Interjú Dr. Varga Árpáddal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettesével.
A napokban a NAV fellépésével kapcsolatban civil szervezetek és vállalkozók is markáns véleményeket fogalmaznak meg. Elnökhelyettes úr, kérem, tájékoztassa olvasóinkat, a KKV szektor vezetőit, hogyan látja az adóhatóság ezeket az ügyeket!
Vegyük először a romkocsmák visszatérő ellenőrzéseit! Kiemelt célpontok ezek a világviszonylatban is igen népszerű intézmények a NAV programjában? Egyáltalán mi keltette az országos felzúdulást?
V.Á.: 2014. január 1-je óta kötelező az online pénztárgépek használata. Az adóhatóság ezt megelőzően, és természetesen a továbbiakban is folyamatosan vizsgálta és vizsgálja a vállalkozások bizonylatadási fegyelmét. Az elmúlt időszakban leginkább arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a vállalkozások rendelkeznek-e már online pénztárgéppel, illetve, ahol üzembe helyezték használják-e őket. Több tízezer vizsgálatot végeztünk, amelynek nem a büntetés volt a célja, hanem az, hogy minél hamarabb teljes körű legyen az online pénztárgépek használata. Sok esetben segítettünk a vállalkozásoknak a pénztárgép megrendelésében és a kapható támogatás igénylésében is.
A nyár folyamán a kiemelt idegenforgalmi helyeken – a Balatonnál, a Tisza-tónál, fesztiválokon és természetesen Budapesten is – fokozott ellenőrzéseket folytattunk, ezekre az akciókra a költségvetés bevételeinek védelme mellett a turisták érdekében került sor. A munkában nemcsak a helyi adóhatóság revizorai vettek részt, hanem az ország számos helyéről érkeztek kollégák. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a népszerű vendéglátó egységekben, pl. a romkocsmákban a nyugtaadási fegyelem hagy kívánnivalót maga után. Ezért ahol a kollégák hiányosságot tapasztaltak, oda egy rövid idő elteltével ismét visszalátogattak. S bár volt, aki ezt zaklatásnak élte meg, a mi tapasztalataink azt mutatták, hogy kevés helytől eltekintve javult a bizonylati fegyelem. Ellenőrzéseink során maximálisan törekszünk arra, hogy a vállalkozás munkáját csak a legszükségesebb mértékben akadályozzuk. Ha mindent rendben találunk, akkor ez mindössze pár perces adminisztrációt jelent. Nem tudjuk ugyanakkor elfogadni azt a jelenséget, hogy ha valakit egy adott nap folyamán kétszer ellenőriztünk, akkor ő ezt követően úgy gondolja, hogy további nyugtát aznap már nem kell kiállítania.
A beszélgetésünk során jót somolyogtam, amikor mesélte, hogy a NAV kiszállt egy pizzériához, ahonnan már rég nem érkezett online bevételi adat. A helyszínen viszont 20 percet kellett várniuk míg asztalt kaptak és megehették a számla nélküli finomságot. Mik a tapasztalatok az online pénztárgépek bevezetése után?
V.Á.: Nagyon érdekes a kép, egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy mindenki tudatában van: az online pénztárgéppel az adóhatóság percre pontosan mindent lát. Erre példaként azt az esetet említeném, amikor az egyik vidéki megyeszékhelyen végzett vizsgálatot követően a revizor elbeszélgetett az adózóval és elmondta neki, hogy azért került kiválasztásra, mert nagyon alacsony az egy napon kiállított nyugták száma. A következő héten az étterem forgalma – a kiállított nyugták alapján – közel ötszörösére nőtt. A revizorok külön figyelnek arra is, amikor egy pénztárgépről nagyon sok „megszakítás” érkezik, ez ugyanis arra utalhat, hogy a bevételt eltitkolják.
A KKV vezetők esküsznek, hogy az adóhatóság utazik rájuk. Most tegyük félre a kötelező választ, miszerint erről szó sincsen. Lehetséges esetleg mégis, hogy a revizoroknak tudat alatt előítéleteik vannak a kisvállalatok bizonylati fegyelmét illetően?
V.Á.: Minden revizor „foglalkozási ártalomban szenved”. Feladatuk, hogy feltárják a hibákat. Sajnos a mai magyar valóság az, amely velem is azt mondatja, hogy még van mit javítani a vállalkozások bizonylati fegyelmén és ezt nem csak az online pénztárgépek kapcsán szerzett tapasztalatokból vonom le. Ugyanakkor senkinek nem kell büntetéstől tartania, ha a jogszabály által előírt bizonylatokat szabályszerűen állította ki.
Önnek gazdag nemzetközi információi is vannak az adózók magatartásáról. Hogy állunk a kelet-közép-európai összehasonlításban? Mi egy nagyon adókerülő nemzet vagyunk, vagy nem lógunk ki a szomszédjaink sorából?
V.Á.: A pesszimista feltételezéseink ellenére nem állunk rosszul az uniós tagállamok összehasonlításában. Legutóbb egy az áfa-csalásokkal foglalkozó nemzetközi konferencián az egyik angol kolléga előadásában adatokat sorolt az Európai Bizottság 2013-ban publikált vonatkozó tanulmányából, a szégyenpadra ültetve Olaszországot, Franciaországot, Németországot és Nagy-Britanniát, lévén, hogy ezek az országok a tagállamok által „produkált” áfarés több mint felét „szállítják”. Ugyancsak ezen az előadáson hangzott el Románia, Görögország, Litvánia és Lettország neve, mint ahol százalékosan legmagasabb a GDP-hez viszonyított áfarés. Egyértelmű tehát, hogy valamennyi tagállam, köztük Magyarország is ugyanazokkal a problémákkal küzd. Természetesen van hova fejlődnünk nekünk is, de negatív irányban semmiképpen sem lógunk ki a sorból.
