TÖBB ADÓJOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSÁT TERVEZIK
Több adójogszabály módosulhat a következő években – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője a Nemzeti Adókonzultáción. Beszélt arról is, az adó- a vám- és a bűnügyi terület integrációjával hatékonyabbá vált a NAV működése, a gazdaság jobb teljesítménye és a kormányzati adópolitika megváltozása mellett az adóhatóság munkatársainak jó teljesítménye is szerepet játszik abban, hogy évről évre jelentős többletbevétel folyik be az államháztartásba.
A kétnapos konzultáció az első adószakmai konferencia, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezdeményezésére a legjelentősebb könyvvizsgáló cégek – az EY, a PwC, a KPMG és a Deloitte – közreműködésével jött létre.
Az államtitkár elmondta, hogy hamarosan a parlament elé terjesztik az adózás rendjéről szóló új törvényjavaslatot, amely a jelenlegi szabályozásnál lényegesen egyszerűbb, követhetőbb és átláthatóbb lesz. A tervek szerint csak két ellenőrzési típus lesz, és az adóellenőrzések időtartama nem haladhatja meg a 365 napot.
Az alanyi adójogszabályokon is változtatni kell, mert követhetetlenek, ezért a kormány számára készítenek egy javaslatot arról, hogy a következő két évben ez milyen ütemben történjék meg – tette hozzá.
Napirenden van az illetékrendszer átalakítása is, mert az illetékek beszedése nem hatékony, 100 milliárd forint folyik be, miközben kilencszázan foglalkoznak ezzel. Az erre vonatkozó javaslatot ősszel szeretnék minisztériumi, illetve gazdasági kabineti szintre vinni. Új végrehajtási törvény megalkotásán is gondolkodnak, továbbá csökkenteni szeretnék a kis- és középvállalkozások körében az adóbürokráciát, az adóbevallások tartalmának átvizsgálásával – ismertette Tállai András.
Az államtitkár az idei változások közül egyebek mellett kiemelte, hogy a NAV háromszintűból kétszintűvé vált, megszűnt a hét regionális igazgatóság, bevezették az életpálya-modellt. A jelentős szervezeti átalakítás mellett a létszám is jelentősen csökkent, ezt azonban nem elbocsátással érték el, hanem azzal, hogy egy éve nem vesznek fel új munkatársakat. Míg 2011-ben 23 ezren dolgoztak a hivatalnál, most 20 600-20 700 a létszám, és nemsokára 20 ezer alá csökken.
Az eredmények közül kiemelte, hogy sikerült lezárni az évek óta elhúzódó ellenőrzések 90 százalékát. Az ellenőrzések terén géppuskalövések helyett mesterlövészekre van szükség, vagyis a tisztességes adózók érdemtelen többszöri ellenőrzése helyett a szándékos, tudatos adóelkerülők megtalálására kell koncentrálni – mondta Tállai András. A másik fontos elvárás, hogy komplex és jelen idejű legyen az ellenőrzés, évek múltán ugyanis nehezebb feltárni az adócsalást. Felállítottak egy új, 50 személyes, központilag irányított kockázatkezelési és kiválasztási főosztályt is, amely egységes szempontok alapján irányítja a kiválasztást az ellenőrzésre.
A törvény 2015. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy a hatóság csak kiemelt esetekben foglalkozzon a névtelen bejelentésekkel. Tavaly 36 ezer közérdekű bejelentés érkezett a NAV-hoz, amelyek nagy része névtelen bejelentés volt, amelyek mögött általában emberi tényezők – például a versenytárs lejáratása, személyes bosszú, szomszéddal, ismerőssel való vita – áll, és kezelésük minimális hatékonysággal, sok energiát emésztett fel.
Beszélt arról is, hogy önálló jogorvoslati rendszert hoztak létre a fellebviteli igazgatóság felállításával. A jogorvoslati eljárás az adóhatóságon belül marad, de kikerül a rendes adóeljárás rendszeréből. Olyan jogorvoslati rendszerre van szükség, amely elfogadja, hogy az adózónak is lehet igaza. Vége kell, hogy legyen a csakazértis adóhatóságnak, annak, hogy csakis az adóhatóságnak lehet igaza – mondta.
A NAV végrehajtási tevékenysége is jelentősen átalakult. Az államtitkár szerint a végrehajtási bevételek növelése rögeszmévé vált az adóhatóságnál, ennek érdekében minden eszközt és módszert bevetettek, nem adtak esélyt az adózónak arra, hogy megfizessék tartozásukat, mert már az első vagy második banki napon inkasszáltak. Az adóbevételek 50 százaléka azonban úgy is befolyik, hogy egy-két banki nap helyett ötöt adnak a befizetésre. A behajtás lényegi eleme ezért az inkasszálás helyett a felszólítás és a helyszíni végrehajtás lett. Ez az ügyfélbarát módszer, de ha így sem megy, vannak más eszközök is – mondta az államtitkár.
A jövőbeli feladatok közül Tállai András egyebek mellett kiemelte, hogy meg kell újítani és egységesíteni kell a NAV informatikai rendszerét, amiben az eddiginél lényegesen jelentősebb feladatot kap majd az adóhivatal saját gazdasági társasága. Egy új adattárház fejlesztés is elindul, a NAV-ot integrálni kell a kormányzati adatközpontba. A NAV birtokában lévő adatvagyont és a NAV szellemi tudását egy tudásközpontban kell összpontosítani. Ez egy kidolgozás alatt álló új stratégia része, és a következő öt-tíz év feladata lesz.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy bővítik az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), január 1-jétől kiterjesztik az online pénztárgépek használatát, az italautomatákat is online bekötik az adóhivatalhoz, teszt jelleggel bevezetik az e-számlát (utóbbi áprilisi időpontját korainak tartotta).
Továbbra is a családok, a munkavállalók valamint a kkv-k az adórendszer kedvezményezettjei
A cél továbbra is az, hogy az adórendszer lineáris maradjon, fókuszában a családok, a munkavállalók és a kis- és középvállalkozások álljanak, változatlanul az az elv, hogy a közösségi kiadásokhoz a bevételeket elsősorban a fogyasztási típusú adók adják – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Adókonzultáción.
A miniszter elmondta: a gazdaságot terhelő összes adót és járulékot tovább kell csökkenteni, ebből nem szabad engedni, a munkáltatói és a munkavállalói elvonások arányát 50 százalék alá kell csökkenteni. A gazdaságot terhelő összes adó- és járulékterhet a válságot megelőző évekhez képest 3 százalékponttal, a bruttó hazai termék 38 százalékához kell közelíteni.
Az adócentralizáció mértéke az uniós átlag körül van, de a régióhoz képest magas – mondta. Kiemelte, Magyarországnak a közép-európai országok a versenytársai a tőkevonzás, befektetések, beruházások terén, ezért el kell érni a régió átlagát. Hozzátette ugyanakkor, hogy a családi és a célzott adókedvezményeknek köszönhetően egyes csoportoknál lényegesen alacsonyabb szintre esett az adócentralizáció mértéke.
Magyarország hajtotta végre az Európai Unió legjelentősebb államháztartási konszolidációját, elérte, hogy nemcsak az államháztartás hiánya csökkent 3 százalék alá, hanem az államadósság növekedését is meg tudta fordítani, aránya 2010-ben még 80 százalék fölött volt, 2015-ben 75 százalékra csökkent, és jó esély van arra, hogy a következő években 70 százalék alá süllyedjen – mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdasági növekedés bővítése érdekében még vannak teendő. Ezek közé sorolta a termelékenység emelését a kutatás-fejlesztési források jelentős növelésével, a beruházások támogatásával; a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv-k gazdasági integrációs képességének erősítését; az országon belüli strukturális munkanélküliség kezelését, a munkaerő mobilitás erősítését; a szaktudással rendelkező munkavállalók arányának növelését és a béremelést. Magyarországon 2010 óta 22,3 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek, a régiós átlagot már elértük, az uniós átlagot kell megközelíteni, amiből a munkáltatóknak is ki kell venniük a részüket – mondta.
Beszélt arról is, hogy 2015-ben a pénzforgalmi adóbevételek 550 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet, a többlet jelentős hányadát a gazdaságot fehérítő intézkedések – az online kasszák bevezetése és az ekáer-rendszer elindítása – eredményezték. Hangsúlyozta, ezeket az intézkedéseket folytatni kell.
A járulékcsökkentésről szólva kifejtette, csak olyan módosítások lehetnek a következő időszakban, amelyeket átgondoltan, a munkaadói és munkavállalói partnerek bevonásával alakítanak ki és nem veszélyeztetik a két nagy társadalombiztosítási kassza egyensúlyát. A tisztességesen adózó magánszemélyek és tisztességesen működő vállalkozások érdekében továbbra is szigorúan fellépnek az adócsalások ellen. Az adócsökkentéseket csak úgy tudják folytatni, ha a feketegazdaság arányát szűkíteni tudják. Ennek egyik tervezett lépése, hogy az online pénztárgép-rendszert jövőre kiterjesztik egyes szolgáltatási szektorokra.
Az online számlázási rendszert is bevezetik jövőre, egyelőre teszt jelleggel indul április 1-jétől. Hozzátette, reményei szerint a tesztidőszak lezárása után lehetőség lesz arra, hogy az adóalanyok közötti számlázóprogram segítségével a 100 ezer forint feletti áfatartalmat meghaladó számlák adatairól valós idejű adatokat tudjanak adni a NAV-nak. Abban is bíznak, hogy a láthatóvá váló forgalomnak köszönhetően növekedhet a kockázatkezelés hatékonysága.
A gazdaság fehérítését fogja szolgálni a bankkártyaelfogadó terminálok számának növelése is, olyan lépésekre készülnek, amelyek a készpénz-forgalmat korlátozzák és vissza fogják szorítani – mondta Varga Mihály.
Az adminisztráció csökkentése a magánszemélyeket is érinti, jövőre majdnem négymillió embernek nem kell szja bevallást készítenie, az adóhatóság végzi el helyettük, a söralátét koncepció a múlté – mondta a miniszter.
A kis adónemek számát továbbra is szeretnék csökkenteni, mert még mindig túl sok adótípus van, a miniszter szerint jövőre lehetnek erre lépések.
Az ügyfélbarátabb adóhivatal arculatát kialakító új adóeljárási kódexen is dolgozik a kormány, a NAV és az adózók kapcsolatát meghatározó jogszabály legfontosabb részeit alapjaiban át kell írni – ismertette a miniszter.
A kétnapos konzultáció az első adószakmai konferencia, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezdeményezésére a legjelentősebb könyvvizsgáló cégek – az EY, a PwC, a KPMG és a Deloitte – közreműködésével jött létre.
A HATÁRIDŐ: SZEPTEMBER 30.
Szeptember 30-ig regisztrálhatnak a civilszervezetek az szja 1 százalékára
A civilszervezetek szeptember 30-ig regisztrálhatnak annak érdekében, hogy jövőre részesülhessenek az 1 százalékos személyi jövedelemadó felajánlásokból – hívta fel figyelmet a NAV. A közlemény szerint a határidő jogvesztő, tehát az az új kedvezményezett, amely idén nem regisztrál, jövőre nem részesülhet a felajánlásokból. A regisztráció visszavonásig érvényes, regisztrálni a 16EGYREG adatlapon lehet elektronikus úton.
A regisztrált szervezetek listája a NAV honlapján megtalálható, az abban szereplő szervezeteknek tehát nem kell újabb regisztrációs kérelmet benyújtaniuk.
A felajánlott összeg nagyságáról a NAV 2016 szeptemberében elektronikusan tájékoztatta az érintetteket, valamint a honlapjára is kihelyezi a kedvezményezett szervezetek listáját és a felajánlott összeg nagyságát. Az adóhivatal felhívta a figyelmet, hogy köztartozás esetén a NAV a felajánlott összegből a tartozást rendezi és csak a fennmaradó összeget utalja ki.
Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldön megfizetett áfát
Az Európai Unió más tagállamaiban megfizetett általános forgalmi adó (áfa) visszaigénylésére szeptember 30-ig van lehetőség – hívja fel a figyelmet hírlevelében a PwC. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, azt követően a 2015-ös külföldi beszerzések után már nem lesz lehetőség az áfa-visszaigénylésre – figyelmeztet az üzleti tanácsadó cég.
A külföldi áfa-visszatérítési kérelmet azok a belföldi adóalanyok nyújthatják be, akiknek a beszerzéseire valamely európai uniós tagállamban 2015-ben az ottani általános forgalmi adót számították fel.
A kérelmeket országonként kell kitölteni és elektronikusan az erre a célra rendszeresített nyomtatványon keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) benyújtani, amennyiben az áfa-visszatérítés törvényi feltételei teljesülnek.
ADÓKEDVEZMÉNY, JÁRULÉKCSÖKKENTÉS
Adókedvezménnyel ösztönöznék a startup cégekbe feketetőket
Adókedvezménnyel segítené az állam a startup cégekbe fektető vállalkozásokat, így ösztönözve, hogy mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez jussanak a kezdő innovatív vállalkozások – mondta Izer Norbert, az NGM adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára. A tárcánál dolgoznak az őszi gazdasági növekedésösztönző csomagon, ennek egyik eleme lenne a stratupok támogatása, amely jövő januárban lépne hatályba.
Izer Norbert hangsúlyozta, hogy a német gyakorlatot követve a tervek szerint a magyar startup cégekbe fektetők a befektetési érték 25 százalékát kapnák vissza társasági adókedvezményként, számítások szerint a januárban életbe lépő intézkedés hatásaként évi 10-15 milliárd forint maradna a befektető cégeknél. Az adókedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehetne egyenlő részben igénybe venni, évente húszmillió forintig.
A szabályozás során pontosan meghatároznák a befektetési kedvezmény igénybevételére jogosító startup cég fogalmát, amelyeket korai fázisú vállalkozásnak hívnának a jövőben – mondta a helyettes államtitkár.
Azok a cégek tartoznának e kategóriába, amelyek legfeljebb három éve működnek, árbevételük 100 millió forintnál kevesebb, és 20-nál kevesebb embert foglalkoztatnak. Kikötés lenne az is, hogy ne legyenek tulajdonosok más társaságban.
Az adókedvezmény igénybevételének feltételéül szabnák azt is, hogy a vállalkozásoknak és azok befektetőinek se legyen lejárt köztartozásuk, illetve a befektetőknek nyereséges hazai vállalkozást is működtetniük kellene – tette hozzá Izer Norbert.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az őszi növekedésösztönző csomagba tervezett intézkedések egy része a foglalkoztatás további bővítését szolgálnák munkaerőpiaci intézkedésekkel, másik részük – ezen belül a startupok támogatása is – az innovációt, a modern technológiák elterjesztését ösztönözve szolgálná a gazdaság fejlesztését.
A közterhek mérséklésének következő területe a járulékcsökkentés lehet
Megegyezik a kormány és gazdasági partnerei nézete arról, hogy a közterhek csökkentése keretében legközelebb a járulékokat mérsékeljék; az őszi adótörvény-csomagban lesznek munkaerőpiacot, foglalkoztatást kedvezően érintő javaslatok – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a gazdasági kabinet ülését követő sajtótájékoztatón.
Ezek a javaslatok január elsejétől megteremtik a lehetőségét, hogy sokkal gyorsabban tudjanak elhelyezkedni a munkavállalók a foglalkoztatási problémákkal küzdő vállalatoknál. Elmondta, egyeztetni kívánnak a partnerekkel arról, hogy a járulékcsökkentés milyen formáját tartanák szükségesnek. A járulékokat úgy lehet változtatni, hogy továbbra is garantálják az egészségügyi ellátásokat és a nyugdíjkifizetéseket – jegyezte meg.
NŐ AZ ÜZEMANYAGOK JÖVEDÉKI ADÓJA
Emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója októbertől
Emelkedik október 1-jével a benzin jövedéki adója literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal, miután az ásványolaj hordónkénti átlagára a Brent napi jegyzési adatok alapján 50 dollár alatt volt a NAV által vizsgált időszakban.
A kőolaj hordónkénti átlagára – amely meghatározza az üzemanyagok jövedéki adójának október elsejétől hatályos mértékét – 45,551 dollár volt a vizsgált időszakban. Az átlagérték számításánál a július 1-jétől szeptember 15-ig tartó időszak valós Brent-olajárait, valamint a jegyzések értékeit veszik figyelembe.
Ez azt jelenti, hogy októbertől emelkedik az ásványolajok jövedéki adója. Az Országgyűlés által júniusban elfogadott új jövedékiadó-törvény ugyanis a kőolaj világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az új szabályozás szerint, ha a Brent olaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár alá süllyed, a benzin és a petróleum esetében a jövedéki adó literenként 5, a gázolajé literenként 10 forinttal emelkedhet. Ha azonban 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre.
50 dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke az ólmozatlan benzin esetében literenként 120 forint lesz, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, az alacsonyabbnál 120,35 forint, az ólmozott benzin és a petróleum esetében pedig 124,20, illetve 129,20 forint.
Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak, azaz az október 1-jétől meghatározott mértékek az idén már nem fognak változni. A január 1-jétől érvényes adómértékeket 2016. december 22-ig teszi közzé honlapján a NAV.
Az NGM korábban közölte: egy esetleges októberi jövedékiadó-emelésnek nem lesz piaci áremelő, inflációs hatása, mivel a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők kereskedelmi-gázolaj adókedvezménye is emelkedik.
ONLINE PÉNZTÁRGÉPEK
Lesz állami támogatás az ital- és ételautomaták online rendszerbe történő bekötéséhez – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály elmondta: a 2016 költségvetés módosításával már elhatároltak 1,5 milliárd forintot arra, hogy a kormány támogatást tudjon adni ezen eszközök beszerzéséhez.
A tárca azt tervezi, hogy az automaták regisztrációjából befolyt mintegy 900 millió forintot szintén állami támogatásra használja fel, vagyis a gépek online rendszerbe való bekötéséhez összességében több mint 2 milliárd forint áll majd rendelkezésre – tette hozzá.
A korábban tervezett szeptember végi időpont helyett a kötelezett szolgáltatók, így például a ruhatisztítók, autójavítók a pénzváltókkal és a taxisokkal együtt január elsejétől lesznek kötelesek az online pénztárgépeket használni – mondta a miniszter, hozzátéve: az erről szóló rendeletmódosítás hamarosan megjelenik.
NYÁRI ELLENŐRZÉSEK: A CÉGEK EGYHARMADA SZABÁLYTALANKODOTT
A NAV közel 300 millió forint bírságot szabott ki nyári ellenőrzési akciójában, az országszerte mintegy 7600 ellenőrzés egyharmada valamilyen szabálytalanságot tárt fel – közölte az adóhivatal. Közel 50 üzletet kellett 12 napra bezárni nyugtahiány vagy feketefoglalkoztatás miatt, 8 esetben üzletbezárást helyettesítő bírságot szabtak ki.
A NAV országos nyári ellenőrzéssorozata július elejétől augusztus végéig tartott. A turisták által kedvelt üdülőhelyeken, vendéglátóhelyeken, strandokon, nyári fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken, rendezvényszervezőknél lehetett az adóhivatal munkatársaira számítani. Budapesten és a Balaton környékén kiemelt figyelmet fordítottak az ellenőrök a szállásadókra is.
A vizsgálandó vállalkozásokat kockázatelemzés alapján, célzottan választották ki. Ez azt jelenti, hogy a NAV jellemzően azoknál kopogtatott, akiknél az előzetes elemzések alapján vélhetően valami nem volt rendben. A piacokon, vásárokon pedig a helyszíni tapasztalatok alapján választották ki a revizorok, mely gazdálkodókat kell ellenőrizni. Azokat, akik korábban már hibáztak, azaz nem adtak nyugtát vagy számlát, újra ellenőrzésre jelölte a rendszer.
A Balaton-parti megyékben az igazgatóságok revizorokat cseréltek, hogy az ismeretlen arcokkal nagyobb eredménnyel szűrjék ki a törvényszegőket – tették hozzá a közleményben.
Az ellenőrzések egyik tapasztalata az, hogy hogy a késő délutáni, éjszakai, hétvégi időszakokban jóval gyengébb a nyugta- és számlaadási fegyelem – ismerteti közleményében a NAV.
Forrás: MTI, M1
Kép: Pixabay
