Az EU és benne Magyarország esélyei a következő 7 éves tervezési-pénzügyi időszakban 2014-2020.
Hiánypótló rendezvényre került sor 2012.12.08-án a Táncsics Alapítvány rendezésében 3 EP képviselő és neves Európa szakértők jelenlétében.
Az ellentmondásos híradások miatt még a témakör iránt érdeklődő szakemberek nagy részének sincs pontos képe arról mi várható a magyar gazdaság szereplői és a KKV-szektor részére 2014-2020 között az EU közösségi politikáitól és finanszírozási rendszerétől.
A konferencia résztvevői a köszöntések után dr. Fazakas Szabolcsnak, az Európai Számvevőszék elnökségi tagjának előadását hallgatták meg a Számvevőszék közreműködéséről a következő 7 éves tervezési időszak reformjainak kidolgozásában. A konferencia előadói közül többen is részt vettek a 2007-2013 közötti 7 éves EU tervezési időszak keret feltételeinek kialakításában így sajnálattal állapították meg, hogy a kohéziós, felzárkóztatási pályán mozgó államok számára kedvező felső határ, az, hogy GDP-jük hány %-át érheti el az EU-tól kapott támogatás 4 %-ról várhatóan 2,6%-ra csökken. Ennek oka a 2008-tól tapasztalt gazdasági visszaesés, stagnálás és túl lassú kilábalás, amely az EU 27 tagállamának többségét és az Euro övezetet is érinti. A finanszírozási hajlandóság érezhetően csökken az EU költségvetésébe nettó befizető nagy és közepes államok részéről, egyre inkább ezen nemzetek vezetői is mit adok és mit kapok az EU közös kasszájába/ból szemléletmód szerint alakítják ki álláspontjukat. A finanszírozási nehézségek, az EU-költségvetés valószínű szinten tartása mellett a támogatások felhasználási és ellenőrzési szabályainak nehezítése és bonyolultabbá válása is akadályozhatja a potenciális felhasználókat a sikeres projekt megvalósításban. A válságok és kihívások eddig az EU-t reformokra és az együttműködés mélyítésére, egyes időszakokban szélesítésére ösztönözték eddig, sikerrel. Az valószínűsíthető, hogy a közelmúltig jól működő francia-német irányítás az EU demokratikus döntéshozó fórumainak növekvő szerepével párosul a legkritikusabb pénzügyi döntések esetében is.
Herczog Edit EP képviselő, az EP Költségvetési bizottságának tagja a versenyképesség javításának szempontjából közelítette meg a következő 7 év EU-s gazdaság politikáját. Kiemelte azon területeknek a jelentőségét amelyek az EU 27-ek gazdaságát dinamizálhatják, így a szolgáltatásokét, az infrastruktúra fejlesztését és a K+F+I tevékenységét, amelyek képesek a nagyobb növekedés generálására. Gyakran felmerül a jelentéktelen agrárszektorral rendelkező tagállamok részéről, hogy a gazdaság dinamizálására a ma már közel a GDP 70%-át képviselő szolgáltató szektor inkább képes mint a 20-25%-ot képviselő ipar vagy a 2-5%-os súlyú agrárszektor. Egy közelmúltban végzett felmérés adataira hivatkozva jelezte, amennyiben a jelenlegi 8 %-os arányt 18 %-ra sikerülne növelni a KKV szektorban a külföldre is értékesítő vállalatok esetében, ( ezek átlagos árbevételében az export mintegy 15%-ot tesz ki ), akkor a magyar növekedési dinamika érzékelhetően nőhetne. Az EU szolgáltatási irányelveinek átvételével az exportképesség javítható. Érthető az import árukkal szembeni ellenérzések egy része, de az export növelésében rejlő lehetőségeket a másik oldalon a KKV szektor még nem használta ki a közös 501 millió fogyasztót jelentő piacon.
Mészáros Tamás a Corvinus Egyetem volt rektora a magyar KKV-k helyzetéről és perspektíváiról tartott előadást az EU KKV szektorával való összehasonlításban. Egy a közelmúltban készült felmérés szerint az EU-ban a KKV szektor a vállalkozások 98 %-át adja számszerűen, nálunk viszont 99,9%-ot. Az EU-ban működő 20,9 millió vállalkozásnak 92 %-a 10 fő alatt foglalkoztat. A magyar KKV szektor a foglalkoztatás 67%-át adja és 54 %-kal részesedik a megtermelt GDP-ből, míg ez az arány az EU esetében 58 %. Néhány ország KKV szektorát a válság nagyon megrázta, vállalkozások sora ment tönkre. Az olasz és magyar KKV-szektor esetében is ez a helyzet. A felmérés szerint a mikro ( 1 fő alatti ), kis ( 1-50 foglalkoztatott közötti ) és közép vállalkozások ( 51 – 250 foglalkoztatott között ) nagyok a különbségek az 1 foglalkoztatottra jutó árbevétel, nyereség és szakképzett munkaerő vonatkozásában is. Ugyan ez tapasztalható a külső forráshoz, hitelhez jutásban is: az egészen kis cégek 7-14%-a jut kölcsönhöz vállalkozása finanszírozásához, míg a közép vállalkozások 60 %-a vesz igénybe külső/kölcsön forrást. Mészáros úr a magyar KKV szektor helyzetének lassú, fokozatos javulására számít 2013-2014-től.
Tabajdi Csaba EP delegáció vezető ( MSZP ) a fenntarthatóságról beszélt előadásában. A fenntarthatóság az EU célrendszerében kiemelt helyen szerepel mind a természeti környezet, a gazdaság és társadalmi folyamatok vonatkozásában is. Ez beépül a közös agrár politika ( KAP ) célrendszerébe és fokozott szerepet kap a vidékfejlesztési területen is. Jelenleg a kohéziós források és a KAP támogatásának szinten tartása fontos cél a kelet-közép-európai országok és a korábbi, dél-európai kohéziós államok számára. A költségvetési reformok a kiszámítható működést és az EU 2020-as víziójának, céljainak megvalósítását is szolgálják. Néhány EU-tagállamban fenntarthatatlan pénzügyi folyamatok indultak el, amelyre jó példa a görög nyugdíjrendszer néhány vadhajtása: a görögök 1600 Euros nyugdíjakat terveztek, próbáltak megvalósítani, finanszírozni, szemben a finn nyugdíjak 1100 Euros és a spanyol nyugdíjak 800 Eurós szintjével. Említette a magyar diplomácia sikerét, azt, hogy a visegrádi együttműködést sikerült kiterjeszteni az EU-12-ekre és a „kohézió barátainak körére” is. Ez javítja a magyar mozgásteret a 2014-2020-as költségvetési vitában is.
A magyar EU-források csökkenése részben elkerülhetetlen, mert az EU egészének helyzete a korábbi nagyvonalú kohéziós politikát nem teszi lehetővé, sikernek tekinthetjük viszont a számunkra fontos KAP támogatások szinten maradását. A KAP jelenlegi változata nem végleges, további reformokon megy keresztül, néhány vonatkozásban kritikák tárgya is. Kedvez a föld tulajdonosoknak, előnyben részesíti a gabona termesztést, vannak ugyanakkor fél- és teljesen „árva” területek is, mint a támogatásokhoz alig jutó baromfi- és sertéságazat.
A jelenlegi viták a költségvetés körül valószínűleg kompromisszummal fognak lezáródni, amint általában ez eddig is történt. Folytatódik az Euro övezet további, óvatos bővítése is Lettországgal.
2013-ban Horvátországgal 28 tagúra bővül az Unió.
A konferencia elején rövid bevezetőt mondtak Kovács László volt magyar EU biztos, ( adó- és vámügyek ) és Gurmai Zita EP képviselő is. Gondolataik közül azt emelem ki, hogy az EU jelenleg elég nagy dilemmában van: a nemzetállami vagy a közösségi, EU-s válság kezelést részesítse-e előnyben. Nincs előre lépés az adóalapok egységes számítási módjában sem. Néhány jó korábbi kezdeményezés továbbvitelére szükség lenne mint az ERASMUS program, a fiatalok munkanélküliségének csökkentése és az új európai nyugdíjreform kidolgozása.
Az előadások utáni rövid pódium vitát Gellért Dániel vezette és Bácsi Zoltán EU-szakértő hozzászólása valamint Herczog Edit bankmentő csomagok finanszírozására adott válasza érdemel említést.
Az eseményről több napilap is beszámolt, a konferenciát sajtótájékoztató zárta.
A konferencia sorozat folytatódik, a következő költségvetési vita fordulóra 2013 februárjában kerül sor. A ma még nyitott kérdések egy része addig eldőlhet, az EU döntéshozó szerveinek, szakértőinek és a tagállamok kormányainak még van ideje végleges álláspontjuk kialakítására vagy
módosítására.
2012.12.09
dr. Szabadkai Antal
tanácsadó
