A Joint Venture Szövetség Tőkeexport Bizottsága december 12-én tartott ülésén a tőkeexport magyar gazdaságra, különösen a kis- és középvállalatokra gyakorolt hatásainak kérdését, az eddig összegyűlt tapasztalatok elemzését tűzte napirendre.
Gulyás József bizottsági elnök ismertette a magyar tőkekivitel főbb trendjeit: magyar vállalatok mintegy 26 milliárd euro értékben fektettek be magyar vállalatok külföldön, (lsd keretes írásunk) ennek közel 30 százalékát a környező országokban. A Duna-medence országai közül a teljes külföldön befektetett tőke nagysága alapján Magyarország, Csehország, Szlovénia, az egy ő főre jutó tőkeexport tekintetében pedig Szlovénia, Magyarország, Csehország a sorrend. Rámutatott arra, hogy a tőkeexport hasznosságát ma már egyetlen komoly hazai szakmai vagy gazdaságpolitikai fórum, iskola sem vitatja, eltérő vélemények legfeljebb a kormányzati ösztönző rendszer szükségessége, nagysága, relációs és szektorális irányai terén lehetnek.
Tóth Henrik, az ülésnek helyszínt biztosító MKB igazgatója, egyben a JVSZ gazdaságstratégiai bizottságának elnöke kifejtette, hogy a Magyarországon működő multinacionális cégek (beleértve a „magyar multikat” is) nem szorulnak kormányzati támogatásra, erre inkább a Közép- és Kelet-Európában befektetni kívánó kis- és középvállalatoknak lehet szükségük. Azokat a tőkeexportőröket célszerű ösztönözni, akik külföldi befektetéseikkel hozzáadott értéket hoznak létre, s növelik a közismerten nyitott magyar gazdaság beágyazódását a világgazdaságba. Benedek Csaba, a JVSZ KKV-bizottságának társelnöke szerint tőkeerő hiánya korlátozza a hazai KKV-k távolabbi piacokon való megjelenését, amit több esetben a nyelvismeret, piacismeret hiánya is nehezít. Batizi György külgazdasági szakértő a JVSZ külgazdasági bizottsága részéről az áru és szolgáltatás export egyik motorjaként tekint a tőkeexportra, míg Lipcsei András HR guru, a Pendl & Piswanger vezetője a tőkeexport az emberi tényező kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet. Söpkéz Sándor EastEuroCo tulajdonosa, nyugat-balkán specialista a határos térségekben javasolja a magyar befolyás erősítését.
Bödőcs Róbert, a HITA elnökhelyettese arra mutatott rá, hogy a tőkeexport segít a piacok megszerzésében, az alapanyag-ellátás biztosításában, általában véve a külföldön beruházó cég „edződik” a külpiaci körülményekhez, s ez segíti globális stratégiájának kibontakoztatásában. A kormányzat középtávú célja, hogy a regionális keretek között is aktív befektetési tevékenységet folytató nagyobb magyar „multik” számát 20 fölé emelje, s ezt a rendelkezésére álló eszközökkel minél hatékonyabban ösztönözze. Emellett további cél, hogy minél nagyobb számú magyar kis- és középvállalat jusson ki a regionális piacokra és kezdjen intenzív befektetési tevékenységbe. Szőcs Gábor igazgató ismertette az EXIMBANK és a MEHIB befektetési hitelekhez kapcsolódó finanszírozási és hitelbiztosítási tevékenységét. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét hazai pénzügyi intézmény az EU és az OECD által elfogadott szabályrendszer alapján, ahhoz igazodva végzi munkáját.
A Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében Rácz Gábor főosztályvezető aláhúzta, hogy a szabályozási rendszert a jövőben úgy célszerű korszerűsíteni, hogy az ezen a téren az utóbbi másfél-két évtizedben felhalmozott magyar tudást, know-how-t minél hatékonyabban lehessen hasznosítani. Kiemelte, hogy a magyar cégek külföldi befektetéseinek dinamikája nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő dinamikát mutatott, és kedvezően hat a belgazdaság fejlődésére is.
Kiss János, a Magyar Nemzeti Kereskedőház üzletfejlesztési igazgatója ismertette a néhány hónapja kormányzati finanszírozással és támogatással létrehozott cég külpiaci terveit és eddigi eredményeit. Elmondta, hogy a MNKH az EU-n kívüli piacokon hasznosítja különböző komplex üzleti projektcsomagok összeállításával és eladásával a korábban felhalmozott hazai szellemi tőkét, tudást és árualapot. Kiemelte, hogy jelenleg különböző, EU-n kívüli országokban (Azerbajdzsán, Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Kazahsztán, Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország) immár 8 magyar kereskedőház folytat aktív piaci tevékenységet.
Az ülés résztvevői megállapították, hogy a régióban vezető pozíciót betöltő magyar tőkeexportőrök jövőbeli befolyásának fenntartása és fokozása érdekében szükség van a tőkekivitelben érdekelt hazai szereplők – kormányzati és piaci résztvevők, illetve szakmai szervezetek – Tőkeexport Bizottság által kezdeményezett rendszeres konzultációjára.
|
Teljes külföldre irányuló magyar működőtőke befektetés-állomány 2013 elején (Forrás: MNB) EUR 25.8 md A növekedés 2012 elejéhez képest: több mint 39 százalék Különösen nagy ugrás következett be 2012 eleje és 2013 eleje között:
A teljes befektetett magyar működőtőke-állomány a környező országokban 2013 elején:
A fenti országcsoport összesen a teljes állomány 29 százaléka. A Magyarország számára fő gazdasági-külgazdasági „játéktérnek” tekinthető Duna-medence országai által befektetett külföldi tőke nagyságát illusztráló rangsor élén – a „más kategóriába” sorolható Németország és Ausztria nélkül számítva – Magyarország, Csehország és Szlovénia, az egy főre jutó külföldi befektetéseket tekintve pedig sorrendben Szlovénia, Magyarország, Csehország áll. Magyarország a szomszédos országok mindegyikében (Ausztriát leszámítva) a legnagyobb 8-10 külföldi befektető ország egyikének számít, s egyes nyugat-balkáni gazdaságok tőkeimport-országrangsorában még ennél is előkelőbb helyen (az első négy-öt befektető ország között) található. A külföldre irányuló közvetlen magyar tőkebefektetések közel egyharmada irányul a környező (szomszédos) országokba, s az alapított külföldi magyar vállalkozásoknak (számuk alapján) 65-70 százaléka működik ezekben az országokban. |
