BÉREK ÉS KERESETEK
Ennyivel nőttek a bérek
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt – 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Tehát gyorsult a keresetek emelkedése, mert az előző hónapban 5,1, illetve 6,7 százalékos volt az éves növekedés üteme. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete 6,8, a nettó 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az augusztusban még 0,1 százalékos negatív inflációval számolva a reálkeresetek a nettó bérekkel legalább azonos mértékben emelkedtek. A közfoglalkoztatottakat nem számítva, a bruttó és a nettó keresetek a vállalkozásoknál 6,1, illetve 7,8, a költségvetési szerveknél 8,5, és 10,2 százalékkal nőttek.
A bruttó bérek nemzetgazdasági átlaga 258 ezer 260 forint volt, a nettó 171 ezer 744, a közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó 273 ezer 155, a nettó átlagkereset 181 ezer 649 forintot tett ki.
Az iparban 6,7 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek, ezen belül a feldolgozóiparban 7,3 százalékkal, átlagosan 270 ezer forintra. A kőolaj finomításban 566 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 6,4 százalékkal több a tavaly augusztusinál, a gyógyszeriparban 6,8 százalékos növekedéssel 413 ezer, a járműgyártásban 6,9 százalékkal, 309 ezer forintra emelkedett az átlagbér. Az építőiparban csak 2,3 százalékos volt a béremelkedés és az augusztusi bruttó átlagkereset 197 ezer forintot sem ért el.
A mezőgazdaságban 11 százalékkal kerestek többet a tavaly augusztusinál, csaknem 202 ezer forint volt a bruttó átlaga. Az idegenforgalom szárnyalása dacára a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén alkalmazottak átlagkeresete mindössze 1,8 százalékkal nőtt és 165 ezer forinthoz közelített. A pénzügyi és biztosítási területen a 478 ezer forint volt a havi kereset az átlagosnál mérsékeltebb, 5,8 százalékos éves növekedéssel is.
A költségvetési szerveknél 221 ezer forint volt a bruttó átlagkereset augusztusban, ezen belül a közigazgatás és védelem területén 11,3 százalékkal több, 300 ezer forint felett volt a havi bruttó kereset. Az oktatásban 265 ezer volt az átlagbér, az egészségügyben 230 ezer forint, 6,4 százalékkal és 5,6 százalékkal több a tavaly augusztusinál.
Az év első nyolc hónapjában a bruttó keresetek 6,0, a nettó 7,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,5, és 8,1 százalékos volt a növekedés. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt – állapította meg a KSH.
Nőtt a foglalkoztatottság
A KSH adataiból kiderül az is, hogy a vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma 66 ezerrel (3,4 százalékkal) nőtt egy év alatt augusztusig, a költségvetési szférában viszont 10 ezerrel (1,3 százalék) csökkent a létszám. A közfoglalkoztatottak létszáma is 2,0 százalékkal (4 ezer 300 emberrel) csökkent tavaly augusztushoz viszonyítva és az átlagos keresetük is 1,1 százalékkal, 870 forinttal alacsonyabb lett.
Október 20-a után a nők „ingyen dolgoznak” Magyarországon
Elfogadhatatlan a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) szerint, hogy a nők ugyanazért a munkáért 20 százalékkal kevesebb bért kapnak, ami azt jelenti, október 20-a után 72 napon keresztül ingyen dolgoznak a női munkavállalók Magyarországon – jelentette ki Hercegh Mária, a MaSzSz női tagozatának vezetője a tisztes munka világnapjának alkalmából rendezett a szakszervezeti szövetség és a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett, XVI. Munkavállaló nők konferencián.
A tisztes munka, tisztes bér mindenkinek jár a mai Magyarországon, még akkor is, ha pechére éppen nőnek született – mondta Herczegh Mária. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint nem csak morálisan felháborítóak a különbségek, gazdasági szempontból is racionális lenne, ha megvalósulna a nemek közi béregyenlőség.
Kordás László, a MaSzSz elnöke győzelemként értékelte, hogy sikerült a bértárgyalásokat is folytató Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) novemberi tárgyalási fordulóján napirendjére tűzni a nemek közti bérkülönbség problémáját.
A közgazdasági kutatások, amelyek a nemek szerint vizsgálják a gazdaságot, arra a következtetésre jutottak, jót tesz a gazdaságnak, a bruttó hazai termék (GDP) növekedésnek a nemek egyenlősége a foglalkoztatásban, a bérekben – hívta fel a figyelmet Pogátsa Zoltán. Elmondta azt is, sokan a jóléti államot luxusként fogják fel, amelyet meg kell haladni, le kell építeni. Azonban pont a jóléti államokban a legmagasabb a foglalkoztatottság, ezen belül a női foglalkoztatás. Ahol magas a foglalkoztatottság Európában, a skandináv országokban, ott nagy arányban vannak jelen az ápoló-gondozó munkák, amelyben az állam és az önkormányzatok is jelentős szerepet vállalnak. Úgy vélte, a jóléti állam befektetés a társadalom működésébe, válasz az automatizációra és a női foglalkoztatottság problémáira is.
Montserrat Mir, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) konföderációs ügyvivője hangsúlyozta, a társadalom szemében magasabb presztízst élvező szakmákban általában sokkal kevesebb nő van. Ugyanakkor a digitalizációnak köszönhetően sok hagyományosan férfimunkának tekintett foglalkozást nők is ugyanúgy végezhetnek, csak politikai akarat és képzés kell hozzá. Európában most foglalkoztatási válság van, ami arra a következtetésre vezette a döntéshozókat, hogy bármilyen munka jobb, mint a semmilyen. Ez azonban ami nem igaz, hiszen minőségi munkára van szükség – jelentette ki.
Mint mondta, a bizonytalan munkavégzés terjedésével egyre több az alvállalkozói munkavégzés, kiszervezés, kölcsönmunkaerő, a jogalkotó azonban nem szabályozza megfelelően általában a területet, vannak olyan munkaszerződések, amelyben szinte semmi nem védi a dolgozókat. Mint fogalmazott, fel kell lépni az ellen, hogy a szegénység női arcot kapjon, hiszen a legtöbb bizonytalan munkahelyen nők vannak.
Az ügyvivő szerint a rugalmasság a munka világában versenyképesebbé teszi a gazdaságot, azonban ez nem tisztességes verseny, mert alacsonyabb, a munkavállalókat kevésbé védő normákra alapul. Mint mondta, az európai kormányok megpróbálják felhígítani a szabályokat munkahelyteremtés jelszó alatt, ezek a reformok azonban nem vezetnek minőségi munkahelyek teremtéséhez – hangsúlyozta.
MUNKAÜGYI PEREK
Elindul a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat
Elindul a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat, a szervezetet a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) a kis- és középvállalkozások (kkv) munkaadói érdekképviseleteivel közösen, a kormány támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) által biztosított forrás felhasználásával hozta létre – jelentette be Palkovics Imre, a MOSZ elnöke.
A közlemény szerint a szolgálat az alternatív vitamegoldások rendszerébe sorolható be. Az egyes eljárásokban a munkaügyi vitában érintett felek (munkáltató, szakszervezet) és pártatlanként a szolgálat képviselője vesz részt.
Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta: a projekt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében valósul meg, 3,5 milliárd forintból. Pozitívumként értékelte, hogy a szakszervezet és a munkaadói szervezetek konzorciumban pályáztak. A vitarendező szolgáltatást az érintett felek ingyenesen vehetik igénybe.
Palkovics Imre kifejtette: a konzorciumban a kis- és közepes vállalkozások munkáltatói érdekképviseletei: a Magyar Iparszövetség (OKISZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz-Coop), valamint a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) és a MOSZ működik együtt. Hozzátette, hogy a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat a JOGpont (ingyenes jogi tanácsadás) projekt része.
A MOSZ elnöke kiemelte: a program keretében minden megyében 6-6, munkajoggal foglalkozó szakember és a hozzájuk tartozó általános szakértői gárda segíti majd a felek közötti érdekviták megoldását.
Vadász György, az OKISZ elnöke hangsúlyozta: a szolgáltatás elsődlegesen arra irányul, hogy a szereplők (munkaadók és munkavállalók) érezzék, a projekt célja a gazdasági növekedés, az életszínvonal javulás és a piac bővítése, mindehhez pedig együttműködésre van szükség.
A kkv-k gazdaságban betöltött szerepéről szólva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát a mikro- és kisvállalkozások, 20 százalékát pedig a közepes vállalkozások adják. A statisztikai adatok alapján a bejegyzett cégek 92 százaléka 10 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztat.
Tiltakoznak a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint a közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni. Az MASZSZ tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen – közölte a szövetség.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szeptemberben az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A közigazgatási bírósági eljárások kikerültek az Országgyűlésnek már benyújtott új polgári perrendtartásból, azokat a javaslat szerint külön törvény szabályozza.
A Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete (MBOE) október 7-én tartott közgyűlésén megállapította, jelenleg nincs olyan társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy közjogi körülmény, mely a jelenlegi elsőfokú bírósági szervezeti rendszer megváltoztatását alappal igényelhetné. A jelenlegi rendszer a három éve végrehajtott bírósági reform eredménye, amely a regionális szinten működő közigazgatási-munkaügyi kollégiumok létrehozását eredményezte.
Az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartása mellett szól, hogy a jogszabályban az egyik oldalon mindig a munkáltató áll, függetlenül annak elnevezésétől. A munkáltató-munkavállaló jogviszonyában a polgári jogi jogviszonytól eltérően nem a mellérendeltség érvényesül, hanem egyenlőtlen helyzetűek a felek, ezért ezen ügyek elbírálása más felkészültséget igényel.
A közszférában a humán erőforrás felett az állam a munkajog útján gyakorol hatalmat. A közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni, mert a munkaügyi per nem egyszerű polgári per, hanem a munkaügyi konfliktusok feloldását is szolgálja, ami közigazgatási perben nem lehetséges.
A közszolgálati jogviszonyok a munkajog részét képező speciális jogterületek, valamint a társadalom, a társadalombiztosítás és a szociális szféra joga (nyugellátás, egészségbiztosítás, családtámogatás, gyermekvédelem) is munkajogi szaktudást, munkaügyi bírósági hatáskört igényel.
A specializáció a jelenlegi szervezeti keretek között az egy bíróságon belüli két szakág különállásával továbbra is megvalósítható, legalább a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt, azonban az EU országaiban több példa is van az önálló különbíróságként való működésre is.
A MASZSZ az utóbbi szervezeti formában látja biztosítottnak a munkavállalók érdekében az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartását, kifejezetten tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen – írják közleményükben.
KÉPZÉS KKV-ÜGYVEZETŐKNEK
Túljelentkezés volt a kkv-ügyvezetők képzésére
Elindult a kkv-ügyvezetők képzése, az érdeklődés kiemelkedő: a meghirdetett 10 ezer helyre több mint 12 ezren jelentkeztek – mondta Odrobina László, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán. A túljelentkezés miatt sokan várólistára kerültek, kortól függetlenül bárki beiratkozhatott, akinek van valamilyen szakképzettsége.
Az ingyenes képzés lényege, hogy a jelentkezők a meglévő szakmai ismereteiket nyelvi és vállalkozásvezetési ismeretekkel egészítsék ki. Számos külföldi cég működik Magyarországon, a munkavállaláshoz vagy akár a beszállítóvá váláshoz nélkülözhetetlen a nyelvismeret, vagy az informatikai készség.
Szólt arról is, hogy a tavaly szeptemberben felnőtteknek meghirdetett második szakma ingyenes megszerzésére 15 ezren jelentkeztek, idén szeptembertől több mint 40 ezren. Igény van ezekre a képzésekre, a legnagyobb érdeklődés a kkv-ügyvezető képzésre van, sokan jelentkeztek egészségügyi, ápoló, és pénzügyi-informatikai képzésekre is – ismertette. A képzések esti tagozaton zajlanak, munka mellett végezhetőek. A tanév szeptembertől májusig tart, a képzések többsége kétéves.
TÖBB PÉNZ A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK FOGLALKOZTATÁSÁRA
Jövőre 34 milliárd forintot fordítanak rehabilitációs foglalkoztatásra
2017-ben 34,3 milliárd forintot fordítanak a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs foglalkoztatására – jelentette be Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
A legtöbb megváltozott munkaképességű embert foglalkoztató cégnél, a budapesti Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft.-nél tartott sajtótájékoztatóján a politikus azt mondta, a forrásból csaknem 31 ezer ember foglalkoztatását tudják biztosítani különböző cégeknél, amelyek ezért egyebek mellett bérköltség-támogatást kapnak.
Az államtitkár hangsúlyozta, a megváltozott munkaképességű embereknek munkát kell adni ahhoz, hogy valódi esélyük legyen a társadalmi integrációra, hogy a szociális segélyek helyett értékteremtő munkájuk, tudásuk, jövedelmük révén függetlenek lehessenek.
A tárca a támogatási pályázatot már kiírta, arra az akkreditált munkaadók október 30-áig jelentkezhetnek.
Az évenként kiírt pályázat céljai közé tartozik a munkavállalók felkészítése a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésre, hogy az így szabaddá vált védett munkahelyekre újabb megváltozott munkaképességű embereket vehessenek fel. Idén több mint 31 ezer megváltozott munkaképességű ember közül csaknem 7900-an tudtak a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni.
Czibere Károly tájékoztatása szerint a fogyatékos emberek foglalkoztatási rátája az elmúlt öt évben 15-16 százalékról 25-27 százalékra nőtt.
A megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cégek – a bérköltség-támogatáson túl – év végén egyszeri fejlesztési támogatásra is pályázhatnak. A tárca továbbá 27 olyan szolgáltatót is támogat, amely a munkavállalók és a munkaadók egymásra találását segíti – tette hozzá.
MUNKANÉLKÜLISÉG
Tovább csökkent az álláskeresők száma
A munkaügyi központoknál nyilvántartott álláskeresők száma 17,5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt – közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ). A szeptemberi zárónapon 282 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, közel 60 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
Az év 9. hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,1 százalék.
Szeptemberben 48,6 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 12,6 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 5,3 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 12,4 százaléka, 34,8 ezer volt pályakezdő.
Az álláskeresők 29,4 százaléka – 82,9 ezer ember – tartósan, több mint egy éve keresett már munkát, ez 16,5 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.
141,4 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 38,8 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 49,9 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 4,9 százalékos volt a június-augusztusi gördülő negyedévben, ami azt jelenti, hogy a 15-74 éves népességből 227,1 ezren voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékponttal csökkent.
Hol voltak állások és elbocsátások?
A foglalkoztatók 44,9 ezer új betölthető álláshelyet jelentettek be szeptemberben, ezek 57,2 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 25,7 ezer volt, amelyek több mint a fele a közfoglalkoztatáshoz tartozott.
Szeptemberben 141,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 97,8 ezer betöltetlen maradt.
166 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül főként a szálláshely-szolgáltatást, a vendéglátást és az adminisztratív, valamint a szolgáltatást támogató ágazatokat, területileg pedig a fővárost, Somogy és Hajdú-Bihar megyét érintették.
ÚJ MUNKASZÜNETI NAP
Munkaszüneti nap lesz nagypéntek
Munkaszüneti nap lesz nagypéntek – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén, az 1956. évi forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, az áldozatok és üldözöttek emlékére rendezett eseményen. A kormányfő kiemelte: a reformáció emlékéve alkalmas pillanat arra, hogy ezzel a lépéssel a nagypéntek méltó megünneplését segítsék.
Eddig Magyarországon 10 munkaszüneti nap volt: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A munkaszüneti napokról a Munka törvénykönyve rendelkezik.
Forrás: MTI, Munka törvénykönyve
Kép: Pixabay
