Reflektorfényben

RÁVILÁGÍTUNK A LÉNYEGRE

Jog

Tudja? Fizetési meghagyás

A fizetési meghagyásos eljárás egy polgári nemperes eljárás, és kizárólag ezen az úton lehet polgári jogi jogviszonyból származó, egymillió forintot meg nem haladó lejárt pénzköveteléseket bírói úton érvényesíteni. (A munkaviszony jellegű jogviszonyokból eredő követelések csak kivételes estben érvényesíthetők ezen az úton.) A fizetési meghagyás kibocsátása korábban a helyi bírósások hatáskörébe tartozott, azonban a 2009. évi L. törvény a közjegyzőhöz teszi át e hatáskört, és az eljárást elektronikus útra tereli. A törvény hatályba lépése és az informatikai rendszer kiépítése közötti időszakban lehetőség volt a bíróságnál, illetőleg a közjegyzőnél papír alapon kezdeményezni a fizetési meghagyás kibocsátását. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban MOKK) 2010. nyarára kifejlesztette számítástechnikai rendszerét, azóta kizárólag elektronikus fizetési meghagyásos eljárás megindítására van lehetőség.
A fizetési meghagyás kibocsátásának feltétele, hogy a kérelmező ismerje a kötelezett belföldi lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy székhelyét. Erre azért van szükség, mert a közjegyző a kötelezett részére postai úton, papír alapon kézbesíti a kibocsátott fizetési meghagyást.
A fizetési meghagyásos eljárásra a közjegyző országos illetékességgel rendelkezik, tehát bármely ügyben eljárhat az ország területén működő bármely közjegyző. Az elektronikus úton előterjesztett kérelmek alapján a MOKK informatikai rendszere automatikusan sorsolja ki az ügyben eljáró közjegyzőt, ügyelve arra, hogy a kérelmek az egyes közjegyzők között egyenlő arányban kerüljenek elosztásra. Így például ha Pécsről nyújtunk be egy kérelmet, lehetséges, hogy ügyünkben egy nyíregyházai székhelyű közjegyző fog eljárni.
Jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy kizárólag elektronikus úton nyújthat be kérelmet, ahhoz papír alapú mellékletet – kevés kivételtől eltekintve – csatolni nem lehet. Így például a meghatalmazást sem kell csatolni. A jogi képviselő felel azért, hogy meghatalmazással rendelkezik. A kérelmet minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. Ha azonban valaki nem rendelkezik jogi képviselővel, papír alapon, vagy szóban is előterjesztheti beadványát. Ebben az esetben az a közjegyző fog eljárni, akihez a kérelmet benyújtották, illetve előterjesztették. A fizetési meghagyásos eljárásban nincs lehetőség a felek szóbeli meghallgatására, az eljárás írásbeli. Nem kerülhet sor továbbá bizonyítási eljárás lefolytatására, nincs helye felfüggesztésnek, vagy szünetelésnek. Mindezen garanciális szabályok az eljárás gyorsaságát hivatottak biztosítani.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben fel kell tüntetni:
– a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, címét és eljárásbeli állását (adós, vagy kötelezett);
– a követelés jogalapját (a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot), valamint a követelésnek és járulékainak (kamatainak) összegét;
– a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját;
- a követelés beazonosításához szükséges adatokat (számlatartozás esetén a számla kelte és sorszáma stb.);
- a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló határozott kérelmet.

Ha ismerjük a természetes személy kötelezett édesanyja nevét, születési helyét, idejét, adóazonosító jelét, érdemes ezeket az adatokat is feltüntetni a kérelemben, mert elősegíthetik a későbbi végrehajtási eljárást. Röviden előadhatjuk továbbá az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és azok bizonyítékait. A jogosult megjelölhet számlaszámot is, amelyre a kötelezett teljesítését várja. A kérelemben szereplő adatok helyességéért a kérelmező felel.
A fizetési meghagyásos eljárásért díjat kell fizetni, amelyet a jogosult jogi képviselője banki átutalással teljesít. Az eljárási díj mértéke a (kamatok nélküli) főkövetelés 3 %-a de legalább 5.000, legfeljebb 300.000 forint.
Amennyiben a kérelem hivatalból történő elutasításának, vagy hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye, a közjegyző a fizetési meghagyást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a kérelemnek megfelelően kibocsátja. A közjegyző által elektronikusan előállított okiratok közokiratnak minősülnek, és a közjegyző bélyegzőlenyomatának képével ellátva, aláírás nélkül hitelesek.
A kibocsátott fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézhezvételétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet. Ezzel a fizetési meghagyásos eljárás polgári perré alakul, a közjegyző megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékes bíróságnak, és felhívja a jogosultat, hogy terjessze elő kereseti kérelmét és rója le a peres eljárás illetékét. A közjegyző ezzel egyidejűleg megszünteti eljárását. A bíróság ezután a kisértékű perekre vonatkozó eltérésekkel folytatja le a polgári peres eljárást.
Amennyiben a kötelezett nem él ellentmondással, az erre nyitva álló 15 napos határidő letelte után a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, azt a közjegyző jogerősítési záradékkal látja el. Ekkor lehet kezdeményezni a végrehajtási eljárás megindítását az ügyben eljárt közjegyzőhöz előterjesztett elektronikus kérelemmel.
A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzőkhöz való áttételével a bíróságok tehermentesítése volt a jogalkotó célja. Az eljárás az elektronikus ügyintézés folytán gyorsabb, gördülékenyebb lett, annak hatékonysága a gyakorlatban érezhetően megnőtt. Kisértékű követelések érvényesítésére gyorsabb és olcsóbb jogi lehetőség, mint a polgári per.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.