv-kra program kivezetésének híre?
A NHP kivezetése kapcsán általánosan annyi elmondható, hogy ez a mozzanat a pénzügyi piacot rendkívüli módon foglalkoztatja. Annál is inkább, mivel a kivezetésről szóló 2015-ös bejelentés hatására jelentős hitelkereslet generálódott. A program több változáson ment keresztül, melynek legszembetűnőbb momentuma a forgóeszköz hitelezés eltűnése volt. Ezzel az NHP forint pillérét év végéig már csak új beruházások finanszírozásához lehet igénybe venni. Idén összesen 600 milliárd forint állt rendelkezésre, mely összegnek a fele forinthitelt, míg a másik devizaforrást jelentett. Az NHP3 forint pillére komoly sikert aratott, leginkább a mezőgazdaság hiteléhsége csillapodott belőle, szektoron belül is leginkább a termőföld-vásárlási hitelek iránti kereslet lendült fel.
A devizapillér iránt az év első felében mérsékeltebb kereslet mutatkozott, még ha azt évi 0,5-1 százalékos fix kamat mellett is kínálják a bankok. Ezt a támogatást olyan exportcégek vehetik igénybe, amelyeknek az adott devizában bevételük és ezáltal természetes fedezetük áll rendelkezésre.
Az NHP-val kapcsolatban keveset hallani negatívumokról. Önnek mi a véleménye erről, illetve mire lehet számítani a program eltűnése után a hitelpiacon?
A kérdés jó, első felére válaszolva az mindenképpen elmondható, hogy az NHP ugyan jelentős mértékben javította a kkv-k kedvező kondíciók melletti hitelhez jutási lehetőségeit, de ez elsősorban csak a hazai piacra termelő, forinthiteleket kereső vállalatok körében tudott érvényesülni. Ami a program utóhatásait illeti, leszögezhető: a vállalati hitelpiac további növekedésének motorját a piaci alapú hitelek kell hogy adják.
Jelentős szerephez juthat tehát a Piaci Hitelprogram (PHP), melynek keretében a Magyar Nemzeti Bank vállalta, hogy új eszközei segítségével – a kkv-hitelezési aktivitás függvényében – a piacinál kedvezőbb feltételek mellett kamatkockázatot vállal át a kereskedelmi bankoktól. Az így létrejövő kamatcsere (HIRS) ügyletért cserébe az OTP Bank három éven keresztül évi 25 milliárd forintos hitelállomány növekedési vállalást tett. Ezzel lehetőséget teremtett önmaga számára, hogy a kamatcsere ügylet eredményét a fenntartható, gazdasági fejlődést biztosító beruházásoknak adja kamatmérséklés, vagy nem kamat típusú kedvezmények formájában. A jegybank számításai szerint a PHP mintegy 250 milliárd forintos hitelezési hatást fog indukálni jövőre.
Az OTP Business célja ezzel összefüggésben a kkv szegmens tekintetében a prudens keretek között biztosított, erőteljes növekedés, és a bank hitelkínálata alapján minden adott a növekedéshez. A piaci folyamatokra tekintettel elsősorban a termőföldvásárlási hitelek iránti kereslet gyarapodására számítottunk, míg a jövő évben a lakásépítési piac lendülhet fel. A mikrovállalkozások körében a folyószámlahitelek dominanciáját vetítettük előre. Számításaink eddig nem csaltak meg minket.
Végül ejtsünk szót az OTP Business faktoring szolgáltatásáról. Hogyan segíthet ez a hazai kkv-kon?
A faktoring, a vállalati hitelezés legdinamikusabban fejlődő szegmensévé vált hazánkban az elmúlt időszakban. Az OTP szolgáltatásának lényege, hogy a vállalkozások kinnlevőségeit a bank megvásárolja, egyúttal elnyerve annak adósaival szemben fennálló jogait. A vállalkozások követeléseikre biztosítást köthetnek, amivel védetté válhatnak például a vevői csődök ellen.
A kkv-k a faktorálással tehát jól járhatnak, hiszen biztonságérzetük növekedhet, ami mellett a klasszikus hitelügyletekhez hasonló költségek fejében jóval egyszerűbben és gyorsabban jutnak finanszírozáshoz, valamint kiegészítő szolgáltatásokhoz.
