Csődbiztosok virágkora
Rengeteg cégfelszámolásra lehet még számítani Romániában
Azok a vállalatok, amelyek eddig átevickélték a válságot, mára a pénzeszsák aljára értek. Általában saját maguk ellen kérik a csődeljárás elindítását.
Az utóbbi öt évben 90 ezer cég vált fizetésképtelenné Romániában, a tendencia első számú nyertese pedig az a 2300 cég, amely a felszámolás virágzó üzletágában tevékenykedik. Szakértők szerint a piac jelentős növekedési potenciállal bír, mivel egyre több céget sikerül átszervezni és az árverésre bocsátott javakat is könnyebben elkapkodják majd. Tavaly a legnagyobb cég a szegmensben a Transilvania Felszámolóház volt, amely a bukaresti, kolozsvári, temesvári, nagyváradi és brassói kirendeltségein keresztül összesen 6,5 millió eurós forgalmat produkált. A száz legnagyobb felszámolócég árbevétele 2012-ben 22,5 millió eurót tett ki.
Tavaly 23 ezer cég ment csődbe
A Coface kimutatása szerint 2012-ben 10%-kal több vállalatot zártak be, mint 2011-ben és 20%-kal többet, mint 2010-ben. A felmérés szerint az elmúlt két évben a kiskereskedelmi vállalatok működtek a leginkább veszteségesen, de az építőiparban és a nagykereskedelemben tevékenykedő cégek sem voltak „túl” nyereségesek. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari, illetve a szeszes italokat forgalmazó vállalataikat zárták be a legkevesebben. A kimutatás szerint a legtöbb cég az ország déli, dél-keleti részében ment csődbe a tavaly.
„A válság még nem múlt el és ugyanez lesz a trend az elkövetkező években is. Sok új procedúrába került cégnél tapasztalom, hogy ugyan átvészeltek egy nagyon nehéz 4-5 éves periódust, azonban mára a pénzeszsák aljára értek és már nem tudják finanszírozni a vállalkozásukat, nem tudják törleszteni a hiteleiket” – mesélte Máté Zsolt közgazdász, egy székelyföldi felszámoló munkatársa.
Általában a cégek saját maguk kérik a csődvédelmet
A szakember elmondása szerint általában a bajba jutott cégek kérnek saját maguk ellen csődeljárást, de természetesen ezt megtehetik a hitelezők is, ha a tartozás értéke meghaladja a 45.000 lejt és bizonyíthatóan nem tud fizetni az illető vállalat.
„Ritkán fordul elő, hogy egy bíróságra letett csődkérésben nem szerepel már a kiválasztott csődbiztos neve. Ez aszerint alakul, hogy kit kér fel a kérelmező csődbiztosnak. Ugyanúgy működünk, mint a tanácsadócégek” – vázolta fel Máté arra a kérdésre, hogy hogyan dől el, ki vezeti le az átszervezést, felszámolást. Ugyanis ezt a két utat választhatja a vállalat, miután elindították ellene az eljárást. Az egyik egy kis reményt, a másik biztos megszűnést eredményez. Csőd esetén az ügyvezetést a csődbiztos veszi át, átszervezés esetén egy speciális ügyvezetőt neveznek ki a tulajdonosok, aki a csődbiztos felügyelete alatt vezeti a céget.
„Az utóbbi időben egyre nagyobb az igény az átszervezésre. Ezért általában mi is ennek a lehetőségét mérjük fel először. Ehhez komplex, pénzügyi, jogi elemzéseket végzünk, tanácsokkal szolgálunk az átszervezési tervhez” – avatott be Máté. Ilyenkor még az is megtörténhet, hogy a cég teljesen át kell profilálódjon, fel kell hagyjon a főtevékenységével és valamelyik másodlagos tevékenységét fogja folytatni. Az is előfordulhat, hogy a gyártósorról ki kell vegyen néhány terméket, esetleg be kell zárjon munkapontokat.
„Az átszervezési terv alapvető célja, hogy 3-4 éves periódusban a folyó finanszírozási szükségletének kielégítése mellett a cég kifizesse a procedúra kezdetén felhalmozott adósságát. A csődbiztosnak felügyelő- és tanácsadó szerepe van, a fontos döntéseknél pedig szükség van a hitelezők beleegyezésére. A cél a csődtömeg csökkentése, vagy lehetőség szerint annak teljes megtérítése a hitelezők felé” – meséli Máté.
„Mindegyik eset másért érdekes. Én jobban szeretem az átszervezéseket, mert ahhoz, hogy tanácsot tudj adni, bele kell bújj a cég életébe, meg kell ismerni a múltját, pénzügyi elemzéseket kell készíteni, meghatározni a problémák okait, felmérni a lehetőségeket, megoldásokat keresni, ezeket első fázisban egy 3-4 éves tervbe kell becsomagolni, majd mindezt közép- és hosszútávra újranézni, minden hitelező szemszögéből” (M.ZS.)
Mennyit kap a csődbiztos?
A szakértő szerint a csődbiztos javadalmazása relatív és sok tényezőtől függ: számít az eszközállomány, a csődtömeg, illetve a cég mérete. A fizetés összegét a hitelezők szabják meg. Ha nincsenek értékesítendő javak, akkor a törvénybíró elkülönít egy minimális keretet, a felszámolási alapot, amelyből majd megtörténik a kifizetés. Ezt a cégbíróság illetékeinek feléből, illetve az eljárás során visszaszerzett pénz 2%-ából képezik. Ebből első körben a folyamat adminisztratív költségeit fedezik, második körben pedig a felszámoló díját fizetik ki.
„A felszámolás célja az adósságok törlesztése, ehhez pedig értékesíteni kell a cég ingó- és ingatlanvagyonát. Ez általában felbecsült értéken történik, de mivel kényszerértékesítésről beszélünk, megtörténik, hogy csak a piaci ár alatt sikerül vevőt találni a javakra. Az értékesítési terv, illetve a kikiáltási ár meghatározásához a hitelezők beleegyezésére van szükség” – emelte ki a javadalmazásról szólva a szakértő.
Hogy meddig tart egy ilyen folyamat, nagyon változó, függ a vagyontárgyak milyenségétől, a hitelezők realitás-érzékétől, illetve a törvényi keret szigorúságától. A szakembernek már volt olyan esete, amit ingó és ingatlanvagyon árverés mellett is sikerült egy év alatt lezárni, de van olyan ügy is, amelyik már kilenc éve húzódik.
