EGYIRÁNYÚ BECSÜLET
Tartozik az állam? Tessék beperelni!
Két éve tartozik az egészségbiztosító pénztár? Egy évet tart az áfa-visszaigénylés? Az állami tartozások megnehezítik a cégek életét, mégis csak kevesen merik törvényes útra terelni az ügyet.
„Gyakori eset, hogy az állam megkésik a kifizetésekkel, de neki is fizetnie kell késedelmi kamatot. Fontos, hogy jól végezd a dolgod, és az ügyvédeid is jól végezzék a dolgukat.” (Dezső Tibor, Union Co.)
„Mi annyit tudunk csinálni, hogy időben kifizetjük az adókat, és megvárjuk a pénzt az államtól. Mi ebbe sok energiát nem fektetünk: ki kell fizetni, és ki kell várni.” (Rácz Attila, Magic Solutions)
„A cégcsoportnak közvetlenül nincsen kapcsolata az állammal olyan szempontból, hogy nem végzünk értékesítéseket állami intézmények felé. Viszont közvetve jelentős mértékben befolyásolva vagyunk mi is, hiszen sok partnerünknek, kivitelezőnknek van szerződése állami intézménnyel, így amikor az nem fizet időben, vagy egyáltalán, mi is szenvedünk. Arról nem is beszélve, ha a késés miatt egy fővállalkozó csődbe megy. Ez egy jelentős probléma, és jócskán befolyásolja a készpénzáramlást.” (András Lehel, Melinda Impex)
Bár minden céget máshogyan és különböző mértékben érint, és a kezelési módok is eltérnek, általánosan igaz, hogy az állami kifizetések gyakran késnek, ez pedig jelentős problémát okoz a romániai cégeknek. Míg az állami szervek az első nap késéstől kamatot számítanak fel a cégek tartozásaira, addig saját adósságaik tekintetében kevésbé „becsületesek”.
A szülési szabadság idején a munkaadónak szinte a teljes fizetést ki kell fizetnie az alkalmazottnak, amit később az egészségügyi pénztártól kap vissza, előbb vagy utóbb. Dolj megyében például utóbb, a kifizetések még a 2011-es szülési szabadságoknál tartanak – írja a Capital, amely egy olyan gyógyszertár esetét mutatja be, melynek 45 ezer lejjel tartozik az állami intézmény. A cég vezetője elmondta, mindig azt a választ kapja, hogy most éppen nincs pénz, ha pedig „erősebben” akarja nyomatékosítani az érdekét, figyelmeztetik, hogy „még szüksége lesz rájuk”.
Egy másik példa állami kifizetések késésére az áfa-visszatérítés lehet, melynek átlagos időtartama Bukarestben nyolc hónap, de ha a törvény által előírt napi 0,04%-os késedelmi kamatra is igényt tartanak a cégek, ez legkevesebb hat hónappal hosszabbodik meg.
Az ilyen késések jelentős kihatással vannak a cégek készpénzforgalomára.
Az államnál levő összegek nemhogy hozamot nem generálnak, de az infláció miatt még az értékük is csökken.
A megoldás az lenne, ha ilyen esetekben a cégek ügyvédhez fordulnának, és bírósági útra terelnék az ügyet. Luisiana Dobrinescu, a Capital által megszólaltatott ügyvéd szerint az eljárás hosszas, és rendkívül bürokratikus, de megéri.
Először egy végleges bírósági döntés kell szülessen a tartozás összegéről, majd külön kell elindítani az eljárást a késedelmi kamat begyűjtéséhez. A legtöbb esetben a pénzügy nem ért egyet a kamat kifizetési módjával, így ezt az eljárást is bírósági útra kell terelni. A tárgyalás egy, vagy akár két évet is elhúzódhat. A Capital olyan esetről is beszámol, amikor a végleges bírósági határozat után sem fizetett egy állami intézmény, ezért egy bírósági végrehajtóval kellett zárolni a számláit és visszaszerezni a tartozást.Ezt a huzavonát nagyon kevesen vállalják. Sokan azt gondolják, szinte lehetetlen megnyerni egy pert az állam ellen, mások azzal érvelnek, hogy az ügyvédi költségek meghaladják majd a tartozás értékét. A kétkedésnek nem mindig van oka, az elmúlt években a bíróságok gyakran döntöttek a cégek javára hasonló ügyekben, ilyenkor akár a perköltséget is kötelesekké váltak megtéríteni.
Az e témában kezdeményezett bírósági eljárások szaporodnak: míg az Országos Egészségbiztosító Pénztárnak (CNAS) 2011-ben 312 pere volt folyamatban, addig 2012-ben már 1623. Ezek jelentős részét olyan cégek kezdeményezték, amelyeknek tartozik az intézmény, és az ügyek nagy hányadat meg is nyerte a felperes.
Van olyan cégvezető, aki 590 lejért perelte be az államot, hogy megmutassa, nem csinálhatnak meg vele bármit, de olyan eset is ismert, amikor 111 ezer eurót és 20 ezer euró késedelmi kamatot sikerült visszaszereznie egy vállalatnak egy POSDRU projekt kapcsán.
