Az európai uniós fejlesztési források felhasználásában Magyarország a visegrádi országok között az első helyen áll, az Európai Unió 28 tagállamában pedig az elsők között van – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára egy konferencián. Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88 százalékát már meghirdette, a teljes keretösszeg 46 százalékát lekötötte, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírják, 2018-2019-2020 pedig a végrehajtás éve lesz. Az államtitkár emlékeztetett, tavaly több mint 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, ebből 250 milliárd forint a 2007-2013-as időszakhoz kötődött.
A tervek szerint 2017-ben minimum 2200 milliárd forint kifizetéssel számolnak, de a következő hetekben Lázár János miniszter előterjeszti, hogy a kifizetési szintet emeljék 2700 milliárd forintra, és ha ez a kifizetés teljesül, az érintett állami alkalmazottak 12-24 havi prémiumot is kaphatnak – mondta az államtitkár.
A források felhasználásában azok a vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyeknél megalapozottan látszik, hogy a fejlesztésükkel hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, az intézményrendszer átalakítása pedig garanciát ad a hatékony forrásfelhasználásra.
A magyar kkv-k idén 2362 millió euróra pályázhatnak
A magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) az idén 2362 millió euróra pályázhatnak majd, míg például Horvátországban, Romániában és Bulgáriában jóval kevesebb – sorrendben 122 millió, 221 millió, illetve 627 millió euró – uniós pályázati pénz áll a vállalkozók rendelkezésé 2017-ben – derül ki a Goodwill Consulting Kft. pályázati tanácsadó cég regionális összehasonlításából. A magyar keret jelentős eltérése abból adódik, hogy Magyarországon 2017 végégig minden pályázatot kiírnak, míg a másik három országnál ez arányosan oszlik el a 2014-2020-as időszakban.
A felmérés szerint a legnépszerűbbek mind a négy országban a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre szóló pályázatok. Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innovációs, és a Közép-Magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások iránt a legnagyobb az érdeklődés. Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Bulgáriában az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés, és a HR fejlesztések területén van igény, Horvátországban pedig a termelési létesítmények építésére, felújítására pályáznak legszívesebben a gyártó és szolgáltató kkv-k.
Az elemzés szerint a kkv-k pályázási kedve a vizsgált országokban nagy mértékben eltérő, ugyanis Magyarországon kifejezetten magas a pályázatot benyújtó vállalkozások száma, Romániában és Bulgáriában azonban csak mérsékelt. Mindez a tanácsadó cég szerint azzal magyarázható, hogy Bulgáriában egyebek mellett az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének csökkentése, Romániában pedig az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot.
Emelkedett a kkv-k által megpályázható támogatás
Január 25-től újra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások egyebek mellett eszközvásárlásra, új technológiai rendszerek kialakítására, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, a megpályázható összegek magasabb – hívta fel a figyelmet Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Módosult a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) két népszerű pályázatának több pontja.
A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére elnyerhető vissza nem térítendő forrás 25 és 500 millió forint között lehet, a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására megjelenő felhívásnál pedig 5 és 40 millió forint közötti összeg nyerhető el. Mindkét esetben a pályázható támogatási összeg felső határa csaknem megduplázódott. A termelési kapacitások bővítésére 18 milliárd forint áll rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatásból lehetőség nyílik új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására, az ehhez kapcsolódó gyártási licenc, know-how beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, infrastrukturális és ingatlan-beruházásokra, valamint információs technológiafejlesztésre is – ismertette.
A kapacitásbővítő beruházások támogatására kiírt pályázati felhívás esetében 21 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a vállalkozások. A támogatás új, modern eszköz- és gépparkok beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, információs technológia-fejlesztésre vagy akár honlapkészítésre is fordítható – emlékeztetett Rákossy Balázs.
Fél nap alatt 210 pályázat
Január 25-én, a pályázat elindulásának napján fél nap alatt 210 pályázatot adtak be a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) a termelési kapacitások bővítését célzó pályázatta, 28 milliárd forintnyi igényelt támogatás pedig a másfélszerese a rendelkezésre álló keretösszegnek – hívja fel a figyelmet a Goodwill Consulting pályázati tanácsadó cég, az uniós pályázati oldalon megjelent adatok alapján.
A másik, szintén aznaptól beadható GINOP-pályázaton alacsonyabb összegű kapacitásbővítő beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre, információs technológiafejlesztésre, vagy akár online megjelenésre nyerhetnek el támogatást a vidéki székhellyel, illetve telephellyel rendelkező kkv-k. Minimum 5, maximum 40 millió forint támogatást lehet elnyerni, 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. A január 25. kora délutáni adatok szerint csaknem 650, mintegy 12,5 milliárd forint értékű támogatási igénylést nyújtottak a kkv-k a 21 milliárd forintos keretösszegre.
PÁLYÁZATOK
Infokommunikációs pályázat kkv-knak
Március 8-tól lehet benyújtani a kis- és közepes vállalkozások digitalizációját segítő, összesen 54 milliárd forintos keret pályázatait – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, Kara Ákos. Az 54 milliárd forintos keretet három pályázati kategóriában hirdetik meg, és szinte bármilyen gazdasági ágban működő vállalkozás részt vehet a pályázatával. Az elnyerhető összegek 35-40 százalékban vissza nem térítendő források, 40-55 százalékban pedig kedvezményes kölcsönként nyerhetik el az indulók.
Az eredetileg tervezett időpontot azért módosították március 8-ra, hogy mindenkinek legyen ideje a felkészülésre, illetve hogy minél nagyobb számban tudjanak részt venni a kkv-k közül. A három pályázati kategória közül a legnagyobb, mintegy 40 milliárd forintos keret a bármilyen területen működő cégek vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseire, valamint a felhőalapú online üzleti szolgáltatásaik terjesztésére szolgál. Ebből a keretből mintegy négyezer vállalkozás nyerhet majd 40 százalékban vissza nem térítendő forrást – egy és 24 millió forint közötti összeget – és 55 százaléknyi kedvezményes, egy százalékos kamatozású kölcsönt.
Kifejezetten infokommunikációs cégeknek írták ki a mintegy 10 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, amelyen nagyjából 200 vállalkozás nyerhet. Olyan cégek jelentkezését várják, amelyek a meglévő digitális alkalmazásaikat külpiacokon is terjeszteni kívánják, s ehhez 40 százalékos vissza nem térítendő forrást, valamint 50 százaléknyi kedvezményes kölcsönt szerezhetnek.
A harmadik pályázat révén, közel ötmilliárd forintos keretösszegből várhatóan 20 kkv nyerhet támogatást és kölcsönt üzleti felhőszolgáltató központok létrehozására és bővítésére – ismertette Kara Ákos.
Az államtitkár mindehhez hozzátette: a pályázatok beadásának kezdete és a források megnyitása egy napon történik. Miután automatikus elbírálás zajlik, a beadások sorrendjében, a források kimerüléséig lesz lehetősége a pályázóknak, amelyek a közép-magyarországi régiót leszámítva bárhonnan jelentkezhetnek a fejlesztési keretre.
Logisztika és gazdasági fejlesztés
A közeljövő logisztikai beruházásait mindenképpen összehangolja a kormány a gazdaságfejlesztési elképzelésekkel – mondta Erb Szilvia, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) gépjármű-közlekedési és vasúti szabályozási főosztályának vezetője a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) nemzetközi közlekedéslogisztikai konferenciáján. A vasúti beruházásoknál kiemelten figyelembe veszik az intermodális szempontokat, akár a személy-, akár a teherfuvarozás fejlesztésről lesz szó.
Az Integrált közlekedésfejlesztési operatív programban (Ikop) mintegy 1200 milliárd forint lesz beruházásokra. Az uniós forrásokból megvalósítandó vasúti fejlesztések többek között új járművek beszerzését, a szűk keresztmetszetek felszámolását, az utasforgalmi létesítmények korszerűsítését, a villamosítást és diagnosztikai eszközök fejlesztését jelentik.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) keretében 392 milliárd forint jut majd az országnak. A teljes keretet sikeresen lekötötték, amelynek több mint kétharmada vasútfejlesztésre megy.
Pályázatok Pest megyei önkormányzatok és vállalkozások számára
Ötmilliárd forintot megközelítő fejlesztési forrásra pályázhatnak január 23-tól a Pest megyei önkormányzatok, és a mikro-, kis- és középvállalkozások. Az úthálózat- és telephelyfejlesztési támogatások a helyi gazdaság fejlesztését szolgálják – közölte Rákossy Balázs. A vállalkozások számára kiírt pályázat célja a cégek telephelyeinek modernizációja és bővítése. A korszerű telephelyek javítják a versenyképességet, növelik a foglalkoztatottságot és élénkítik a helyi gazdaságot – hangsúlyozta. A támogatási valamivel több mint 1,4 milliárd forint, a vállalkozások 20-100 millió forintos támogatásra pályázhatnak.
Az NGM államtitkára közölte azt is, hogy a megye önkormányzatai a belterületi utak gazdaságfejlesztési célú felújítására pályázhatnak. Az utak kiépítése, felújítása és korszerűsítése segíti a helyi cégek működését, javítja a munkahelyek és közszolgáltatások elérhetőségét. A 3,5 milliárd forintos keretből 20-150 millió forintot kaphatnak a pályázó önkormányzatok.
A Közép-Magyarország régió az uniós besorolás szerint fejlett régiónak számít, és emiatt az ország más részeihez képest jóval kevesebb uniós támogatáshoz juthat. A kormány ennek ellensúlyozása érdekében 2016 júniusában döntött arról, hogy 2021-ig összesen 80 milliárd forint célzott pénzügyi támogatást nyújt a régiónak. 2020 után a megye a fejlettségének megfelelő mértékben, az ország más régióival azonos feltételek mellet juthat majd uniós támogatásokhoz – tette hozzá.
A támogatási kérelmeket www.allamkincstar.gov.hu oldalon nyújthatják be a pályázók.
Agrárgazdasági képzésekre indul pályázat
Agrárgazdasági szereplők képzésére, felkészítő tréningjeire indul pályázat 6,2 milliárd forint keretösszeggel – közölte a Miniszterelnökség. A pályázat célja az agrárágazat humán hátterének fejlesztése, amely hozzájárul a vidéki területek gazdasági növekedéséhez, a mezőgazdasági termelők, élelmiszer-feldolgozók, valamint erdőgazdálkodók fenntartható és versenyképes gazdálkodásának elősegítéséhez. A versenyképességet alapjaiban határozza meg a gazdálkodók szakmai ismerete és tudásszintje, ezért fontos annak bővítése, korszerűsítése.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2017. március 27. és 2019. március 26. között lehet benyújtani a kérelmeket a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. április 28-ig tart, az értékelési határnapokig benyújtott projekteket együttesen bírálják el. A pályázók a felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
4,7 milliárd forintra pályázhatnak az erdőgazdálkodók
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének növelésére és a meglévő erdők természetességi állapotának javítására mintegy 4,7 milliárd forint értékben hirdettek pályázatot – közölte a Miniszterelnökség. A Vidékfejlesztési programban megjelent pályázatra 2017. február 28. és 2019. február 28. között nyújthatják be kérelmüket a magán- és közjogi erdőgazdálkodók a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. március 31-ig tart, az értékelési határnapokig benyújtott projekteket együttesen bírálják el. A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon lehet tájékozódni.
Munkahelyi képzések támogatása
Elindult a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) keretében a munkahelyi képzések támogatására kiírandó uniós pályázati felhívások társadalmi egyeztetése, a pályázatok összértéke több mint 3 milliárd forint – közölte Rákossy Balázs. A mikro-, kis- és közép-, valamint a nagyvállalatok munkavállalóinak képzését támogató pályázatok célja, hogy javítsák az alkalmazottak foglalkoztathatóságát, munkahelyi készségeit és kompetenciáit, ezzel javuljon a vállalkozások versenyképessége.
Ösztönözni kívánják a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. A támogatással a vállalkozások saját forrásaikat kiegészítve biztosíthatják minél több munkavállalójuk képzésbe történő bekapcsolódását, illetve így többen férhetnek hozzá a munkahelyi tanulási lehetőségekhez azok közül is, akik a munkaerőpiacon maradáshoz fejlesztésre szorulnak.
Támogatási kérelem benyújtására mindkét felhívás esetében jogosultak a hazai és európai gazdasági társaságok, valamint a szociális, takarék-, hitel-, iskola-, agrárgazdasági, biztosító- és egyéb szövetkezetek, illetve a magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülések, az európai területi együttműködési csoportosulások, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei, a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülések magyarországi telephelyei, a nonprofit korlátolt felelősségű társaságok, a nonprofit részvénytársaságok és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumok.
A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat február 6-ig.
MIT SZERETNÉNEK A VÁLLALKOZÓK?
Az IPOSZ intézkedéseket szorgalmaz a kkv-k segítésére
Egyebek mellett az adminisztrációs és adóterhek további csökkentését szorgalmazza az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöksége a kkv-k gazdasági helyzetének javítására, javaslataikat jövő héten juttatják el a kormányhoz.
Az adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében javasolják, hogy kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) áfa-mentességét terjesszék ki az adónem értékhatáráig, 12 millió forintig.
Szorgalmazzák, hogy a kisvállalkozásoknál a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót felezzék meg, azzal, hogy a felszabaduló összeget a munkáltatók kötelezően fordítsák béremelésre.
A hatékonyságnövelés érdekében pedig támogatnák a kkv-knál a digitális eszközök elterjedésének növelését.
Az IPOSZ szerint a társadalmi párbeszéd javításával növelhető a versenyképesség, ezért a szövetségnek, mint a kisvállalkozók legnagyobb érdekvédelmi szervezetének helyet kell kapnia nemcsak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, de a konkrét kérdéseket tárgyaló Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában (VKF) is.
Úgy vélték, az elmúlt években a mikro-, kis- és középvállalkozások életét a gazdasági szabályzók és a vállalkozási környezet több pozitív változása is könnyítette, azonban a kkv-k megítélése változatlanul kettős. Sem a kormányzat, sem a társadalom nem kezeli nemzetgazdasági szerepüknek megfelelően, pedig azok állítják elő a bruttó hazai termék (GDP) felét, a foglalkoztatottságban 70 százalék feletti részesedésük van.
Utaltak arra, hogy a társasági adó idei csökkentése elsősorban a nagyvállalkozásoknak kedvez, a kisebb vállalatok, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, nem érzékelik az 1 százalékpontos tehermérséklést. A kis- és közepes vállalkozásoknál a társasági adó 1 százalékpontos, illetve a munkaadói járulékok 5, illetve 2 százalékpontos csökkentése nem kompenzálja a minimálbér-emeléssel járó személyi jellegű ráfordításokat. A kkv-k versenyhátrányba kerülnek, illetve áremelésre kényszerülnek, amelyek egyes ágazatokban, például az építőiparban jelentős problémákat okozhatnak – írták.
Az IPOSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a közép-európai adóversenyben még a hosszú távú adócsökkentési terv megvalósulásával is kétséges a hátrány ledolgozása. A most regionálisan kiemelkedően magas 48,25 százalékos adóék 2022-re 41,4 százalékra csökken, de a környező országokhoz képest még mindig magas lesz, azaz a cseh, lengyel és szlovák vállalkozások továbbra is versenyképesebbek lesznek.
Ugyanakkor a szövetség örömmel fogadta a kormányzat kijelentését, hogy kiemelten fontosnak tartja a kis- és középvállalati szektorral való együttműködést, a kkv-k versenyképességének javulását. Elismeréssel nyugtázták a közlemény szerint, hogy január 27-től nyolc újabb program indul a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül, összességében 416 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és további több mint 200 milliárd forint egyéb pénzügyi eszköz áll majd rendelkezésre, és hamarosan elindul a tőkeprogram is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint e források alapvető célja, hogy a kkv-k hatékonyságát, termelékenységét, verseny- és exportképességét növeljék. Az új GINOP-pályázatoknál egyszerűsítették a pályázati kiírásokat, könnyítették a pályázatokon való részvételt. A kkv-törvény 2017-től hatályos módosításával a kormányzati feladatok kibővültek a kkv-k hatékonyságának javítására irányuló intézkedésekkel.
Az IPOSZ Országos Elnökségének meggyőződése, hogy amennyiben ezeket a célkitűzéseket a gyakorlati megvalósítás ténylegesen követi, akkor a kis- és középvállalkozások óriásit lépnek előre a magyar termékek versenyképességének növelése terén – áll a közleményben.
Forrás: MTI
