A mediáció igénybevétele mindenképpen jelentős költségkíméléssel jár és a jogvitában álló személyek érdekét szolgálja az, hogy rövid időn belül rendeződhet a köztük fennálló jogvita. A mediáció Magyarországon még nem elterjedt és nem rendelkezik olyan hagyományokkal, mint az angolszász országokban. A jelenlegi joggyakorlat azt mutatja, hogy a felek a jogvitájuk esetén bírósághoz fordulnak, és ott keresik az igazukat. Bár a keresetlevélben fel kell tüntetni azt, hogy volt-e a felek között közvetítési eljárás, azonban tapasztalatom szerint az a kijelentés, hogy a felek között a közvetítési eljárás nem vezetett eredményre, nem azt jelenti, hogy ténylegesen igénybe vettek egy közvetítőt, hanem azt, hogy ezt meg sem kísérelték.
A gazdasági élet szereplői szinte minden esetben ügyvédhez fordulnak, ha egy megoldatlan jogvitájuk van, azaz, ha követelést kívánnak érvényesíteni, vagy ha velük szemben érvényesít valaki egy követelést. Ugyanakkor a gyakorlat az, hogy a későbbi peres felek általában egy felszólító levél útján jelzik igényüket, amelyre a másik fél egy elutasító választ küld. Ha a levélváltás esetleg több fordulóban is történik, közvetítőt a lehető legritkább esetben vesznek igénybe a felek.
A jogirodalomban ismertek a mediáció előnyei, amelyek valóban valós előnyök, hiszen a rendes bírósági eljárásban fizetendő illetékek és ügyvédi munkadíjak akár a követelés értékének 20-30%-át is elérhetik, figyelemmel arra, hogy az I. fokú rendes bírósági eljárási illeték 6%, a másodfokú 8% és ha a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság) is tárgyalja az ügyet, akkor az illeték további 10%. Ugyan az illetékek felső határa limitált, azonban ehhez a költséghez hozzá kell számítani a saját jogi képviselő részére fizetendő ügyvédi munkadíjat is, és abban az esetben, ha a pert elveszítjük, akkor a másik fél jogi képviselőjének díját is meg kell téríteni.
A fentiekből is az látszik, hogy az igény érvényesítés költségeit célszerű lenne csökkenteni és az is egy üzleti döntés, hogy jogvita esetén milyen vitamegoldási módot választanak a felek. És ebben a kérdésben a cégek ügyvédeinek rendkívül nagy a felelőssége. A vállalkozások azt várják el az ügyvédeiktől, hogy az ő fejükkel gondolkodjanak, amely számomra azt jelenti, hogy egy hatékony (költségkímélő és rövid időn belül eredményre vezető) módot célszerű választani a jogvita megoldására. Tudom, hogy sok esetben az a fél, aki valamely összeg megfizetésével tartozik időhúzásra játszik, de jelentős számban vannak ettől eltérő ügyek is. Véleményem szerint egy jogvita gyors eldöntése mindenképpen azt eredményezi, hogy a gazdasági élet szereplői a termelésre és a normális gazdasági működésükre tudnak koncentrálni és a mediáció vagy más alternatív jogvita megoldási mód, pl. Választottbírósági eljárás révén lecsökkenthetik a rendes bíróság igénybevétele során történő igényérvényesítéssel összefüggő stresszt és költséget és bizonytalanságot. A mediáció jellegénél fogva annak a megkísérlése, hogy a felek között egyezség útján – részben jogi részben, üzleti szempontok figyelembe vételével – egyezséget kössenek a felek és lezárják a jogvitájukat. Minthogy ez nem vesz sok időt igénybe, akkor is célszerű megpróbálni, ha nem születik megállapodás, mert lényegesen alacsonyabb ennek az eljárásnak a költségigénye. Ezt követően a felek még mindig fordulhatnak rendes vagy Választottbírósághoz. Azok a cégek, akiknek már volt peres ügyük tudják, hogy sok esetben tartalmilag ellentétes ítélet születik a városi bíróságon, mint a másodfokon eljáró Ítélőtáblán (korábban megyei bíróságok), illetve a Kúriánál (korábban Legfelsőbb Bíróság) és értelemszerűen ugyanez a helyzet, ha a Kúria jár el első fokon. Laikusok részére sokszor érthetetlen, hogy ugyanazzal a jogi kultúrával rendelkező bírák hogyan hozhatnak egymással ellentétes döntéseket. A Választottbírósági eljárás egyfokúsága ugyan ezt kizárja, azonban ez az eljárás is mint peres eljárás jelentős költségekkel jár a felek részére. A vállalkozók gyakorta azt is elfelejtik, hogy a bíróságok feladata nem az igazságszolgáltatás, hanem a bíróságok rendelkezésére bocsátott és a bizonyítási teher alapján bizonyított tények alapján történő döntéshozatal.
Ezt a fajta bizonytalanságot egyértelműen kizárja a felek között mediáció útján létrejött egyezség, ahol bár a feleknek engedniük is kell igényeikből, mégis a felek uralják az ügyet és nem egy kívülálló harmadik személy hoz döntést arról, hogy kinek van igaza. A céget képviselő ügyvéd, ha valóban ügyfelét akarja kiszolgálni, akkor valamennyi a peres eljárással összefüggő költségről kell, hogy tájékoztatást adjon, valamint arról is, hogy a bírósági döntés a fentiek szellemében történik és természetesen arról is, hogy garanciát nem tud vállalni azért, hogy jogi véleményének megfelelő ítélet születik. Természetes, hogy egy ügy elvállalásakor az ügyvéd amellett, hogy ügyfele jogi érdekeit megfelelő gondossággal képviselje, ügyvédi tevékenységéért ellenértéket fog kérni, de ez az utóbbi szempont soha nem előzheti meg az ügyfél érdekének képviseletét.
Hogy jobban elterjedjen a mediáció intézménye, szükséges lenne olyan mediátori intézmények létrehozására, amelyek megfelelő minőségbiztosítással, standardizálással garantálhatnák, hogy szakszerűen történik a mediációs szolgáltatás. Ezalatt azt értem, hogy az eljárás módja, helye, költsége illetve egy mediátori lista állna a felek rendelkezésére, ahol közvetítőként megfelelő szaktudással rendelkező személyek járhatnak csak el. A mediációt a felek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság keretén belül is igénybe vehetik, ahol a közvetítői eljárás intézményi feltételei adottak. Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy itt sincs nagy számú ügy. A közvetítési eljárás során szerzett pozitív tapasztalat oda vezethet, hogy ez mind szélesebb körben elterjed és végső soron ahhoz, hogy a vállalkozások költségei között az igényérvényesítéssel összefüggő költségek lecsökkenjenek. Az ügyvédek számára is a mediátorként folytatott tevékenység egy új olyan jogterület lenne, ahol komplex, gazdasági ismereteket is igénylő kreatív tevékenységet bonthatnának ki, illetve ügyfeleiket képviselő ügyvédek is ebben az új eljárásban a cégek igényeinek megfelelően egyezségre törekedve valóban kiszolgálhatnák ügyfeleiket
