Tisztelt Vezérigazgató-helyettes úr!
Nyugodtan mondhatjuk, nemzeti érdekünk a minél több exportképes KKV felnövekedése. Ön hogyan látja, melyek a szűk keresztmetszetek
a vállalatoknál amikor ezt a szintet megcélozzák?
Tekintve, hogy a KKV szektor körülbelül 270 000 embert foglalkoztat, és 75%-ban teljesen magyar tulajdonban van, kulcsfontosságú a gazdaságösztönzés szempontjából a hazai vállalkozások fejlesztése, támogatása. Elgondolkodtató azonban, hogy a szektor szereplői a magyar export csupán negyedét állítják elő. Ezt az arányt azért fontos javítani, mivel a magyar gazdaság rendkívül nyitott, a GDP-ben 80%-os súllyal szerepel az exportból származó jövedelem. Ha előbbi két adatot összevetjük, láthatjuk, hogy a KKV-k még messze nem aknázták ki a külkereskedelemben rejlő lehetőségeket, fejlődési potenciált.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy látom, ez nem az exportálási szándék hiánya miatt alakult így. Éppen ellenkezőleg: a vállalkozók megértették, hogy az export megoldást jelenthet a gazdasági problémák kapcsán. Azonban sok vállalkozás megreked ennél a szintnél, a felismerést nem követi cselekvés. Ennek számos oka lehet – információ hiány, bizalomvesztés, hogy csak kettőt említsek -, de a legjelentősebb probléma mégis a megoldatlan finanszírozási háttér. A válság óta jelentős visszaesést tapasztalhattunk a hazai bankrendszer hitelezési hajlandóságában, valamint a KKV-k oldaláról is csökkenő finanszírozási igénnyel találkozhattunk. Pedig a növekedéshez, az exportra termelés elindításához hitel és támogatható célok szükségesek.
Az EXIM ezt felismerve, a refinanszírozási programjában együttműködő hitelintézeti partnereivel közösen arra törekszik, hogy az így kínált kedvezményes finanszírozással és biztosítással a magyar cégek külföldön is versenyképesek legyenek.
Úgy gondoljuk, arról a helyről, ahonnan az EXIM figyeli a világgazdaságot tisztábban látszanak a tendenciák. Mely szektorokban van esélye a magyar vállalatoknak
betörni a nemzetközi kereskedelembe?
Alapvetően úgy gondolom, hogy a kiváló színvonalon előállított magyar termékek bárhol megállják a helyüket a világban, így a legtöbb szektorban van esélyük kilépni a nemzetközi piacra. Mégis, ha ki kellene emelnem egyes szektorokat, akkor az elmúlt évek tendenciát figyelembe véve kiemelkedő kereslet van a magyar vegyipari és gyógyszeripari termékek, az orvosi berendezések, a mezőgazdasági és egyéb gépek, műszerek iránt. Szintén jelentős igény van az autóipari alkatrészek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek iránt.
Sokan fanyalogva azt mondják, nem is igazi export cégek azok, akik valamelyik hazai multi „monokultúrás” beszállítói. Nemzetgazdasági szempontból mi a hasznosabb:
az ha egy multi idetelepül beruház és magyar beszállítókat alkalmaz,
vagy ha az exportképes vállalatok szerte a világban terítik termékeiket nem függve annyira egy anyacégtől?
Úgy gondolom, hogy a hasznosság nem attól függ, hogy az adott termék miképp jut el az exportpiacokra. Az EXIM küldetése alapján nemzetgazdasági érdek, hogy a magas magyar tartalommal bíró, hazai hozzáadott értékkel rendelkező termékeket, szolgáltatásokat támogassuk a kedvezményes finanszírozással. Ebben a szellemben mi egyformán támogatjuk az exportőröket, illetve az exportőrök beszállítóit. Az újonnan kialakított termékpalettánkkal pontosan az volt a célunk, hogy az áru, illetve szolgáltatás előállításához szükséges termelési folyamat minden szakaszát lefedjük, a beruházáson, alapanyag-beszerzésen, szállításon át egészen az árbevétel realizálásáig.
Köszönjük az interjút! A kkv szektor számos képviselője kapott most új információkat, jó ötleteket Öntől.
