A gazdasági szaksajtó híradásait olvasva elég ellentmondásos információk jutnak el hozzánk.
A globális prognózisok készítői, például az IMF 2014. őszi növekedési prognózis számait általában lefelé korrigálta. Az üzletemberek és kormányzati politikusok davosi találkozóján szintén nem volt jellemző a hurrá-optimizmus, van és lesz elég megoldandó probléma 2015-ben Európában és a világon egyaránt.
A magyar gazdaság szereplői, köztük a KKV szektor számára kiemelkedően fontos, hogy a gazdasági környezet változásait előre fel tudják mérni, üzleti terveikbe, számításaikba beépítsék.
2014-ben elég sikeres évet zártunk, folytatódott a 2013. II. félévében megkezdődött fellendülés.
Ez eredményezte, hogy a 28 EU tagállam közül a növekedési ütemet illetően az előkelő III. helyen végeztünk. Sokan reménykedünk a gazdasági élénkülés folytatódásában, 2015-ben egy 2,5% körüli növekedési ütem elérésében.
A kérdés az, lehetővé teszi-e ezt az európai és világkonjunktúra alakulása?
Globális trendek a növekedési ütem változásában
Az alábbiakban 10 olyan nemzetgazdaság legfontosabb makrogazdasági adatát mutatom be, amelyek a 2015-ben várható gazdasági teljesítményüket jelentős mértékben meghatározzák:
A második csoportban 6 eurózóna tagállamot, valamint 6 kelet-közép-európai állam adatait mutattam be az Economist adatai alapján.
Hátulról a 3. és az utolsó oszlop adatai az Economist The World in 2015 című kiadványából származnak, a többi ugyancsak az Economist 2015.01.31-i számából.
A folyó fizetési mérleg adatokból, amelyek az elmúlt 12 hónap tényadatai, arra a következtetésre juthatunk, hogy számos nagy gazdaságban és Európában is a mérleg egyensúlyba hozatala az egyik legfontosabb célkitűzés 2015-ben. Ezen a téren az USA és az EU is jelentős sikereket ért el, Nagy-Britanniának és Brazíliának viszont további feladatai vannak még ezen a téren.
A költségvetési egyenlegek alakulása, a 2015-re tervezett hiányok azt mutatják, hogy majdnem minden itt szereplő állam egyenlegének javítására, a költségvetési hiány csökkentésére törekszik.
Néhány állam, amely nulla körüli vagy pozitív egyenleget ért el költségvetésében megelégszik ennek a jó szintnek a megtartásával. Magyarország sem tervez további költségvetési egyenleg javító lépéseket, hiszen ezek általában a gazdasági növekedés ellen hatnak.
Az első 2 oszlop számait folyó áras GDP alapon számítják. Néhány állam esetében igen nagy eltérések vannak a fenti adatok alapján számított folyóáras GDP és a vásárlóerő paritáson számított
GDP adata között. Ennek oka téves adatközlés is lehet például India és Kína esetében.
A mostani adatközlés szerint 2015-ben Kína megelőzi már az USA-t a vásárlóerő paritáson mért bruttó hazai össztermék (GDP) terén. Ezt célszerű óvatosan kezelnünk.
Romániára vonatkozó adatokat az Economist egyelőre nem közöl, Észtországra és Izlandra vonatkozóan igen. Nehéz közép-európai szemlélettel megérteni ezt a logikát…
2015. évi gazdasági tevékenységünk tervezése szempontjából a legfontosabbak a 2014-re és 2015-re vonatkozó növekedési adatok. A világgazdaság egésze és az EU is enyhe gyorsulásra számít a 2014-es várható vagy tény adatokhoz képest. A 10 általam kiválasztott globális gazdasági szereplő közül csak 3-ban romlanak a növekedési kilátások, 2-ben lassulás várható (Kína és Nagy Britannia esetében) Oroszországban pedig a fegyveres konfliktus miatt 3%-os visszaesés.
A magyar gazdaság külgazdasági folyamatait mintegy 75%-ban az EU tagállamokkal folytatott kereskedelem és szolgáltatás csere határozza meg. Emiatt arra számíthatunk, hogy inkább a növekedési impulzusok lesznek meghatározóak, nem pedig az orosz-ukrán fegyveres konfliktus negatív következményei. Segíti a növekedést, hogy alacsony energiahordozó árak várhatóak 2015-ben, gyengíti ugyanakkor az EU források beáramlásának mérséklődése.
Az eurózóna államai közül néhányan lassan konszolidálják folyó fizetési mérlegüket és költségvetésüket, ide sorolható Görögország, Portugália és újabban Finnország is. A görögországi politikai változások próbára tehetik az eurózóna válságkezelő módszereit és kapacitásait, véleményem szerint alapvető változásokat nem nagyon hozhatnak.
Idő szükséges az ukrán-orosz és az EU-Oroszország viszonyrendszer normalizálásához is.
Az elmúlt éveken a magyar gazdaságpolitika több fontos területen is eredményeket ért el. Ide sorolható a munkanélküliség mérséklése, a növekedés újraindítása, a lakosság és az önkormányzatok adósságának konszolidálása, a beruházások élénkítése, a költségvetési hiány 3% alatt tartása. Igaz, vannak árnyoldalak is, nem csökkennek a társadalmi, jövedelmi különbségek,
a forint árfolyama 224 volt egy éve, most 273 forintot adunk 1 USD-ért.
2015 nem lesz könnyű év a magyar gazdaság szereplőinek és a KKV szektornak sem. Mégis okunk van óvatos derűlátásra. Az általános konjunktúra enyhe javulása a mi esélyeinket is növeli arra, hogy 2,5% körül tarthassuk a gazdasági növekedés ütemét.
