Mit tegyen a hazai hústermelés és feldolgozás annak érdekében, hogy nagyobb arányban kerülhessenek az áruház láncok polcaira a kiváló hazai tőke és feldolgozott hústermékek.
A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) kezdeményezte az egyeztetést.
A március 22 én létrejött tanácskozás fő célkitűzése az volt, hogyan növelhető a hazai előállítású tőkehús és a magasan feldolgozott húskészítmények aránya a hazai kereskedelmi láncok polcain. A VHT ezúttal – könnyítve a konzultációt – kizárólag a sertés és a hús marha termékek vonatkozásában kért konzultációt.
A konzultáción az FM, a Nemzeti Agrárkamara, az Agrár Marketing Centrum, Hústermelők, a Tesco Global és a Metro, a Bálint Élelmiszer Labor, az Országos Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, és számos adózási, marketing, illetve agrárgazdasági szakértő vett részt.
A látszólag agrár gyökerű probléma a valóságban kereskedelmi kérdés. A hazai lakossági fogyasztás markáns része a kereskedelmi láncok kínálatából kerül kielégítésre. Az, hogy a polcokra milyen termék kerül üzleti kérdés. A kereskedőknél a beszerzési ár és a minőség számít. Egy csomagolt import hústermék esetén a kibocsátó ország minőségi garanciáját (különösen, ha az EU ország) a hazai kereskedők nem vitathatják. Tőkehúsok esetén a láncok a saját labor vizsgálatot végeznek.
Az import hányad 50 %. A hazai sertéstenyésztők ma még nem tudják ellátni az itthoni keresletet. A húsfeldolgozóknak jelentős többlet költséget jelent a hazai előállítású és az import húsáru elkülönítése.
A Kárpát-medence éghajlati és a talaj adottságaink miatt a takarmányaink világszínvonalúak. Nem kétséges, a ha ezt eszik az állatok a húsaik minősége kiemelkedő lesz. Egyék a Kiváló Minőségű Sertést (védjegye: KMS) a magyar fogyasztók! A három éve indult védjegyről a hazai – mégoly tudatos – vásárló nem tud. Ösztönösen azt gondolnánk, hogy a reklám feladat az Agrár Marketing Centrum dolga lenne. Nincs könnyű helyzetük, mert az EU szabályozás nem engedi az egyes termék csoportok – még ha hazai is – külön reklámozását.
Egy biztos, a magyar gazdaságnak az lenne az érdeke, hogy a hazai hízókat, marhát fogyassza a lakosság.
A kereskedők árrés és nyereség érdekeltek. Óriási a verseny az élelmiszer kereskedelmi láncok között. A vásárlók becsábítása és megtartása csak az állandó akciókkal lehetséges. Az áruházláncok a döntéseiket országos, egyes esetekben regionális szinten hozzák. Ha például a lapocka akciós, akkor az országosan minden üzletben igaz. Annyi lapocka pedig nincs az országban, hogy egy lánc minden üzletében egyszerre, egy jelentős nem azonnal elfogyó tétel kerüljön. A láncok azonnal az importhoz nyúlnak. A termelők viszont nem tudnak akciózni, mert az élőállat valamennyi „alkatrészét” kénytelenek egyszerre kezelni.
A lakosság ár érzékeny. Lélekben szívesen vásárolna magyar húst, de az olcsóbbat teszi a kosarába.
A kereskedelmi láncok képviselői nyitottak a párbeszédre, ha realizálják a kívánt hasznot, megkapják a megfelelő minőséget, szívesen árulják a magyar húst. A húsfeldolgozók nem verik az asztalt, hanem kérdeznek. Az agrártárca támogatja a védjegyezett hazai termékeket. A hús Áfa rendezve.
Talán minden rendben van? Nem, de a felek jó szándékkal közelednek, a párbeszéd folyik.
Babati Zoltán a VHT elnöke a körmendi Babati és Társai Húsüzem tulajdonosa csendesen megjegyezte: „Ausztriában egy kiló sertéshúst sem tudok eladni az osztrákok csak hazai húst hajlandók megvenni. Itthon a magyar családoknál kell kopogtatnunk, ehhez kérjük a segítséget.”
A megjelent kereskedelmi láncok a VHT val egyeztetve lépéseket fognak tenni, a hazai KMS védjegyű termékek megismertetésére. Tarpataki Tamás az FM főosztályvezetője pedig biztatta az agrárgazdaság szereplőit, hogy nyugodtan egyeztessenek, mert kevesen tudják még, hogy az uniós versenyjog külön lehetővé teszi, sőt szorgalmazza az agrárgazdaság szereplőinél a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem szoros együttműködését.
A megjelentek úgy nyilatkoztak, hogy negyedévente érdemesnek tartják az eszmecserét. Aki bele lát a rendszerbe tudja, ez igazi áttörés.
