FEJLESZTÉSEKET TERVEZNEK A CÉGEK MAGYARORSZÁGON
Magyarország nem áll rosszul a digitalizációban
Hazánk a digitalizáció területén az Európai Unió tagállamainak mezőnyében a középső kategória második felében található, vagyis egyáltalán nem sereghajtó, ugyanakkor ahhoz, hogy a digitalizáció 2020-ra elérje, majd azt követően meghaladja az unió átlagos mutatóit, jelentős fejlesztésekre van szükség – mondta Deutsch Tamás, a digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos az Inforádió Aréna című műsorában.
Egy ország digitalizációs helyzetének megállapítására négy szempontot vizsgálnak: a mobil- és vezetékes hálózatok fejlettségét, azok hozzáférhetőségét, a digitális tartalomkínálatot, továbbá a lakosság digitális kompetenciáját.
Az internetes hálózat fejlettségét tekintve Magyarország az unió legjobb hálózatával rendelkező országainak első harmadába tartozik. Jelentős fejlesztések folynak a gyors internetet lehetővé tevő vezetékes hálózat bővítésére, a mobilinternet-hálózat kiépítettsége, műszaki állapota pedig lehetővé teszi, hogy az 5G technológia alkalmazása terén a világ élvonalába tartozzunk majd a 2020-as években.
A hálózatok elérhetőségével kapcsolatban a miniszterelnöki biztos emlékeztetett arra, hogy 2017. január elsejétől az internetezés áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken, ami 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent. Ezzel egy időben minden magyarországi szolgáltató kínálatában megjelenik a legkedvezményesebb csomagjuknál is olcsóbb, úgynevezett digitális jólét alapcsomag.
Az Európai Bizottsággal jelenleg is folynak a tárgyalások – mivel meglátásuk szerint a jelenleg hatályos irányelv alapján nincs lehetősége egy tagállamnak kedvezményes áfakulcsot alkalmazni az internet esetében -, a biztos azonban elképzelhetőnek tartja, hogy szakmai érvekkel meggyőzhető a bizottság.
Fontos az is, hogy az adott ország polgárai milyen kompetenciákkal rendelkeznek a digitális világ lehetőségeinek kihasználásához. Utóbbiban áll legrosszabbul Magyarország, részben ezzel indokolta a biztos a digitális oktatási stratégia (DOS) kidolgozását, a teljes magyar oktatási rendszer – magában foglalva a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttkori tanulás – digitális átalakítását.
Modern vállalkozások program
Szeptemberben jelennek meg a Modern vállalkozások programban a mikro-, kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésére igényelhető szoftverpályázatok – mondta Koleszár Péter, a program szakmai vezető helyettese az M1 aktuális csatornán. A Vállalkozz digitálisan! projektről elmondta, első lépésként a tanácsadó hálózatában dolgozó szakemberek helyszíni auditot hajtanak végre a vállalkozásoknál.
Tavaszi indulása óta csaknem 700 mikro-, kis- és középvállalkozás csatlakozott a Vállalkozz digitálisan! projekthez, és még további 300 vállalkozás csatlakozására számítanak. A projekt első részének befejezéséig, 2017 májusáig pedig további 3000 vállalkozást auditálnak majd a tanácsadó hálózat szakemberei.
A tanácsadók az auditot követően javaslatot tesznek a digitálisan felkészült vállalkozás státusz kiadására vagy olyan fejlesztéseket javasolnak az egyes cégeknek, amelyek révén megkaphatják ezt a minősítést és ezzel 5 százalék vissza nem térítendő többlettámogatást kaphatnak vállalati informatikai pályázatokon.
A program azért indult, mert megalapozott statisztikák szerint a digitalizációt tekintve a magyar vállalkozások hatalmas lemaradásban vannak az európai uniós versenytársaikhoz képest.
Informatikai fejlesztés a termelés nyomon követhetőségéért
Az ipari gyártással foglalkozó vállalatok 67 százaléka digitalizációs fejlesztéseket tervez a következő három évben – derült ki a Siemens Zrt. megbízásából a GKI Digital által mintegy 2000 magyar közép- és nagyvállalat körében készített legfrissebb reprezentatív felmérésből. A kutatás az energiaágazat, az egészségügy, a közlekedés, az ipari gyártás, a szállítás, valamint a közlekedés és ingatlanfejlesztés, illetve az üzemeltetés területén működő cégekre vonatkozik.
A felmérésbe bevont vállalatok 61 százaléka már több mint 3 éve folytat digitalizációs fejlesztéseket, korszerűsítéseket. Bár a válaszadók szerint a fejlesztések túlnyomó részben sikeresnek tekinthetők, arra is felhívták a figyelmet, hogy a jövőbeni informatikai fejlesztéseket hátráltathatja például a tulajdonos vagy az anyavállalat ellenállása, illetve a képzett munkaerő hiánya.
A közlemény idézi Jeránek Tamást, a Siemens Zrt. divízióvezetőjét, aki kifejtette: a digitalizáció alapvetően változtatja meg az ipari gyártást, ugyanis azok a vállalatok, amelyek sikeresen birkóznak meg a hátráltató tényezőkkel, jelentős versenyelőnyre tesznek szert.
A fejlesztések révén gyorsabban és költséghatékonyabban végezhető a gyártás teljes folyamata a tervezéstől a kivitelezésig.
A felhő-technológia kiaknázásához új döntéshozatali kultúra kell
A felhő-technológiában rejlő teljes üzleti és gazdálkodási potenciál kiaknázásához kultúraváltásra van szükség a cégek informatikai döntéshozatali folyamatában – állapította meg az Oracle és a Coleman Parkes piackutató cég közös tanulmánya, melyet 600 európai és közel-keleti informatikai és üzleti döntéshozó megkérdezésével készítettek.
Az új technológiában rejlő üzleti lehetőségek kiaknázását leginkább az akadályozza, hogy az informatikai beruházásokról és az informatikai feladatok finanszírozásáról hozott döntéseket egy korábbi technológiai bázison kialakult vállalati kultúra determinálja. Az előrelépéshez tehát elsősorban kultúraváltásra lenne szükség a vállalatok döntéshozatali folyamatában – derült ki a felmérésből. Például az informatikai kiadásoknak jellemzően több mint 60 százaléka felett nem is a vállalatok informatikai osztályai, hanem adott üzleti egységei diszponálnak, ami eleve megnehezíti az előfizetéses felhőszolgáltatások igénybe vételét.
A válaszadók több mint egyharmada szerint az informatikai osztály tudta nélkül az informatikai kiadásokról hozott döntések egyenesen akadályozzák a vállalatokat üzleti céljaik elérésében és 95 százalékuk szerint még túlzottan bonyolulttá is teszik a cégek informatikai rendszerét, gyengítik annak felügyeletét és fokozzák a biztonsági kockázatoknak való kitettségét.
Komoly problémát jelent az is, hogy az informatikai beruházásokról készülő tervekben nem tudják finanszírozási forrásként szerepeltetni a felhőszolgáltatásoknak és más innovatív projekteknek köszönhetően potenciálisan jelentkező többletbevételt.
A felmérésben megkérdezettek egyharmada szerint maga az alkalmazott IT-finanszírozási modell jelenti az átállás legfőbb akadályát. Ugyanennyien gondolják úgy, hogy a vállalati kultúra lehetetleníti el a felhő-technológia adaptálását. A megkérdezettek 72 százaléka szerint az informatikai fejlesztésekhez egy új felhő finanszírozási modellt kell meghonosítani a vállalatok informatikai döntéshozatali folyamatában, ami 10-ből 7 válaszadó szerint egyébként még a működési költségek csökkentéséhez is hozzá tud járulni.
INFORMATIKAI BIZTONSÁG
Nem bíznak a rendszereikben
A magyar informatikai vezetők bíznak legkevésbé a rendszereikben egy régiós felmérés szerint, mindössze 3 százalékuk tartja kiemelkedően biztonságosnak hálózatát. Az Intel felméréséből az is kiderül, hogy a cseheknek viszont a 14 százaléka mondta azt, hogy extra erős a hálózatuk.
Az Ipsos piackutató cég által a 150-nél több munkatársat foglalkoztató magyar, román, cseh és lengyel nagyvállalatoknál végzett kutatás szerint leginkább a csehek bíznak rendszereikben, az ottani IT-vezetők 14 százaléka tartja extra erősnek a biztonságot, míg a románok 12 százaléka, a lengyeleknek pedig 6 százaléka vélekedik hasonlóképpen.
A kutatás során fény derült arra is, hogy a magyar vállalkozások 80 százalékánál kizárólag jelszót kérnek a számítógépek a vállalati hálózatra való belépéskor, pedig sok külföldi cégnél az egyszerű jelszó mellett egyéb hitelesítési megoldással, például biometrikus azonosítással vagy smart carddal növelik a biztonságot. Összehasonlításból kiderült, hogy a román cégek 46 százalékánál, a csehek 54 százalékánál, a lengyelek 63 százalékánál elégednek meg ilyen alacsony szintű védelemmel. Szakértők szerint a csak jelszóval történő hitelesítési eljárás ma már nem eléggé biztonságos.
A felmérés szerint a cseh vállalatok hálózataiban fordult elő a legtöbb fennakadás informatikai problémák miatt az elmúlt fél évben, több mint harmadukat érintették ilyen esetek, 12 százaléknál háromnál több, 24 százalékuk esetében legfeljebb három alkalommal. Ennél jobban teljesítenek a magyar vállalatok: 29 százalékuknál volt fennakadás hasonló okból, de csak a cégek 3 százalékát érintette több mint három alkalommal probléma. A legjobban a román cégek teljesítettek IT-vezetőik bevallása szerint, összesen 18 százalékuknál fordult elő szolgáltatáskiesés, bár 4 százalékuknál háromnál több ilyen esetet regisztráltak.
A négy országban megkérdezett vállalkozások közül Magyarországon a legnagyobb, 96 százalékos azon cégek aránya, ahol központilag archiválják az adatokat, és nem a felhasználók gépein tárolják azokat. Csehország a felhőalapú szolgáltatások használatában jár élen, itt a cégek 44 százaléka használja a technológiát, míg Magyarországnak a második hely jut a ranglistán, 36 százalékos cégaránnyal.
Új operációs rendszer az ipari infrastruktúra védelmére
Az ipari vezérlő rendszerek és hálózati infrastruktúra fokozott biztonsági igényeit szem előtt tartva új, saját számítógép operációs rendszerrel rukkolt elő az orosz Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat – számolt be a The Register brit informatikai szakportál.
A dolgok internetjének (IoT) térnyerése, a hálózatra kapcsolt vezérlő és érzékelő berendezések, az ipari robotok, valamint a gép-gép (M2M) kommunikáció meghonosítása a gyártási folyamatokban, a számítógép-vezérelt ipari infrastruktúra, például az erőművek, áramelosztó hálózatok, távközlési hálózatok hackertámadások elleni védelme teljesen új kihívások elé állította a kiberbiztonsági szakmát.
Az orosz kiberbiztonsági vállalat ezért négy év teljes titokban végzett fejlesztő munkával új operációs rendszert hozott létre kifejezetten az ipari vezérlő rendszerek számára. Az operációs rendszerről egyelőre keveset tudni, csak annyit, hogy fejlesztése a nulláról indult, nem tartalmaz semmilyen, már létező szoftver kódot.
A hálózati funkcióit tekintve a Cisco IOS és a Huawei VRP operációs rendszerekhez hasonlítható KasperskyOS operációs rendszer értesülések szerint már fut az orosz Kraftway vállalat által gyártott routerek legújabb ezer példányos szériáján. A Kraftway routereket ipari vezérlő rendszerekben, kormányzati, gyógyászati és oktatási intézményekben használják.
Forrás: MTI, M1, Inforádió
