A magyar közvélemény, gyakran még a közgazdasághoz értők egy része is, rövid hírekből próbál meg tájékozódni arról, hogyan alakul az EU gazdasági teljesítménye, milyen Magyarország viszonya a 2013 júliusában 28 tagúra bővült közösséggel.
A hírek egy része a kormány által sikeresen vívott szabadságharcról, olykor a viszony enyhüléséről, normalizálódásáról szól. Egyesek szeretik az EU-t olyan gazdag államok közösségének feltüntetni, amilyen 2003-ig volt is többé- kevésbé, amely képes problémáinak többségét gyorsan megoldani, hiszen az ehhez szükséges tőke, tudás, diplomáciai, pénzügyi és kereskedelmi tapasztalat rendelkezésre áll. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű.
A 2004-es bővítési körben EU-taggá vált 10 ország, majd 2007-től Románia és Bulgária, 2013-ban Horvátország fejlettségi mutatói jelentősen alatta maradtak a korábbi EU-15-ök átlagának. A kelet-közép-európai és balkáni államok többségében azt remélték a közgazdászok, hogy egy viszonylag gyors felzárkózási folyamat zajlódik majd le, a fejlettségbeli különbségek gyorsan kiegyenlítődnek. Voltak erre utaló jelek 2004 és 2008 között, de a 2008-ban kitört pénzügyi-gazdasági válság vagy erősen lelassította, több esetben meg is állította a felzárkózási folyamatot.
Rövid elemzésemben arra kerestem választ az Eurostat és az Economist legfrissebb adatait elemezve, hogy sikerült-e kilábalnia a válságból 2013 végére a 28 tagú EU-nak, s ezen belül milyen különbségek észlelhetőek az egyes, méretükben és gazdasági teljesítményükben eltérő országok, ország csoportok között.
A reál bruttó hazai termék ( GDP ) volumenindexei 2009 és 2013 között a 28 tagú közösség egészében 1,53 %-os csökkenést jeleznek. Számításaim szerint a 8 legnagyobb teljesítményű gazdaság ( sorrendben: Németo., Nagy Britannia, Francia- és Olaszország, Spanyol- és Lengyelország, Hollandia és Belgium ) az átlagosnál kisebb, összesítve 1 és 1,5% közötti csoport veszteséget könyvelt el. 4 állam gazdasági teljesítménye 2013 végén már meghaladta a 2008. évi szintet: Lengyelországban 14,2 %-kal, Németországban 3,2%-kal, Belgiumban 1,3%-kal, Franciaországban pedig 0,7%-kal volt magasabb a reál GDP. A britek GDP-je azonos volt 2013-ban mint 2008-ban, a hollandoké 3,5 %-kal csökkent. A mediterrán térség 2 nagy állama Olaszország és Spanyolország viszont 5 év alatt 7,5 illetve 6,6 %-os GDP veszteséget szenvedett.
A közepes méretű gazdaságok 8-as csoportjába sorrendben Svédország, Ausztria, Románia, Csehország, Görögország, Portugália, Dánia és Finnország kerültek. Közülük csak Svédország, 6 %-kal és Ausztria 2 %-kal volt képes meghaladni 2008. évi gazdasági teljesítményét. A GDP csökkenésének mértéke 2008-2013 között a többi 6 államban a következő: Csehország -2,4 %, Románia kb. -3 %, Dánia -3,3 %, Finnország -4,9 %, Portugália -7 %, Görögország – 22,8 % .
A kis-közepes méretű államok csoportját szintén 8 állam alkotja, erősorrendben: Írország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Litvánia, Szlovénia, Lettország. Közülük egyedül Szlovákia volt képes 2013-ban 5,1 %-kal nagyobb teljesítményre mint 2008-ban, Bulgáriában pedig a csökkenés azonos volt az EU 28-ak átlagával, kb. – 1,5 %. A többi 6 állam az elmúlt 5 évben a következő GDP csökkenést szenvedte el: Litvánia – 2,1 %, Írország és Magyarország – 5,1 %, Lettország – 6 %, Horvátország – 10 %, Szlovénia – 10,2 %.
A legkisebb népességű 4 állam gazdasági erősorrendben: Észtország, Luxemburg, Ciprus és Málta.
Az ő teljesítményük azért érdekes, mert Ciprus kivételével az átlagnál jobban és gyorsabban voltak képesek alkalmazkodni a válsághoz. Ciprus GDP vesztesége -2,6 %, Luxemburgé – 1 %. Észtország 2013-ra újra elérte a 2008. évi reál GDP szintet, Málta 3 %-kal meg is haladta azt. Egy nagyobb adatbázisból próbáltam meg a legfontosabb mutatókat kiválasztani, hogy ne terheljem olvasóimat számhalmazokkal. Makrogazdasági elemzésekkel is foglalkozó közgazdászként a fenti adatokból kaphatunk választ arra a kérdésre: jobban teljesített-e a magyar gazdaság az elmúlt 5 évben mint a 27 másik EU tagállam átlagosan? A válasz sajnos nemleges…
Nem lenne azonban szerencsés itt megállni, mert inkább a megoldásokat keressük a bűnbakok helyett. A jó vagy rossz, sikeres vagy sikertelen gazdaságpolitika többé-kevésbé független az országok méretétől, gazdasági erejétől, ezt a mi 5 évre visszatekintő elemzésünk is igazolja. Az is igaz azonban, hogy a közepes és annál kisebb államok gazdaságának sérülékeny voltát is igazolják a fenti számok. Az olasz és a spanyol gazdaság teljesítményének visszaesése nagyobb volt mint a magyaré. A jobb erőforrás ellátottságú Románia és Csehország, a fejlett piacgazdaságú Hollandia és Dánia
szintén 2,5-3,5 %-os GDP csökkenést élt meg 5 év alatt. A közel azonos, 5 %-os GDP csökkenés Ír-, Finn- és Magyarország esetében valószínűleg nem a kormányzatok fantázia hiányára utal, hanem a kedvezőtlen európai gazdasági környezetre, konjunktúrára. Lettország, Portugália, Horvátország és Szlovénia nálunk erőteljesebben esett vissza nem is említve Görögország közel 23 %-os teljesítmény csökkenését.
Magyarország tehát közepesen teljesített az elmúlt 5 évben, helytállt az éleződő versenyben. Furcsa módon a pénzügyi világ bizalma erősebben ingott meg Magyarország iránt mint a nálunk gyengébben teljesítő pályatársaink iránt. Ezt jelezték a magyar állampapírokkal szembeni hozam elvárások is 2012-ig, amelyek a javuló gazdasági helyzet ellenére is szokatlanul magasak voltak. 2013-tól azonban a helyzet javul, egyre közelebb van a realitásokhoz a magyar állampapírok árazása.
A magyar KKV-szektor számára az itt leírtak azért lehetnek érdekesek, mert gazdasági környezetünk megértése nélkül nem tudunk jó, reális terveket készíteni, üzleti magatartást kialakítani. Sokan megütközéssel fogadták a 2014-2020 közötti EU költségvetés befagyasztását a korábbi szint közelében. Nem volt ez meglepő azok számára akik tudták, hogy számos nagy, nettó EU költségvetést finanszírozó tagállam is elég komoly gazdasági-társadalmi problémákkal küszködik.
Több mint másfél évtizede kísérem figyelemmel a foglalkoztatás alakulását Magyarországon és a többi EU tagállamban is. A gyenge konjunkturális helyzetre utal az euró zónában a 12 % felett beragadt munkanélküliségi ráta és a nagyon alacsony infláció is.
2014-2015-re a gazdasági prognózisok javulást, a növekedés beindulását ígérik. Ez lehetővé teszi, hogy az EU egésze már 2014-ben, Magyarország kb. 2016-ra elérje a válság előtti reál GDP szintet. A jó hír számunkra az, hogy vannak a közelünkben sikeres államok, amelyektől gazdaság és társadalom politikai téren van mit tanulnunk. Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Svédország és Németország sikeresen jutottak túl a válságon, erős versenyfeltételek mellett is képesek voltak növekedésre.
Amennyiben a magyar KKV-szektor és a gazdaság egészének versenyképességét képesek leszünk javítani a következő hónapokban és években, akkor remélhetjük, hogy felcsatlakozunk az Európában legjobban teljesítő gazdaságok közé.
