Július 1-jétől változtak egyes adószabályok
Az Országgyűlés júniusban több adótörvényt módosított, amelyek közül egyes változások már július 1-jén hatályba lépnek – derül ki a PwC hírleveléből.
Az adóeljárást érintő változás, hogy július 1-jétől a megbízható adózói kategóriába való besoroláskor az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel. Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a megbízható adózói minősítés megszerzéséhez nem szükséges legalább 3 év működés. A módosítás szerint a jövőben a kockázatos adózók közé sorolandóak a kényszertörlési eljárás alatt álló cégek, valamint azok az adózók, akiknek az esetében az esedékessé vált mulasztási bírságok összege meghaladja az adóteljesítmény 70 százalékát.
Július 1-jétől új adóhatósági ellenőrzési formát vezetnek be, ennek célja, hogy megállapítsák, a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósult-e, és ha igen, a feltételes adómegállapítás kötelező erővel bír-e az adóhatóságra. Az ellenőrzés során az adóhatóság csak olyan okiratok bemutatását kérheti, melyekről a feltételes adómegállapítást tartalmazó határozat kimondta, hogy azok kiállítása, megőrzése, illetve vezetése alátámasztja a tényállás megvalósulását. A 2015. december 31-ig jogerőre emelkedett adó feltételes megállapításáról szóló határozatoknál az adózó maga is kezdeményezheti az eljárás megindítását.
További évközi változás, hogy az IFRS szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetében csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői véleményét.
A július 1-jétől kötelezően alkalmazandó uniós csoportmentességi rendelet alapján az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatások esetén az egyes államokat közzétételi kötelezettség terheli. Adókedvezmények esetén a törvényben meghatározott adatok nyilvánosságra hozatala a sávosan meghatározott támogatástartalom szerint történik, az adóbevallástól számított egy naptári éven belül. A közzétett adatoknak az adókedvezmény igénybevételét követő 10 éven keresztül kell elérhetőnek lennie.
Az adózóknak július 1-jétől az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is lehetőségük nyílik arra, hogy jogerős bírósági döntés alapján, adókötelezettségük rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszakra vonatkozóan is önellenőrzést nyújtsanak be, melynek alapján az adóhatóság egy éven belül ellenőrzést végezhet. Ellenőrzéssel már lezárt időszak esetén az adózó kérésére ismételt ellenőrzés keretében korrigálni lehet az érintett adókötelezettséget.
A társasági adózásban is lesznek július 1-jétől változások, a jogdíj fogalmának újrafogalmazásával jelentősen szűkül a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmény, e körbe alapvetően csak a szabadalmakból, oltalmakból és a szoftverek szerzői jogából származó eredmény minősül. A fogalmi szűkítésen túlmenően a jogdíj-eredmény csak olyan mértékben jogosít kedvezményre, amilyen arányban az adott immateriális jószágot saját kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenysége alapján hozta létre az adózó. A saját k+f tevékenység közvetlen költségeként, annak legfeljebb 30 százalékáig a kapcsolt vállalkozástól megrendelt k+f szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke figyelembe vehető. Az átmeneti rendelkezések szerint a 2016. június 30-ig állományba vett immateriális jószágok esetében az adózó még a módosítást megelőző szabályok szerint járhat el.
Az a módosítás, mely szerint negatív társasági adóalap esetén, a k+f tevékenységre tekintettel érvényesített adóalap-csökkentő tétel összegének 9,5 százaléka szociális hozzájárulási adókedvezményként érvényesíthető, amennyiben a társaság összes bevételének 40 százaléka k+f tevékenységből származik, legalább egy gyakorlóhelyet biztosít, továbbá a kutató-fejlesztők átlagos állományi létszáma az adóévben legfeljebb 10 százalékkal csökkent, már a módosító törvény kihirdetését követő naptól hatályba lépett. Az ismertetettek szerint érvényesített adóalap-csökkentő tétel 50 százaléka már felhasznált elhatárolt veszteségnek minősül.
A helyi adókat érinti, hogy július 1-jétől szűkül a jogdíj fogalma, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként csak a társasági adó alapjában érvényesített összeget lehet a helyi iparűzési adóalap megállapítása során figyelembe venni (2017. január 1-jétől). A jogdíj-meghatározás tekintetében átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2021. június 30-ig lezáruló adóévben meghatározott esetekben a korábbi szabályozást lehessen alkalmazni.
Kalkulátor segíti a cégek spórolását
A legnagyobb megtakarítást biztosító adózási forma kiválasztásában segít a cégeknek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által készített kiva-kalkulátor.
A minisztérium számításai szerint a kisvállalati adó (kiva) választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban jár. Azoknak a cégeknek mindenképp érdemes kipróbálni a kalkulátort, amelyek bértömege nagyobb a nyereségénél, vagy növekedésre fordítja vissza a nyereségét.
A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó mértéke a törvény által meghatározott adóalap 16 százaléka, amelynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
Az NGM felidézte azt is, hogy a kisvállalati adó 2017-től még kedvezőbbé válik. Jövő évtől az adó alapja a kifizetett osztalékok és bérek összegére épül, amelyet még a nettó tőkebevonás is csökkent. Ennek eredményeként a vállalkozás büdzséjében több pénz marad, az adókötelezettséget is kiszámíthatóbbá teszi. Kedvezőbbé válnak továbbá a veszteség elhatárolására vonatkozó szabályok, és jelentősen csökken az adóalap-módosító tételek száma, így a bevallás is jóval egyszerűbb lesz.
A kiva-kalkulátor a kormany.hu oldalon érhető el.
Adómentes lehet a diákmunkások bére
A duális képzés elméleti szakaszára a minimálbér erejéig adómentesen juttatható díjazás, ez havi mintegy 31 ezer forint megtakarítást jelenthet a cégeknek. A júniusi törvénymódosítás sajátossága, hogy a jogalkotó 2015. szeptember 1-ig visszamenőleg is kiterjesztette az adómentességet, így alkalmazható az azóta keletkezett adókötelezettségekre is.
A kisgyermekes szülők után ennyi adókedvezmény jár
Akár évi 342 ezer forintnyi közterhet takaríthat meg az a vállalkozás, amelyik kisgyermekes szülőt foglalkoztat, a munkáltatók mégis mintegy 60 ezer érintett szülő után nem veszik igénybe az adókedvezményt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint.
A szaktárca kifejtette: 2016 első négy hónapjában 38 ezer kisgyermekes munkavállaló vett részt a Munkahelyvédelmi Akcióban, ami csak a jogosultak 40 százaléka.
Az EB szigorítja a pénzügyi átláthatóságra vonatkozó szabályokat
Javaslatot fogadott el az Európai Bizottság az adóelkerülés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen hozott intézkedések szigorítása, valamint a társaságok és pénzalapok valódi tulajdonosi hátterének átláthatóbbá tétele érdekében.
Az elfogadott javaslatcsomag új szabályozást írna elő a több országban is használt, anonimitást biztosító feltöltős (prepaid) bankkártyák és a virtuális pénzek használatára vonatkozóan, valamint sürgeti a pénzügyi hírszerző szolgálatok közötti együttműködés javítását.
Az igazságosabb, átláthatóbb és hatékonyabb adózás érdekében elfogadott javaslat a pénzmosás és az adóelkerülés megakadályozására teljes hozzáférést kíván biztosítani a pénzügyi nyilvántartásokhoz, összekapcsolva ezeket a tagállamok hatóságaival. Az adóelkerülés elleni csomag jogalkotási javaslata fontos lépés az unión belüli tisztességtelen adózási gyakorlatok ellen – írták közleményükben.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke elmondta: a javaslatok segítséget fognak nyújtani a nemzeti hatóságoknak az olyan emberek felkutatásához, akik rejtegetik pénzügyeiket azzal a céllal, hogy bűncselekményeket kövessenek el. A tagállamoknak lehetőségük lesz létfontosságú információkhoz jutni arról, hogy a társaságok vagy pénzalapok valójában kinek a tulajdonában vannak, ki kereskedik online pénzeszközökkel, és ki használ anonimitást biztosító, feltöltős kártyákat.
A bizottsági tájékoztatás szerint a pénzmosás elleni csomag magas elvárásokat támaszt a tagállamokkal szemben. Az uniós országoknak nemzeti nyilvántartásokat kell létrehozniuk a társaságok és az egyes pénzalapok tényleges tulajdonosairól. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az eredetileg tervezettnél gyorsabban, legkésőbb 2016 végéig végrehajtják a csomagban foglaltakat – emlékeztetett a bizottság.
Annak megakadályozására, hogy a virtuális fizetőeszközöket pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására lehessen használni, a bizottság javasolta a pénzmosási irányelv hatályának kiterjesztését a virtuális pénzváltókra is. Ezeknek a vállalkozásoknak különösen ügyelniük kell majd a virtuális fizetőeszközök valódi pénzre váltása során, véget vetve a váltások anonimitásának.
A névtelen előre fizetett eszközökkel – például a feltöltős bankkártyákkal – kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében az előre fizetett kártyákkal intézett fizetések minimálisra csökkentését javasolta az uniós bizottság. Ennek érdekében a személyazonosításhoz szükséges 250 eurós (mintegy 78 ezer forint) határt 150 euróra szállítanák le, és kiszélesítenék az ügyfél azonosítására vonatkozó követelményeket is.
Az adókikerülés és a pénzmosás megelőzése érdekében a bizottsági javaslat teljes körű nyilvános hozzáférést biztosítana a tényleges tulajdonosokat feltüntető nyilvántartásokhoz. Ezekbe azok a tényleges tulajdonosok kerülnek be, akik a potenciálisan pénzmosásra vagy adókikerülésre használható egyes vállalkozásokban legalább 10 százalékos tulajdonrésszel bírnak. Minden más vállalkozás esetében a küszöbérték 25 százalék marad.
A javaslat a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítése érdekében a nyilvántartások közvetlen összekapcsolásáról rendelkezik, valamint az új számlák kötelező átvilágítási ellenőrzését sürgeti – tájékoztatott az uniós bizottság.
Forrás: MTI
